1886 július 4-én a litánia alatt gömbvillám csapott a vágsellyei katolikus templomba. Az elemi csapástól való megmenekülés emlékére a túlélők és a város Szentháromság-oszlopot emeltetettek, ami 1895-ben készült el. 1974-ben, amikor egy közúti baleset miatt a szobor megsérült, átmenetileg a templomkertbe vitték át. A romos szobrot 1992-re, a város első említésének 900. évfordulójára újjáépítették, majd...
Szentháromság-oszlop. A Szentháromság-oszlop 1832-ből való, 1898-ban és 1921-ben újították fel. A szoborcsoport láb, törzs és fej osztatú, kocka talapzatra emelt kőoszlopon áll, ez utóbbit elölről fodor minta díszíti. A Szentlélek galamb formájában jelenik meg. A talapzat elülső részén márványtábla jelzi a szoborállítás, a hátoldalon lévő szöveg pedig a felújítás időpontját. A talapzaton az oszlop előtt...
1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...
„A vágjobbparti ármentesitő társulat 1897-ben egyesült az alsó dudvágvölgyi ármentesitő és belvizlevezető társulattal, a midőn a kormánybiztosság is megszünt; jelenleg autonom szervezettel folytatja közhasznú működését. – Elnökei Szalavszky Gyula és Zsigárdy Gyula. – Állandó személyzete Szentiványi Zsigmond igazgató főmérnökön kívül két szakaszmérnök, egy a gátfelügyelettel megbízott segédmérnök, egy pénztárnok és 10 gátőr.“
Szepeshely szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja. A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral. Már 1140-ben állt itt egy román templom,...
„Az egykori szepesi prépostság székhelyén, Szepeshelyen a székesegyház történeti érdekű falképet őriz. Értékét emeli, hogy pontos évszámmal is el van látva. A múlt század közepe táján fejtették ki a mész alól s nyomban utána restaurálás címén át is festették. A székesegyház északi oldalának bejárata fölött, az ornamentális keretbe foglalt kép Róbert Károly koronázását örökíti meg....
Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.
A nagy múltú, Árpád-kori eredetű, szepesi szász város, Szepesszombat műemlékekben gazdag, középkori hangulatú, reprezentatív fő terén, a városházától keletre eső, parkosított részen szerényen megbújik egy kis emlékmű. Olyannyira nem kelt itt feltűnést, hogy rendszerint még a magyar nyelvű útikönyvek, internetes oldalak is megfeledkeznek róla. Pedig egykor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították, annak ötvenedik...
A reformáció tanait Szepesváralján a 16. század első felében, 1548-ban fogadták el. A város lakosai lelkészükkel, Blásy Jakabbal együtt áttértek az evangélikus hit mértéktartó irányzatára, az ágostai hitvallás szerinti új hitre. De megtörtént a lakosság másféle tagozódása is. Akkoriban a társadalmi érintkezés és információcsere helyszíne főleg a templom volt. Ahol lehetséges volt, új templomokat építettek...
A Szeplőtlen Szűz tiszteletére emelt kápolna a 10-es számú ház udvarán látható, melyet az 1908-1909-es években épített a községnek akkor még beépítetlen részében Bugyi Ignác családja. Ez egy kisebb egyhajós épület záródásával és az ormos homlokzat fölé emelt kőből és téglából készült kis toronnyal, amely gúla alakú tetővel van fedve. Az épület homlokzatait lizénák tagolják,...
Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30., jogász, politikus, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) néhai igazságügyminiszter nagy pártfogója volt a tátrai turizmusnak. Ő maga is gyakran vendégeskedett Tátrafüreden. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely Magyarország első, a világ hetedik turista klubja volt, Münnich Aurél elnök javaslatára úgy határozott,...
A Losonc városa és Nógrád megye közéletében, de országos ügyekben is közszerepet vállalt szilasi és pilisi Szilassy család sarja, ifj. Dr. Szilassy Aladár orvosnak tanult. Angliai tanulmányútján ismerkedett meg a cserkészettel, (Scouting for Boys) és elhatározta ennek, a fiatalok szellemi és testi épülését szolgáló mozgalomnak a hazai meghonosítását. 1910-ben Megyercsy Béla ref. lelkésszel együtt megalakították...
Szinyei Merse Pál, festő 1845, Szinyeújfalu – 1920, Jernye Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos...
Szitnyai József, királyi tanácsos, Selmecz- és Bélabánya polgármestere, született Szentantalban 1844-ben, meghalt 1906-ban. Nagy szorgalmával és szellemével már az iskola kötelékében kitünt; a selmeczbányai s nagyszombati gimnáziumban tanult és 1864-ben kitüntetéssel végezte a középiskolákat. A jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta és 1868-ban végezte. Két évig Budapesten volt ügyvédjelölt, majd pedig 1870-ben mint köz-...
A Szarvassy-kastély parkjában található szobor egy parasztasszonyt ábrázol, amint mosdatja, vízzel önti le gyermekét. A szobrot Szarvassy unokahúga, Kuzmik Lili és annak holland származású szobrászművész férje készítette. Eredetileg szökőkút volt, mely köré kör alakú, magasított medencét építettek. Az 1990-es évekre a medence rész tönkrement, így a Karvai Szakmunkásképző Középiskola növendékei az iskola oktatóinak irányítása mellett...
Az 571-es számú ház udvarában található a vaskorpuszú, műkőből készült, útmenti kereszt, melyet Isten dicsőségére 1935-benn Sukola Istvánné szül. Sukola Ágnes és leánya Mária emeltettek. Szeplőtelen Szűz Mária domborműve négyszögletű talpazaton van elhelyezve.
A Szögi- vagy Nagymezei-kereszt hasonló kinézetű, mint a Bástyi-kereszt. A határ északnyugati felében álló feszület már régóta megvolt, s a korhadt fakeresztet 1986-ban cserélték ki újjal. Rimóczy Pál faragta azt társával. A barnás, horganyfedéllel védett fakereszten öntött vaskorpusz látható.
Szőke István (* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) református lelkész, történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és Iskola c. lap...
A 19. század második fele fontos változásokat hozott a városka életében. Galánta a környék adminisztrációs központjává vált. Egyebek mellett itt székelt a szolgabírói hivatal is, melynek épülete ma is látható a Fő utcában.
A község legjelentősebb műemléke a Dr. Pázmány Zoltán által 1905-ben épített szecessziós nyári kastély, melyet a Molnár Jánostól vásárolt telken épített. A kis épületben kezdetben a család csak a nyári hónapokban töltötte, amikor a város zaja elől ide menekültek. A kis építménynek csaknem négyszögletű alapja volt öttengelyes főhomlokzattal, melyet téglalap alakú ablakok tagoltak keretekben könyöklő-...
Szűk Gyula református lelkész előbb Beretkén volt helyettes lelkész, majd 1889-90 között Rimasimonyiban, 1892-től pedig Uzapanyiton szolgált. A Sárospataki Református Lapok szerint: a volt uzapanyit-balogtamási-i lelkipásztor 1941. évi október hó 1-én d. e. 3/4 11 órakor az Úrban csendesen elpihent. Bölcsője a Hegyalján, Mádon ringott és 84 életév után porrészei az uzapanyiti akáclombos temetőben nyugszanak....
… a főút mellett találjuk Szűz Mária kápolnáját, amelyet 1873-ban Deszeth Illés és neje, Berecz Katalin emeltettek. A kis építményt 1936-ban Deszeth Pongrác és neje, Cigány Veronika javíttatták. 1941-ben a kápolnát belül a Deszeth család javíttatta meg. Négyszögletes építmény, amelynek főhomlokzata háromszögletes orommal végződik. Benne Pieta-plasztika van.
A község legelső emléke az 1304-ben gótikus stílusban épült római katolikus Sarlós Boldogasszony-templom. Az 1755-ös, Révay Antal gróf esztergomi püspök és kanonok, valamint a helyi pap, Konkoly László részvételével megvalósult kanonoki vizitációkor említik, hogy a templom Domonkos érsek tevékenysége idején épült. Bizonyos adatok szerint azonban korábbi is lehet. A plébániát és a helyi papot ugyanis...
A Szűz Mária Mennybemenetele katolikus templom Árpádkori templom. Templomos hely volt, 1873-ban épült historizáló stílusban. Egyhajós épület, négyzet alaprajzú. A főoltár a szószékkel együtt a 18. század első feléből származik, és a késő barokk stílust képviseli.
