A község déli szélén áll Szent Vendel neoklasszikus szobra a XIX. század 60-as éveiből. A Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Állíttatta Bénes Ádámné szül. Koszorús Teréz, 1899-ben.
Az úgynevezett Alvégen található szent Vendel szobra, melyet Isten dicsőségére 1928-ban Morvai Vendel állíttatott. Nyilvánvalóan a Szent Vendel személyében saját védőszentjét látta. A szent lábánál egy bárány és egy kisborjú fekszik. A szobrot 1957-ben Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina felújíttatta. Utoljára 2008-ban restaurálták. Keresztjáró napokon itt is megálltak és imádkoztak.
Szent Vendel kőoszlopa a háziállatok védőszentjének szobra a Deáki felé vezető út jobb oldalán áll. A 19. század elején Hrotkó János hagyatékából készült.
Maszarik Viktor plébánoskodásának idejében, 1925-ben a teljes szentháromság egy Isten dicsőítésére és a kereszténység megsegítésének emlékére emeltette Karácsony János és neje Mészáros Karolin, hegysúri lakosok.
A hosszúfalui templomot első alkalommal egy, a IV. Béla által 1252-ben kiadott oklevél említi. A király az oklevéllel az addig a zobori bencés apátsághoz tartozó birtokot az újonnan alapított túróci premontrei prépostságnak ajándékozta. A templom egy másik említése 1390-ből maradt fenn. Feltételezhető, hogy Hosszúfalu első temploma a török időkben, esetleg árvíz folytán már a 16....
Ipolynyék főterét uralja az a szép szoborcsoport, amit itt Szentháromságnak neveznek. Tulajdonképpen Mária megkoronázását ábrázolja a kovácsoltvas kerítéssel körülvett, háromlépcsős talapzaton álló, magas oszlopra helyezett gyönyörű alkotás. A Szűzanya imára kulcsolt kézzel ül az Atyaisten és Jézus Krisztus közt, akik föléje tartják a koronát, mely felett a Szentlelket ábrázoló galamb látható, amint fénysugarak áradnak ki...
A Szentháromság szobor a templomparkban található, amelyet 1825-ben Takács István és felesége Tóth Terézia készíttetett. A szobor 1925-ben volt felújítva.
A szoborcsoportot 1826-ban állítatta Kántor László. A szoborcsoport része volt Nepomuki Szent János szobra, mely 1970-ben megsemmisült. Ma Szűz Mária szobrocska áll a helyén.
A templom előtti téren kőből készült Szentháromság-oszlop áll, melyet 1924-ben Malagyi Miklós neje, szül. Kubó Mária emeltetett. Magas kerek oszlopon a Szentháromság plasztikája van elhelyezve.
A katolikus templom előtti téren áll a Szentháromság-oszlop. 1895-ben állítatta Vágó István felesége, Szemeth Terézia. A rózsaszín márványból készült, négyszög alakú talapzaton a Szentháromság kő szoborcsoportja látható. Az alapzat felső részében angyalfej-relief van, alatta a fülke sokáig üres volt, ma Mária szobor látható benne.
A Szentháromság-oszlop a templomtól balra látható. A 18. század második felében épült barokk stílusban. Mellékalakjai Szent Péter, Szent Pál és Szent Anna. Az alkotást legutóbb 2006-ban restaurálták.
A templom közelében kovácsoltvassal elkerített főútra néző homokkő szobor már a templomkert kerítésén kívül áll. Körülötte tölgyfák. Liszka József 1998-as gyűjtésekor a következő homokkőbe vésett feliratot találta: ÖZVEGY GYURCSOVICS JÓZSEFNÉ SZÜLETETT ONDRUSIK KATALIN 1886 IK Év JULIUS HO 30 a n Mára a homokkőbe vésett feliratra Frantisek Hromada helyi kőfaragó egy gránittáblát erősített: ÉPITETTE – ÖZV. GYURCSOVICS...
A Szentháromság tér (Oberer Ring; Trojicné námestie),amint német nevéről is kitűnik, mondták „felső tér”-nek is, de inkább a közepén álló Szentháromság-szoborról kapta a nevét. Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki annak elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle...
1886 július 4-én a litánia alatt gömbvillám csapott a vágsellyei katolikus templomba. Az elemi csapástól való megmenekülés emlékére a túlélők és a város Szentháromság-oszlopot emeltetettek, ami 1895-ben készült el. 1974-ben, amikor egy közúti baleset miatt a szobor megsérült, átmenetileg a templomkertbe vitték át. A romos szobrot 1992-re, a város első említésének 900. évfordulójára újjáépítették, majd...
Szentháromság-oszlop. A Szentháromság-oszlop 1832-ből való, 1898-ban és 1921-ben újították fel. A szoborcsoport láb, törzs és fej osztatú, kocka talapzatra emelt kőoszlopon áll, ez utóbbit elölről fodor minta díszíti. A Szentlélek galamb formájában jelenik meg. A talapzat elülső részén márványtábla jelzi a szoborállítás, a hátoldalon lévő szöveg pedig a felújítás időpontját. A talapzaton az oszlop előtt...
1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...
„A vágjobbparti ármentesitő társulat 1897-ben egyesült az alsó dudvágvölgyi ármentesitő és belvizlevezető társulattal, a midőn a kormánybiztosság is megszünt; jelenleg autonom szervezettel folytatja közhasznú működését. – Elnökei Szalavszky Gyula és Zsigárdy Gyula. – Állandó személyzete Szentiványi Zsigmond igazgató főmérnökön kívül két szakaszmérnök, egy a gátfelügyelettel megbízott segédmérnök, egy pénztárnok és 10 gátőr.“
Szepeshely szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja. A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral. Már 1140-ben állt itt egy román templom,...
„Az egykori szepesi prépostság székhelyén, Szepeshelyen a székesegyház történeti érdekű falképet őriz. Értékét emeli, hogy pontos évszámmal is el van látva. A múlt század közepe táján fejtették ki a mész alól s nyomban utána restaurálás címén át is festették. A székesegyház északi oldalának bejárata fölött, az ornamentális keretbe foglalt kép Róbert Károly koronázását örökíti meg....
Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.
A nagy múltú, Árpád-kori eredetű, szepesi szász város, Szepesszombat műemlékekben gazdag, középkori hangulatú, reprezentatív fő terén, a városházától keletre eső, parkosított részen szerényen megbújik egy kis emlékmű. Olyannyira nem kelt itt feltűnést, hogy rendszerint még a magyar nyelvű útikönyvek, internetes oldalak is megfeledkeznek róla. Pedig egykor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították, annak ötvenedik...
A reformáció tanait Szepesváralján a 16. század első felében, 1548-ban fogadták el. A város lakosai lelkészükkel, Blásy Jakabbal együtt áttértek az evangélikus hit mértéktartó irányzatára, az ágostai hitvallás szerinti új hitre. De megtörtént a lakosság másféle tagozódása is. Akkoriban a társadalmi érintkezés és információcsere helyszíne főleg a templom volt. Ahol lehetséges volt, új templomokat építettek...
A Szeplőtlen Szűz tiszteletére emelt kápolna a 10-es számú ház udvarán látható, melyet az 1908-1909-es években épített a községnek akkor még beépítetlen részében Bugyi Ignác családja. Ez egy kisebb egyhajós épület záródásával és az ormos homlokzat fölé emelt kőből és téglából készült kis toronnyal, amely gúla alakú tetővel van fedve. Az épület homlokzatait lizénák tagolják,...
