A település neve az egyik honfoglaló törzs nevét őrzi; ez utal arra is, hogy Szent István korában keletkezett, amikor a nagy áttelepítések történtek. Első okleveles említése 1135-ből való, ekkor a bozóki premontrei apátság birtokába került. Később az esztergomi érsekség birtoka lett, s maradt egészen az újkorig.. Mai temploma a 13. században épült, román stílusban....
A település Hont vármegye megalakulásakor már létezett, erre utal neve, mely a honfoglalás után a megszállt területek védelmére rendelt kabar törzsek egyikének nevét viseli. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. Később több nemesi család birtokolta: a Varsányiak, a Simonyiak, a Jánokyak. Kőből épített templomát már a 12. században említik. A korai...
A hontvarsányi Árpád-kori műemléktemplom a 12. század közepén épült román stílusban. 1655-óta a hontvarsányi református gyülekezet temploma. A 19. század elején részben leégett, de 1835-ben újjáépítették. 1932-ben és 1956-ban megtörtént a templom részleges külső és belső restaurálása. 2016-ban a Rómer Flóris Terv keretein belül, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában elkészült a zsindely héjazat kezelése, javítása...
Poprád folyó mellett fekvő Nagyőr községet már 1256-ban megerősített helyként említik. Itt állt az egyik legészakabban fekvő Árpádkori gyepűvár, a település neve is utal rá. A falu első tulajdonosa, a Sziléziából idetelepült Warkotsch család gótikus várat épített itt. A XIV. században Károly Róbert a Berzeviczyeknek adományozta. A mohácsi csata után a települést grádeci Horváth-Stansith Márk...
Szervezett formában Rétén a protestantizmus az 1573-tól 1596-ig terjedő időben jelenik meg. Minden bizonnyal ahhoz a 800 egyházhoz tartozik a rétei is, melyek az esztergomi érsekség területén ebben az időintervallumban fogadták el az új tanokat. Egész pontosan 1592- re tehetjük a rétei református egyház megalakulását, mivel ebben az évben váltak ki a református gyülekezetek a...
A Liptóújvártól keletre fekvő Hybbe község első írásos említése 1239-ből származik. A 13. században német telepesek virágoztatták fel a helységet, mely 1265-ben városi rangra emelkedett, 1390-től a liptóújvári uradalom része volt. A falu római-katolikus plébániatemploma 1300 körül épült, majd a későbbi évszázadok során több átépítésen esett át, így magán hordozza a gótikus, a barokk és...
I. (Nagy) Lajos I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az „Erdély hercege” címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására...
Az 1790-1796 között klasszikus stílusban épült, kereszt alaprajzú evangélikus templom egy ún. tolerancia templom − II. József türelmi rendeletével újra engedélyezte a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát, így azok saját torony és harang nélküli templomokat építhettek. A templom belsejét Johann Jakob Stunder koppenhágai festő 1797-ből származó alkotása díszíti, mely egy az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázoló...
Az Árpád-kori eredetű település ma a Szepesség egyik legnagyobb városa. Számos más szepességi várossal együtt még Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak az 1400-as évek elején. Mikor Mária Terézia királynő e területeket ismét Magyarországhoz csatolta, a szász/cipszer terület központjául Iglót jelölte ki. 1777-78-tól 1876-ig (a szász önkormányzat megszűntéig) itt működött a szepesi szász városok önkormányzata, itt...
Az eklektikus-szecesszió jegyeit mutató épület eredetileg állandó magyar színháznak épült Gerstner Kálmán (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) tervei szerint, de Trianon után ezt az intézményt is az új hatalom vette át. Az épületet 1899–1902 között emelték. Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és...
A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával a...
A templom a város központjában a Lőcsei utca sorházai között található, melyhez a térről a Provinciális ház Lőcsei kapuja vezet. A templom valószínűleg a 14. században épült, eredetileg kápolnaként használták a városi kórház mellett. Leginkább a szlovák nyelvű lakosságot szolgálta, így a köznyelvben is szlovák templomnak nevezik. A templom berendezése barokk stílusú, főoltára 1751-1752-ből származik,...
Igló a középkori városháza (ma Provinciális ház) eladása után új városházát építtetett. Az eladásból befolyt pénzből (9 000 magyar arany) fedezték a mai városháza építését, ill. a város is támogatást nyújtott. Az építkezés költsége összesen 11 569 aranyba és 51 fillérbe került. Az 1777-1779 között klasszicista stílusban épült háromszintes épület a főtér közepén található. Az...
A terület, ahol a későbbi település létrejött, a Hont-Pázmány nemzetség tulajdonában volt. Első okleveles említése 1266-ból való, de a Szent Egyed-templomot már 1254-ben említik. A település neve is a templom patrocíniumából származik Szentegyüd alakban, bár Szentilia néven is említik. Az Ilija név magyar változata, az Illés csak a 19. századtól használatos. Az első templomépületet a...
A község Árpád-kori település, a Salamon nemzetségből származó Illésházy és Esterházy család ősi fészke volt. (Szerhásháza és Salamon dülő ma is található a falu határában.) A szomszédos Szentpéterrel nagyon korán egyesült. Templomát már 1390-ben említik, ez tulajdonképpen Szentpéteren van, mely nevét templomának védőszentjéről kapta. Ma csupán a templom szentélye őri gótikus emlékeket. Ilyen a gótikus fali...
Az egykori Illésházy-kastély a város közepén áll. A négyszárnyú, emeletes, tornyos, egyszerű barokk épület 60 szobával és kápolnával is rendelkezett. Az kastély építési munkálatait a 17. század 40-es éveiben Illésházai gróf Illésházy Gáspár (1593 –1648) kezdte el. Halála után fia, Illésházy Gábor (1618–1667), majd Illésházy György (1625–1689) örökölte a birtokot, aki az épület nyugati szárnyát...
A sárga, harangtornyos, háromszög alakú előtetős ház szolgál imaházként, mivel Ipolykérben jelenleg nincs templom. A bejárattól balra a homlokzaton, vörös fakereszt látható, rajta lehajtott fejű, ezüstszínű Krisztus korpusszal.
Az Ipoly mente jellegzetes települése Ipolybalog. 1232-ben említik először, mint a zólyomi erdőispánsághoz tartozó települést, bár templomáról közvetve már az 1100-as években is megemlékeznek. A templom román kori emlékei közé tartozik a hajó és a szentély fala, valamint a legutóbbi javításkor előkerült félköríves portálé a déli oldalon, és az ablakok fragmentumai. A gótikus átalakítás kora...
Falazott terméskőalapra építették a 18. században, szoknyarészét nyolc oszlop támasztja, a toronytörzset öt oszlop alkotja. A szoknyarész és a sisak zsindellyel fedett. Toronysisakja gúla alakú, csúcsdísze nagyméretű fém kettőskereszt. A község nyugati részénél, az átvezető közút mellett, az északi oldalon egyedülálló szerkezetű fa harangláb áll. Egész Kárpát-medencében az egyetlen (…) olyan építmény, amely öt harangtartó...
A falu szélén áll a Szentháromság-kápolna. Az igen egyszerű, téglalap alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, oromzatos épület létrehozásának idejéről szóló írott források megoszlanak az építés évének meghatározásában. (Ha az 1842-es, vagy ha az 1871-es évszám a valós, biztosan közelebb áll a valósághoz, mint az épület barokk eredetét feltételező egyes vélekedések.) A kápolnabelső megvilágítását két kerek, kőrámás...
Ipolybél református temploma 1781-ben épült, de a 19. század végén leégett, 1913-ban építették újjá, amire a tornyon látható koszorúval övezett évszám is utal.
A neves Stummer család leszármazottja volt Ipolyi Arnold országos hírű mitológiakutató, művészettörténész és főpap. Hosszú időn át több lexikonunk is úgy emlegette őt, mint Ipolykeszi jeles szülöttét. S noha már tudjuk, 1823-ban nem itt, hanem a Hont megyei Disznóson született – ahol édesanyja, Szmrecsényi Arzénia épp látogatóban volt szüleinél –, a nagy tudós és a...
Ipolykiskeszi nagyon régóta lakott hely. Neve törzsnévi eredetű, a település tehát a 10. században keletkezett. Első okleveles említése 1248-ból való. Korán magánföldesúri birtok lett, ám 1439-től az esztergomi káptalan birtoka. Első temploma vagy a 12. század végén, vagy a 13. század elején épült körtemplom, építtetője a falu birtokosa, védőszentje Szent Mihály arkangyal. A körtemplomot erőd...
Ipolypásztó Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma már a 12. században állt, mely kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban építették át, a 18. század második felében pedig bővítették. A premontrei rendnek a középkorban apátsága volt itt, melyet a török ellen erődítménnyé alakítottak. 1552-ben a török sereg ezt is elfoglalta. A falu...
Ipolyság első írásos említése 1237-ből maradt fenn, „Saag” alakban említi egy oklevél, melyben IV. Béla birtokainak egy részét az esztergomi káptalannak ajándékozta. A „ság” régi magyar szó, jelentése „domb”. A már említett év környékén épült a premontrei kanonokrend kolostora, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Márton bán vezetésével. A bán – mivel nem volt örököse – vagyonát...
A magyarországi kórházak hálózatának kiépítésében nagy szerep jutott az 1650-ben megtelepedő Irgalmasrendnek (Ordo Fratres Misericordiae). Ők hozzák létre az első gyógyszertárakat. Ők foglalkoznak először az elmebetegek kezelésével, és a XVIII. században és a XIX század első felében, a kormányrendeletek csaknem kizárólag az irgalmasok kórházaira bízták a járványos betegek ellátását. Itt voltak ugyanis a legjobbak a...
Ortvay Tivadar szerint „A Vásár-térnek felsőbb nagyobb részét legújabb időkig, 1879-ig Irgalmasok terének (Barmherzigenplatz) nevezték, mivel éjszakkeleti oldalát az Irgalmasok kolostor – és kórházépülete fogja be.” „Az Irgalmasok Szelepcsényi György érsekprímás utánjárására I. Lipót császár alatt 1672-ben telepedtek le Pozsonyban. Kolostoruk, templomuk s tágas kertjük összesen 3719 négyzetölnyi vagyis 3 (1200 négyzetöles) holdnyi és 119...
Az építési vállalkozó Jakab-fivérek, Árpád és Géza 1899-ben építették saját házukként az apjuktól örökölt telken, az egykori városfalon kívül, a Malomárok partján. A családot nem sorolják a kor kiemelkedő építészei közé: Gerle János A századforduló magyar építészete (1990) nem szentel nekik külön címszót, s a kassai palotán kívül mindössze két alkotásukat említi, a budapesti Érmelléki...
