A környék egyik legszebb fekvésű, értékes épületegyüttessel bíró falu központjában áll a református lelkészlak, melyet Tompa Mihály szellemi kisugárzása tesz ezrek számára vonzóvá. Az épület magvát a régi lelkészlak képezi, amelynek építési ideje ismeretlen. A jelenlegi parókiát a Hanva-Lénártfalva-Csíz hármas-gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ilyenné amilyen. A református templom közelében felépült, „L” alaprajzú, földszintes,...
Balonyban a Fő út mellett található épületben működött a két világháború között a Hanza szövetkezet egyik boltja. A szövetkezetet 1925-ben alapították és a két világháború között a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyik legsikeresebb vállalkozása volt. Az épületben ma vendéglő működik.
A Felső-Magyarország egyik zsidó központjának számító Kassára 1841-ig nem települhettek be zsidók. Ennek ellenére a 20. század közepére már bő 11 ezres közösségük élt itt, amely több nagy ill. kisebb zsinagógát is fenntartott. Ezek egyike az ortodox közösség által fenntartott, régebbi zsinagóga, ill. az ehhez kapcsolódó épületegyüttes a Kassa egykori- mára lebontott – városfalának ívét...
A szécsénykei templom kissé távolabb épült a mai falutól. Ezért is indokolt volt, hogy a településhez közelebb, nem messzire a plébániához egy haranglábat építsenek. Klasszicista stílust idéző, népi építészeti alkotás a főút mellett áll, ma már házakkal körülvéve. Az építményt műemlékként jegyzik. A harangláb kőből készült csúcsíves, piros bádogtetős tornya alatt egy-egy félköríves hangvető ablakkal....
A falu feletti dombon, a temető szomszédságában található a kő harangláb. A 19. század közepén emelték. Teteje pléh, mint a rajtaálló kereszt. 1993-ig voltak benne harangok: „kisharang” és „nagyharang”, ezek most a szomszédos római katolikus templomban vannak. 1992-ben renoválta a községi önkormányzat. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. október 4-én.
Az Ipoly felé terjeszkedő falurész közelében, a főút mellett áll a toronyszerű, kőből épült harangláb. Ez hasonló klasszicista építmény, mint az ipolyszécsénykei. Alsó szintjén van a bejárati ajtó, a felsőn pedig egy-egy félköríves ablak. A csúcsíves, kereszttel díszített bádogtorony alatt téglalap alakú hangvető nyílások látható, a sarkakat pedig keskeny fasávok díszítik. A hagyomány szerint e...
A falu közepén, a főút mentén található. A mai községi hivatal mellett álló egykori fa harangláb leégése után építtették. Egyszerű, világos színű épület, bejárati ajtaja felett látható az építtetés éve, keretbe foglalva.
A település biztos tájékozódási pontja a késő középkori harangláb, mely az eredeti falu keleti szélén állott, az akkori legmagasabb helyen. Ma már a házak között találjuk. 1892-ben újították fel. A megholt kiharangozásakor katolikus hívő esetében a kisharanggal kezdtek harangozni, amelyhez kb. egy perc múlva csatlakozott a nagyharang. Evangélikus és református halott esetében fordítva történt, így...
Harangláb lélekharanggal Vágán A vágai temető lélekharangját 1949-ben Andrásfay Ödön vágai plébános készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A szocializmusban nem használták. A harangláb és a lélekharang 1990. év őszén lett felszentelve. A kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával utolsó földi útjára az elhunytat. A lélekharang alsó...
A harangláb 1923-ban épült, magas, sudár épület, négyszögletes alapon, alacsony sátortetővel. Sarkait falsávok képezik égetett téglából, a három szintet két övpárkány választja el egymástól. A harangtorony felső részének mindegyik oldalán félköríves hangnyílások vannak, keretelésben. Az alsó részben szoborfülke van Pieta-plasztikával, fölötte az Úr színeváltozásának domborműve, oldalain Mózes és Illés alakjaival. A márványdombormű Mária Terézia Fadrusz-féle...
A Havas Boldogaszszony- (Frauenbergi-) templomot 1512-ben gótikus stílusban emelték, s a XVIII. században kicsiny barokk toronnyal egészítették ki. Ez utóbbi azonban ma már nem látható, mivel a II. világháborúban a templom súlyosan megrongálódott. Az épületet napjainkban ravatalozóként használják, az ún. „gyémánt” boltozatát célszerű megtekinteni.
Ez a kegyhely a pozsonyi Kálvária közelében található. 1678-1679 majd 1712-1713 években Pozsonyban döghalál dúlt. Ezek után fogadalmi kápolnákat építettek. Egyet a Kálvárián, egyet a Mélyúton Szűz Mária tiszteletére, itt a Madonna plasztikája volt elhelyezve. Jordánszky Elek tanúskodása szerint ezeket a Lautermann család építette, hálából a megmaradásért. A Kálvária stációinak és e kápolnáknak az őrei:...
A klasszicista Haydn-kastélyt a 19. sz. közepén építették, Haydn Károly földbirtokos, ügyvéd tulajdona. A második világháború után a kastélyban iskola működött.
A valamikori Hébec település helye ma Deménd határában található. A falu első okleveles említése ugyan 1276-ból való, de keletkezése a 11. századra tehető. Erre utalnak a többszöri lepusztulás után is megmaradt templomának legrégibb, korai román elemei is. Hogy már Szent István idején is templomos hely volt, ez valószínű, építésének a szentségházon ma megjelölt 1023-as éve...
„Említendő továbbá a Főtér és a Ferenciek-terének sarkán álló pénzügyigazgatósági ház, melyben a XVIII. században és később az abszolut időszakban is a cs. és kir. helytartóság volt elhelyezve, amiért közönségesen Consiliaris-háznak nevezték. A XVIII. században átjáróház volt s mai alakját az 1762-ben megszerzett Zsigrai- vagy Balázs-féle ház hozzácsatolása után kapta. Egy időn át báró Paluschka...
Henszlmann elődei a XVI. század elején WürtenbergbőI kerültek Magyarországra. A család egyik ága Bártfán telepedett le, a másik ága pedig Kassát választotta lakóhelyéül. Édesapja vas- és vegyeskereskedő, üzlete az akkori Forgács és Fő utca sarkán álló, Fő utca 38. számú házban volt, melyet a Szirmay családtól vett meg. A közelmúltig fennmaradt üzlet Kassa egyik legrégibb...
Szécsénykovácsi felé vezető út bal oldalán, közvetlenül az út mentén látható, barokk stílusú kápolna. Szépen felújított. A homlokzatán elhelyezett emléktábla szerint 1924-ben állíttatta Terényi István, de ennél régebben, a 18. században épülhetett. Az egykori Terényi telken álló kápolna ma magánkézben van. Az egykori kovácsmester egy baleset után, melyben fél szemére megvakult, hálából újíttatta fel a...
Petőpusztán található, klasszicista stílusban épült kúria. Jelenleg holland tulajdonosa van, turisztikai célokra használná. Állagmegőrzése folyik, a belső festett padlózatot renoválják. Látható a sokszögletes hátsó rész a háromszögletű tetőrésszel. Az ablakok félköríve az egykori eleganciáját mutatja. Külsejét most vakolatlan nyerstégla borítja.
Szent Ágoston püspök nevét viselő római katolikus templom 1816-ban már egy régi, talán román stílusú templom helyén épült klasszicista stílusban. 1830-ban kibővítették. A templom négyzetes szentélyű egyhajós építmény, a csúcsos előrészre beépített toronnyal és a templomépülethez csatlakozó sekrestyével. A homlokzatai simák, ezeket félkörös lezárású ablakok, falsávkeretek és a főhomlokzatok jón oszlopfős falpillérek tagolják. A bejárat...
Hodrusbánya a Garam völgyéből, Zsarnócáról Selmecbánya felé vezető úton van. A völgyben eredetileg bányaaknák és bányásztelepek voltak Hodrus és Hámor néven, melyek Selmecbányához tartoztak. A 14. században önálló községekké váltak, de csak a 19. században egyesítették Hodrusbánya néven. A Szent Miklós-templom a 14. században épült Althadel bányaaknája fölött. A gótikus típusú templom szentélye sokszög záródású....
A várhegy alatti utcában áll egy 16. századi épület, melyet a városi hóhér házaként emlegetnek, és amely a 17. században volt az ítéletvégrehajtás emberének lakása. A földszinti helységekben kínzókamrát és fogdát rendeztek be. A műemléki védettség alatt álló épületben ma kiállítás látható.
Nagysalló hölvényi településrészén található református harangtorony 1930-ban épült. Az épület jobb oldali falán az 1. világháborúban elesett hölvényi lakosok emléktáblája látható, amely szintén 1930-ban készült. Vida János tanító javaslatára 1930-ban felépült a harangláb, melyben a 135 kg súlyú „Béke” nevet viselő harang kapott helyet, 1914-18-as háború hősi halottainak az emlékére. A harangszentelés 1930. november 22-én...
A ma zömében szlovák lakosságú Hontbesenyőd az ipolysági prépostság ősi birtoka. Első okleveles említése a 13. századból való. A török időkben az esztergomi szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után I. Lipót a falut a jezsuitáknak adta, Mária Terézia pedig az általa alapított besztercebányai püspökségnek. A jezsuiták emlékét ma is őrzi egy régi kolostorépület. A ma...
