A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A templom körül alakult ki a mai település, melyet 1215-ben Corcha néven említenek először. A 14. században Egyházaskarcha (1351), Remegkarcha (1355), Diákkarcha (1357), Barthalkarcha (1377) Lászlókarcha (1377) és Lucakarcha (1467) falvakból állt a mai település. A Szent Bertalan apostol oltalma...
A Szent Család-szoborcsoportot Miklós Antal készíttette 1867-ben. A talapzat elején ez olvasható: „Keresztények minden veszélyben minden kísértetben de főkép halálotok óráján segítségül hívjátok ezen legszentebb és édes neveket JÉZUS, MÁRIA, JÓZSEF.”
A Donát nevű szentek körében van egy kis „kavarodás”, de ha figyelünk az ábrázolásaikra, attribútumaikra, könnyen megkülönböztetjük őket. Bár mintegy két tucat (!) Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a...
Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. A Lajosfalu (Ľudovítová) felé vezető főút mellett áll Szent Donát kőszobra, amelyet 1887-ben állítottak. A talapzatán levő felirat csak részben olvasható.
A Garam partján álló település legismertebb épülete kétség kívül az Árpád-kori eredetű bencés apátság. Kevesebben tudják viszont, hogy a falunak a középkor óta létezik egy az előzőtől különálló plébániatemploma is. Ez a korábbiak helyén épült, ma barokk stílusjegyeket mutató Szent Egyed plébániatemplom. Egy korábbi templom helyén épült fel, valószínűleg a 13. század első felében. Mai...
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
A Fő utca jobb oldalán, a volt óvoda mellett található. A talapzat elülső felén ez a felirat olvasható: „Szent Flórián könyörögj érettünk, hogy minket az Isten mindezideiglen amint az örökké tartó tűztől megoltalmazzon.”
Flórián a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. A falu története során nem egy pusztító tűzvész sújtotta az itt lakókat. Így aztán nem csoda, hogy Szent Flórián tiszteletére is emeltek egy szobrot (amely ma a tűzoltó szertár mellett áll). Flórián napján a pap vezetésével kivonultak a szoborhoz, az ő áldását és védelmét kérve imádkoztak, énekeltek.
A főút mellett Szent Flórián szobrát találjuk, amely 1831-ben készült, 1924-ben Kostyál János javíttatta. Mivel a szobor eredetileg az útkereszteződés közepén állt, 1995-ben áthelyezték mostani helyére, és egyúttal felújították. A felújítást Malagyi szül. Kostyál Júlia biztosította.
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 (!) keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba....
Szent Flórián tűzzel való kapcsolata alapján védőszentje a kéményseprőknek, serfőzőknek (a sör egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz), fazekasoknak, kovácsoknak, pékeknek. A vágújhelyi 1762-ben készült és 1963-ban műemlékké nyilvánított Szent Flórián-szobor a város történelmi központjában a Ghillányi kastély előtt áll. A szobor kettős talapzatának alsó részén lévő relief egy ökrök által vontatott szekeret ábrázol, melyen feltehetőleg...
A legrégebbi itteni műemlék a község melletti dombon felépített régi Szent György-templom. Közvetve 1291-ben történik róla említés, amikor Martinus pap (prebister) működött itt. Tehát már 1291 előtt itt állt egy román stílusban épült templom. Egyhajós épület volt, egyenes lezárású keskenyebb szentéllyel. Valószínűleg gótikus stílusban volt átépítve és védőfallal körülkerítve. A templom a 17. században már...
Az 1701-ben épült barokk templomot gróf Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érsek építtette Árpád házi Szent Imre herceg tiszteletére. A templom későbarokk stílusban épült. Eredetileg csak egy hajója és alacsony tornya volt. A szentélyben volt a főoltár, felette olajfestményen a templom védőszentje Szent Imre. A templom hajójában a szószék és a Fájdalmas Szűzanya és Jézus Szíve...
A klasszicista Szent Imre templomot Migazzi Kristóf bécsi érsek és bíboros, a falu akkori földesura építette régebbi alapokra 1785-ben (a történelmi falupecsétek alapján az eredeti templom patrónusa Szent János Evangélista lehetett). Egyhajós, szentélye egyenes záródású, sekrestyéje későbbi építésű. Porosz boltozatú, falazott kórussal. Ugyancsak klasszicista főoltára a 18. sz.-ból származik, a felette álló kép Szűz Mária...
A hazai görög katolikusság a Kárpát-medence északkeleti részén összpontosul. E vidék egyik legfontosabb városában, Kassán viszont – bár erre a 18. század vége óta születtek próbálkozások – nem sikerült egyházi központot létrehozniuk: az egyházkormányzati székhely Munkács és Eperjes maradt. Ráadásul templomot sem tudtak építeni, miséiket a római katolikus templomokban voltak kénytelenek tartani. Végül 1882-ben letették...
A kapucinusok a Habsburg uralkodók által támogatott ellenreformáció idején, a 17. század végén telepedtek meg Pozsonyban. Mivel eleinte se templomuk, se rendházuk nem volt, a Mihály utcai Szent Katalin kápolnát kapták meg használatra. A Pozsony egykori északi városfala közelében, korábban mocsaras területen elhelyezkedő mai templom építése 1708-ban kezdődhetett meg Eleonóra Terézia grófné adományának jóvoltából. (E...
A szobrot a Szent István utcában, a magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója alkalmából, a Csemadok Nagymegyeri Szervezete hozta létre. A szobor alkotója Király Ferenc lendvai (Muravidék, Szlovénia) magyar szobrász volt. Ünnepélyes leleplezésére 2000. augusztus 20-án került sor.
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....
A barokk stílusú Szent István Király templom 1770-től 1781-ig épült. A főoltár későbarokk 1770-1780-ból. A szószék és az orgona későbarokk a XVIII. századból.
Szent István fából faragott szobra, melyet Csajág és Kolon polgármesterei avattak fel a két falu testvértelepüléssé válása 15 éves jubileuma alkalmából, a templom mellett látható. Az avatás 2006. augusztus 20-án zajlott le.
A Szent Király Szövetségben társult községek egyike Királyfiakarcsa is, ennek alkalmából leplezték le 2004. augusztus 21-én Szent István mellszobrát, Dienes Attila alkotását a település központjában.
A község legmeghatározóbb építménye. 1707-ben építették a régi templom helyén 1725-ben átépítették, és ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A főépület egyhajós, amelyhez mellékoltár tartozik. A templom belsejét Jakobey mester freskói díszítik, amelyek 1881-ben készültek. A két oltárfestmény 1996-ban készült és P. Stach munkáját dicséri. Értékes emlékmű a templomban található fából készült Szűz Máriát ábrázoló dombormű...
A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves...
1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.
