Vári Lajos rk. egyházmegyei kormánytanácsos, esperes – plébános. 1883. Érsekújvár. Középiskoláit Érsekújváron, Léván és Pozsonyban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Szatmárnémetin végezte. Pályafutását 1907-ben Tibán kezdte, majd Tiszaujlakon, Nagybocskón, Beregszászon és Csapon működött. 1926 óta Mezőkászony plébánosa, ugocsai esperes. 1936 óta egyházmegyei kormánytanácsos. A halál 1939-ben ragadta el. Földi maradványait a Vári család érsekújvári síremléke rejti.
A falu a csallóköz legrégibb települései közé tartozik. Plébániáját és templomát már egy 1308-ból származó oklevél is említi, első temploma tehát az Árpád-kori román stílusú temploma közé tartozott. Szent Jakab apostol a védőszentje, beleillik tehát a templomoknak abba a sorába, melyeket már Szent István idejéből valló templomos helyeknek tekintenek. A szentély északi falán lévő gótikus festményeket...
„Várlépcső. (Schlosstiege.) A Terézvárosnak ezen szűk, meredek és kényelmetlen, de a festői ingert nem nélkölöző sikátor-utcája a Vártelek-utcából a várba vezet fel, illetve ezen utcán át juthatni a Vízhegy-aljra: az Oeser- és Florián-utcákba s a Csuka-utcán át a Váraljai-révpartra. A XVIII-ik században (és nyilván előbb is) ez utcát „mély- és meredek-út”-nak (via profunda et praeceps)...
De azt, hogy a korral mennyire haladt a vármegye, leginkább a vármegyeház és a börtönök építése körül mutatta ki. A székház ugyanis (régente a trinitáriusok kolostora) düledezőfélben volt, a börtönök pedig az igényeknek nem feleltek meg. A vármegye küldöttséget rendelt ki és 1826 júl. 10-én elhatározta, hogy a székházat újra építteti, még pedig az adózó...
A 18. század közepéig Léva nem rendelkezett saját városházával. A bírók ezért hivatalos ügyeiket az otthonukban intézték. A városi magisztrátus üléseit ugyanezen okból a tagok valamelyikének házában tartották egészen 1754-ig. A város ebben az évben vásárolt a Malom utcában egy családi házat, majd a régi piactéren (később Kossuth tér, ma Hősök tere) további épületeket, ahol...
A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma:...
Magyarország vármegyéi és városai, Pozsony vármegye kötetének Egészségügy fejezetében Pávay Vajna Gábor dr. írja: „Mint fontos egészségügyi haladásról, meg kell külön emlékeznünk a munkásházakról is. A városnak a Kárpát-utczában van 10 munkásháza, melyek 1900-ban pavillonrendszerben épültek, kertektől környezve. A mintaszerű beosztású házak mindegyikében 12 világos, napos lakás van a szükséges mellékhelyiségekkel, tehát összesen 120 lakás, még...
A mai plébánia helyén az írott források szerint már 1248-ban a városi plébánia állott. Ez azonban a mai, nagy méretű épület telkének csak mintegy 1/4-edét foglalta el. Az 1556-os városi tűzvészben tönkrement. Részben helyreállították ugyan, de a protestánssá vált városban nem volt rá szükség: 1587-től gabonaraktár volt itt. 1857-ben rendbe hozták, de végül 1901-ben lebontották....
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben...
* 1921. augusztus 17., Nemespann – † 1985. január 17., Fél / pedagógus, kultúrszervező Szülei Csiffáry Béla gazdálkodó és Varsányi Kornélia voltak. Felesége Kováts Borbála tanárnő. A komáromi bencés gimnáziumba járt. A felsőfokú tanulmányait 1936-1938-ban a pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte, majd 1941-ben kántortanítói oklevelet szerzett az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben. 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező...
A barokk stílusú kápolna a temetőhöz vezető út jobb oldalán látható. Az 1600-as években emelték, a török ellen harcoló várvédő hősük emlékére. A történet szerint 1521 körül olyan hősiesen harcoltak a török ellen, hogy a török vezér megkegyelmezett nekik, és szabad elvonulást engedélyezett számukra. A hófehér kápolnában, barna, díszesen megmunkált fa ablakkeretbe foglalt üveg mögött...
Dr. Vas Antal tanár, irodalmár, muzeológus és helytörténész neve nem szerepel sem a Magyar Életrajzi Lexikon 1969-es kötetében, sem a szlovákiai magyar lexikonokban. A Szlovák Biográfiai Szótárban (SBS VI., 1994. 240. l.) és Szinnyei lexikonában (1914. 954. l.) viszont jegyzik őt. A Selmeci Királyi Katolikus Főgimnázium egykori pedagógusa 1851. május 1-jén született Baján. A gimnáziumot...
Štúrová település közepén vasszerkezetű harangláb látható, a 20. század 30-as éveiben állították. A harangot a štúrovái evangélikusok vették bele 1933-ban. 1922-ben Öregrét nevű dűlőjében – a volt Fejérváry, Malcolmes és Singer birtokon, valamint a Nagylél Rt. birtokainak egy részén – szlovák kolóniát hoztak létre Štúrová néven (Ekel és Megyercs területén). 39 telepes érkezett a 730,3...
A Béke utca és a Nyitrai út kereszteződésében régi öntött, korpuszos kereszt látható, amelyet 1993-ban hoztak ide máshonnan. Kb. a 19. század második felében készült, és neogótikus jegyeket mutat.
“A templomkertben áll egy szürke műkőből emelt színezett vaskorpuszos feszület, melyet valószínűleg a 19. és a 20. század fordulóján emeltek, s melyet még Mikszáth is láthatott, hisz ott van a kereszt a Vasárnapi Újságban közölt felvételeken is.”
„Több évtizeddel ezelőtt a betléri kastély könyvtárában egy olyan krónikára bukkantam, amelyben 17. századbeli modern öntödeként említik a gyárat. Míg akkoriban a környékünkön, például Páskaházán és Csetneken csak hámorok voltak, Kuntapolcán már öntöde működött. Tudomásom szerint ez a legrégebbi olyan írásos feljegyzés, ahol említést tesznek az öntödéről. Erről a területről egyébként rengeteg terméket hordtak annak...
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Vázsonyi ugyancsak kiemelkedő személyisége volt a városnak, olyannyira, hogy Dunaszerdahely díszpolgára címét adományozták neki. Ő volt az egyik alapítója és kiadója a Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapnak. Korábban a két plébános...
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. 1945-ben barbár módon halálra verte őt a falu komisszárja. A község központjában, a vendéglő (korábban a Patika vendéglő) falán 1995 óta emléktábla őrzi emlékét, nevét viseli a Csemadok egyik alapszervezete (a Csemadok Vecsey Lajos alapszervezet) is. 2007...
Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. A családi sírban szüleivel közösen nyugszik. A háború utáni magyarellenes politikára jellemző, hogy 1945. augusztus 27-én a községbe kirendelt szlovák komisszár agyonverette.
2019. november 3-án, vasárnap Martoson Reformáció és szoboravató ünnepséget tartottak. A református templomban a reformáció alkalmàbol igét hirdetett Nt. Dr. Szénàsi Lilla lelkész, majd megkoszorúzták az emlékkaput. Ezek után került sor a Zsittnyan István kultúrház falán Vecsey Lajos mellszobrának avatására. Ünnepi beszédet Keszeg István polgármester mondott, majd az alkotót Túri Török Tibor Pro Cultura díjas...
Végh Kálmán (1895-1958) református lelkipásztor 1927-től haláláig működött Lakszakállason. Ő kezdeményezte a templom átépítését, korszerűsítését és toronnyal való kiegészítését. A kultúra terjesztője volt a községben és a környéken. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik...
Végh Mihály református lelkész, Vajda Júlia férje. Vajda Júlia, Csokonai Vitéz Mihály plátói szerelme, akihez a költő a Lilla verseket írta. Júliát első férje halála után gyorsan hozzáadták a nála jóval idősebb Végh Mihályhoz, akivel a házasság boldogtalan volt.
