A római katolikus templom Novák István Ybl-díjas építész tervei alapján épült 1995-ben. Alapkövét 1991-ben II. János Pál pápa szentelte fel. Itt rendezték meg a felvidéki magyar iskolák 2009/2010-es országos tanévnyitó ünnepségét.
A faluban a Pray-kódex feljegyzése szerint már a 13. század végén kápolna állt, és 1307-től parochiális egyház működött, melyhez Nyárasd is hozzátartozott. A román kori kis kápolnát még a 14. században gótikus stílusban templommá bővítették. A reformáció hatására a templom, melyet akkoriban temető vett körül, egy időre az evangélikusoké, majd az ellenreformáció hatására 1681-ben újra...
Vágújhely meghatározó épülete a dombtetőn álló gótikus Kisboldogasszony plébániatemplom, melyet védőfal övez. A templom román stílusú elődjéből mára csak a torony alsó része és a kőkapuzat maradt. A prépostságot II. Stíbor alapította, majd 1414 és 1423 között a régi helyett új gótikus templomot emeltetett. 1447-ben a husziták a várossal együtt felégették. A 16. század elején...
A helyi egyházközség 1755-ben alakult, és a római katolikus templom a dunaszerdahelyi esperesi kerületbe tartozott. Kegyura Pálffy János gróf volt. A századfordulón plébánosa Papánek Márk, majd dr. Hegyi Jenő pápai kamarás, esperesplébános volt. A Katolikus Magyarország 1001-1901 című kiadvány szerint az alsónyárasdi templomot 1754-ben alapították, s a Boldogságos Szűz születésének tiszteletére építették. Fiókegyháza Felsőnyárasd. A...
Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1737-ben épült. Az 1817-ben Szűz Mária születésének szentelt muzslai templom felújítása a 2000-es évek elején halaszthatatlanná vált. A munkálatok 2012-ben kezdődtek, ennek során kicserélték a tetőszerkezetet, felújították a templomtornyot és a belső teret. Itt tevékenykedett Hidassy János muzslai plébános (1699-1703). A templom mellett áll a Szentháromság-szobor, 1912-ben állították. Kegytartó fülke...
Temploma román stílusban, Keresztelő Szent János tiszteletére a 13. század közepén épült, enyhe magaslaton a falutól kissé távolabb található. A hajó és a szentély déli falán a legutóbbi javítások után is szabadon hagyva látható az építés korából származó kapuzat, a félköríves vakárkádok és lizéna, valamint a román korra jellemző téglából készült fogazatos fríz. A szentély...
Kismácséd temploma a település délkeleti határában, a szántóföld szélén található. Védőszentje Antiochiai Szent Margit. Antióchiai szent Margit a folyók, vizek mellett épült templomok védőszentje. A 13. században a Magyar Királyság patrónája, de a terhes, várandós asszonyok, a szülő nők és a családok védelmezője is. Szent Margit ünnepét az egyház július 20-án ünnepli. Július 13-án van...
Tata első írásos említése (Tadej alakban) 1228-ból származik. Ma Kistata puszta néven említik, Kőhidgyarmat határában, a falutól dél-nyugatra található. Figyelemre méltó a települést, annak már létező egyházát illetően az az 1230-ból származó adat, mely szerint…Florentinus szebeni prépost…a Szent Móric egyház előtt kap két háznépet és két utcát malomépítéshez és két háznépet a mocsár hosszában. A...
A Klain-ház a szecesszió és az eklektika jegyében épült 1902 és 1903 között Klain Ede családja számára. Történelmi források szerint ezen a helyen állt a városi erődítmény délkeleti bástyája, valamint kapuja, amely Piaci ill. Báti kapu néven volt ismert (Bát község irányából kiépített országút vezetett ebbe az irányba). Az épületben lakások voltak, de itt működött...
A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez....
A kastély klasszicista stílusban épült a Piacsek család számára 1840-ben, melyet később a Sipekyek bírtokoltak. Bejárata előtt négy négyszögletes oszlopból álló, háromszögű timpanonnal fedett portikusz emelkedik. Az oszlopok tetejét díszítő stukkók fekvő oroszlánokat ábrázolnak. A timpanonba órát építettek be. A huszadik században többször átépített, illetve felújított, L alakban épült földszintes épületet 7 hektáros angolpark veszi...
A régi magyar bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka volt a lármafának, kopogónak vagy szlovák nevén klopacskának nevezett jelző-, riasztóeszköz. Zsinórral felfüggesztett középen ujjnyi résnyire kivályt, tömör juhar pallóból készült, amit kalapáccsal ütöttek. Ott lógott valamennyi aknaszájnál. Néhány bányászvárosban, így Selmecen is, külön erre a célra épített toronyban helyezték el. A selmeci Klopacska a Hegybányai út kisebb házai...
Az emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanonokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál felett látható. A sarkon álló Atlasz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban, amit a heyiek Corgonynak hívnak. A legenda szerint Corgony kovács volt, aki olyan erős volt, hogy egymaga védte meg a Felső városrészt...
A Knapp ház, amelyet nagy odafigyeléssel újítottak fel, ma az Arany Sas Szállónak ad otthont. A Majtényi család földszintes háza helyén építtette fel pazar, szecessziós stílusú házát Knapp Dávid 1905-1906-ban. Zsidó kereskedő és vállalkozó volt: mezőgazdasági gépek, varrógépek, valamint Lincoln, illetve Ford márkájú személyautók forgalmazásával foglalkozott. Jótékony tevékenysége városszerte ismert volt. Feleségével együtt a lévai...
Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....
A Hont vármegye középkori egyházas helyei című kiadványban írják Kőkeszi kapcsán az alábbiakat: „Szent Márton hitvalló templomáról 1346-ban olvasunk, a tizedjegyzék szerint Kukesu egyháza szintén Szent Márton tiszteletére van szentelve s filialisai Nyék és Cohum. Kőkeszi temploma ma is Szent Márton egyháza. (Bakács, 1943:8) Szerepel a falu plébániája (Nyékkel együtt) az 1332-es pápai tizedlajstromban is,...
A Kondor-kúria mára már eltűnt. Az uradalom tartozékai közül csupán egy 19. század eleji szép magtárépület s egy átalakított cselédház áll, melynek mindkét oldaláról több ajtó nyílik az egykor közös tűzhelyű konyhába.
A mai épület helyén egykor két, középkori eredetű polgárház állott. Az egyházi fenntartású, középfokú oktatási intézmény (konviktus) épületét 1657-ben fejezték be. Amint azt a homlokzat tengelyében lévő főbejárat fölötti felirat elmondja, a katolikus nemes ifjak nevelésére szolgáló intézményt Balassa Zsuzsanna alapította 1652-ben. A működtető jezsuita rend 1773-as betiltását követően világi papi szeminárium, raktár, majd katonakórház...
A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik...
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.
Túr település neve először 1156-ban fordul elő, az esztergomi káptalan kapta dézsmáját. 1260-ban említik Szent Márton tiszteletére emelt templomát, s a pápai tizedjegyzékben 1332-ben István nevű papját is, tehát bizonyosan plébániája volt. Középtúron áll ennek a templomnak a maradványa. Elhanyagolt állapota és okleveles említések hiányában csak nagyon kevés mondható történetéről. A hajója teljesen elpusztult, így...
Ipolyszakállos római katolikus temploma a 17. században épült, barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi, későbarokk alkotás.
A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....
