A Béke utca és a Nyitrai út kereszteződésében régi öntött, korpuszos kereszt látható, amelyet 1993-ban hoztak ide máshonnan. Kb. a 19. század második felében készült, és neogótikus jegyeket mutat.
“A templomkertben áll egy szürke műkőből emelt színezett vaskorpuszos feszület, melyet valószínűleg a 19. és a 20. század fordulóján emeltek, s melyet még Mikszáth is láthatott, hisz ott van a kereszt a Vasárnapi Újságban közölt felvételeken is.”
A 19. század második felében megindult fejlődés nyomán, majd a 20. század eleji változások következtében Pozsony városa nagyra nőtt. Az ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor. A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A...
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Vázsonyi ugyancsak kiemelkedő személyisége volt a városnak, olyannyira, hogy Dunaszerdahely díszpolgára címét adományozták neki. Ő volt az egyik alapítója és kiadója a Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapnak. Korábban a két plébános...
Végh Kálmán (1895-1958) református lelkipásztor 1927-től haláláig működött Lakszakállason. Ő kezdeményezte a templom átépítését, korszerűsítését és toronnyal való kiegészítését. A kultúra terjesztője volt a községben és a környéken. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik...
A mai Redout helyén a középkorban egy őrtorony állott. Ezt a városban birtokokkal rendelkező Thököly család a 17. században úri lakká alakíttatta át. 1705-1707. között e házban működött Matthias Glaser deák könyvnyomdája, amely a városban használt valamennyi nyelven (latinul, németül, magyarul és szlovákul) adott ki könyveket és kereskedett is ezekkel. A házat 1818-ban klasszicista stílusban...
Vilmos Béla tanító úr (édesapja Vilmos Mihály, igazgató, kántortanító) a háború alatt tanította a nagyobb gyerekeket. Leventeoktatóként is foglalkozott velük. Felesége nem tanított. Három gyermekük volt – két lány és egy fiú. A háború végén titokban feljelentették őket az oroszoknál. A katonák megkínozták a házaspárt, majd saját gyerekeik szeme láttára lelőtték őket, mindkettőjüket egyszerre. A tanító-kertbe lettek...
A község közepén áll a Vir dolorum szobor, melyet 1772-ben állíttatott és 1898-ban felújíttatott Vajda András és felesége, Borbély Borbála. A szobrot legutóbb 1999-ben javították. A négyzet alakú magas talapzaton a búsuló Krisztus polikrómozott szobra áll. A szobor körül kovácsoltvas kerítés van.
Gútán, majd a nagykeszi határrendőrségen szolgáló Virágh Lászlót 1993 februárjának utolsó napján szolgálattevés közben ölte meg egy visszaeső bűnöző, amikor társaival egyetemben rajtakapták a rabláson.
1918-ban főtanító. Virsík János a méhekről tartott mintatanítást. A Mit élt át a Felvidék? című kötetben írt Bagotáról. 39 év után, 1941-ben vonult nyugalomba, amelyről a Komáromi Lapok így számolt be: „Bagota község búcsúja nyugalomba vonuló tanítójától Emelkedett hangulatú és léleknemesítő ünnepség színhelye volt Bagota község november 16-án, vasárnap, midőn Virsik János bagotai r. kat....
Vitalis Kálmán (vitálosfalvi és stoszházi), földbirtokos Liptó-Ujvárott. Munkája: Méhkaptár. Oklevéllel kitüntetett találmány. Liptó-Szent-Miklós (1904. Németül is. U. ott. Szerző fényny. arczk.).
A Magyar Királyság és a Kárpát-medence egyik stratégiai pontján emelkedő Pozsonynak minden korban fontos katonai jelentősége volt. Habsburg királyaink ennek megfelelően igyekeztek folyamatosan komoly helyőrséget tartani a városban. A katonákat – újkori szokás szerint – a polgári lakosság volt kénytelen „vendégül látni” házaiban, étellel, szállással ellátni a bakákat és tisztjeiket. E komoly tehertétel alól szabadult...
A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum). A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus...
Ez a legrégibb ma is álló köztéri szakrális emlék Csallóközcsütörtökben. Valamikor a falu felső végén állt. Mikor az új utcasort a 19. század közepén kialakították, akkor az úthoz közelebb hozták s egy vasráccsal vették körül. Ma is így látható. A kereszten a korpusz, a test barokk megformálású, a kereszt felső szárán az INRI (Jesus Nazareti...
A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. Pasteiner Gyula a következőket írja róla: (Az epitáfiumok) „jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely...
A 116. számú ház előtti kiskertben, egy négyzet alakú betonalapba helyezve áll Zatykó Pálné Ohajda Rozália keresztje, az egyenes szárvégű, INRI feliratos korpuszos vaskereszt, melynek felső szárvége kihegyezett. Az alsó keresztszárra egy gömbölyű alakú, vas virágtartó van hegesztve, melyben egy porcelánedényt helyeztek el. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, az ágyéktakaró kékeszöld. Krisztus arca, lábszárai hasonló...
A Zatyko-ház (136. sz.) előtti Mária-barlang képoszlopszerű alkotás, az 1970-es években épült, Nemcsok Mária, Zatyko Ferenc és neje állíttatta. Egy betonalapzaton áll a téglából falazott szakrális kisemlék. Két felső oldala sárgára festett. Eleje félköríves végződésű, a félkörívben egy üvegezett fa ajtókeret. A téglalap alakú építményt ugyancsak félköríves horganyfedéllel látták el, közepén egy sárga vaskereszttel. A...
A Ventur (Ventúrska) és a Pázmány (Prepoštská) utca sarkán elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatával emelkedik ki a Zichy-palota. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, belül udvart közrezáró palotát Zichy Ferenc építtette 1775-ben, klasszicista stílusban. Az építkezéskor felhasználták a korábban itt állt gótikus polgárház részleteit. A Ventúr utcára néző, szimmetrikusan szerkesztett, szigorú...
Oroszvár tulajdonosa, illetve legjelentősebb birtokosa 1646 és 1872 között a Zichy család volt. A városrész központjában, a főútvonal melletti kis téren, a parkban, egyszerű, de szép kivitelű obeliszk áll. A talapzatot a Zichy címer díszíti. A gúlán a kőváza alatt a „ZICHI A.D. 1776” felirat olvasható. Oroszvár birtokosa ebben az időben Zichy (IV.) Ferenc (1749-1812)...
A Garam folyó vidékének korai históriája a történelmi idők homályába vész. Csak annyi bizonyos, hogy a végtelen erdőségeket, mint azt országos viszonylatban máshol is, az Árpád-házi uralkodók magán vadászterületükként használták, a gyér számú lakosság látta el az erdő és vadvédő őrök szerepét. A zólyomi erdőispánok első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1222-ből való, amikor a Zólyomi...
A Zsámbokréty-kastély az egykori Kiszsámbokréten (ma Nemesmogyoród) áll. A 19. század közepén épült későklasszicista stílusban. A 20. század elején báró Szálavsky Gyula titkos tanácsos, trencséni ispán vásárolta meg. Napjainkban a helyi iskola menzája működik az épületben.
