Temploma román stílusban, Keresztelő Szent János tiszteletére a 13. század közepén épült, enyhe magaslaton a falutól kissé távolabb található. A hajó és a szentély déli falán a legutóbbi javítások után is szabadon hagyva látható az építés korából származó kapuzat, a félköríves vakárkádok és lizéna, valamint a román korra jellemző téglából készült fogazatos fríz. A szentély...
Kismácséd temploma a település délkeleti határában, a szántóföld szélén található. Védőszentje Antiochiai Szent Margit. Antióchiai szent Margit a folyók, vizek mellett épült templomok védőszentje. A 13. században a Magyar Királyság patrónája, de a terhes, várandós asszonyok, a szülő nők és a családok védelmezője is. Szent Margit ünnepét az egyház július 20-án ünnepli. Július 13-án van...
Tata első írásos említése (Tadej alakban) 1228-ból származik. Ma Kistata puszta néven említik, Kőhidgyarmat határában, a falutól dél-nyugatra található. Figyelemre méltó a települést, annak már létező egyházát illetően az az 1230-ból származó adat, mely szerint…Florentinus szebeni prépost…a Szent Móric egyház előtt kap két háznépet és két utcát malomépítéshez és két háznépet a mocsár hosszában. A...
A Klain-ház a szecesszió és az eklektika jegyében épült 1902 és 1903 között Klain Ede családja számára. Történelmi források szerint ezen a helyen állt a városi erődítmény délkeleti bástyája, valamint kapuja, amely Piaci ill. Báti kapu néven volt ismert (Bát község irányából kiépített országút vezetett ebbe az irányba). Az épületben lakások voltak, de itt működött...
A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez....
A kastély klasszicista stílusban épült a Piacsek család számára 1840-ben, melyet később a Sipekyek bírtokoltak. Bejárata előtt négy négyszögletes oszlopból álló, háromszögű timpanonnal fedett portikusz emelkedik. Az oszlopok tetejét díszítő stukkók fekvő oroszlánokat ábrázolnak. A timpanonba órát építettek be. A huszadik században többször átépített, illetve felújított, L alakban épült földszintes épületet 7 hektáros angolpark veszi...
A régi magyar bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka volt a lármafának, kopogónak vagy szlovák nevén klopacskának nevezett jelző-, riasztóeszköz. Zsinórral felfüggesztett középen ujjnyi résnyire kivályt, tömör juhar pallóból készült, amit kalapáccsal ütöttek. Ott lógott valamennyi aknaszájnál. Néhány bányászvárosban, így Selmecen is, külön erre a célra épített toronyban helyezték el. A selmeci Klopacska a Hegybányai út kisebb házai...
Az emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanonokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál felett látható. A sarkon álló Atlasz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban, amit a heyiek Corgonynak hívnak. A legenda szerint Corgony kovács volt, aki olyan erős volt, hogy egymaga védte meg a Felső városrészt...
A Knapp ház, amelyet nagy odafigyeléssel újítottak fel, ma az Arany Sas Szállónak ad otthont. A Majtényi család földszintes háza helyén építtette fel pazar, szecessziós stílusú házát Knapp Dávid 1905-1906-ban. Zsidó kereskedő és vállalkozó volt: mezőgazdasági gépek, varrógépek, valamint Lincoln, illetve Ford márkájú személyautók forgalmazásával foglalkozott. Jótékony tevékenysége városszerte ismert volt. Feleségével együtt a lévai...
Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....
A Hont vármegye középkori egyházas helyei című kiadványban írják Kőkeszi kapcsán az alábbiakat: „Szent Márton hitvalló templomáról 1346-ban olvasunk, a tizedjegyzék szerint Kukesu egyháza szintén Szent Márton tiszteletére van szentelve s filialisai Nyék és Cohum. Kőkeszi temploma ma is Szent Márton egyháza. (Bakács, 1943:8) Szerepel a falu plébániája (Nyékkel együtt) az 1332-es pápai tizedlajstromban is,...
A Kondor-kúria mára már eltűnt. Az uradalom tartozékai közül csupán egy 19. század eleji szép magtárépület s egy átalakított cselédház áll, melynek mindkét oldaláról több ajtó nyílik az egykor közös tűzhelyű konyhába.
A mai épület helyén egykor két, középkori eredetű polgárház állott. Az egyházi fenntartású, középfokú oktatási intézmény (konviktus) épületét 1657-ben fejezték be. Amint azt a homlokzat tengelyében lévő főbejárat fölötti felirat elmondja, a katolikus nemes ifjak nevelésére szolgáló intézményt Balassa Zsuzsanna alapította 1652-ben. A működtető jezsuita rend 1773-as betiltását követően világi papi szeminárium, raktár, majd katonakórház...
A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik...
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.
Túr település neve először 1156-ban fordul elő, az esztergomi káptalan kapta dézsmáját. 1260-ban említik Szent Márton tiszteletére emelt templomát, s a pápai tizedjegyzékben 1332-ben István nevű papját is, tehát bizonyosan plébániája volt. Középtúron áll ennek a templomnak a maradványa. Elhanyagolt állapota és okleveles említések hiányában csak nagyon kevés mondható történetéről. A hajója teljesen elpusztult, így...
Ipolyszakállos római katolikus temploma a 17. században épült, barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi, későbarokk alkotás.
A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....
A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya (a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították) őrzi, timpanonjában ősi címerükkel. Az angolkerttel határolt épületben ma szálloda és étterem működik.
Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély...
Szellemi és gazdasági fellendülés időszakában a kulcsodi református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, és a régi egyházi épület helyén 1847-ben felépült a klasszicista stílusú, de barokk elemeket is felmutató református templom. A templomot 1885-ben nagyobb változások nélkül átépítették. Főbb ismertető jegyei: teremtemplom, egyenes záródás, szegmens ívű ablakok, a fal síkjából kiugró torony, félköríves hangnyílások, barokkos ívű...
Az egykori iskolaépületből kialakított kultúrház tornácos udvari bejáratú, lépcsősor vezet fel hozzá. Régen a tanítói lak is benne működött. A nagyteremben Zólyomi Zsolt által festett freskó látható, mely a falut ábrázolja. Az épületben kap helyet a falu könyvtára is.
Az Kutscherfeld-palota a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az...
A XII. századi eredetű, magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás csak egy századdal később emlékezik meg. Középkori gyökerű református temploma a XV. század második felében épült fel, gótikus stílusban. Ez egy keletelt tengelyű, egyhajós, viszonylag kis méretű, torony nélküli épület volt. Téglalap alaprajzú, nyereg tetős, zsindellyel fedett hajójához keleten egy igen nyomott félkörívű diadalívvel...
