Diószeget a dokumentumok 1252-ben IV. Béla oklevelében említik először, de régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy már az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt. Temploma együtt fejlődött a kereszténység terjedésével, lakosságát nem kímélte a történelem kegyetlen alakulása. Először 1332-1337-ben szerepel az okmányokban a templom Pál nevű plébánosa. Az esztergomi korabeli dokumentum a...
A nagyudvarnoki, Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1954-ben építették. 1998 és 2004 között átépítették, toronnyal és sekrestyével bővítették, valamint korábban épült épületrészeit az oltár kivételével teljesen felújították. Átépítését követően Orosch János akkori pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel 2004 szeptemberében.
A Puszta felé vezető út elején 1805-ben a Boldogságos Szűz Mária Fogantatása barokk szobor kapott helyet, melyet Renczes János özvegye Sárkány Katalin állíttatott.
A 399. számú ház előtti Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-barlangot Orem József és neje szül. Nozdrovicky Mária (harangozóasszony) állíttatta családi házuk kiskertjében. Pintér Zoltán atya szentelte fel 1989 tájékán. Ez tulajdonképpen egy betontalapzaton álló szürkésfehér terméskőből kialakított, félkörívesen végződő barlangszerű kápolnácska. Fehér, horgolt, virágmintás terítővel letakart oltárán egy vaskereszttel ellátott üvegezett ajtó mögött áll a Szűzanya...
Temetőben áll a Szűz Mária Születése barokk kápolna, amelyet 1771-ben építtetett Ürge Mihály. Szerencsére még a teljes pusztulás előtt felújították, ezáltal visszanyerte eredeti alakját. A kápolnában Risz Jozefa nyugszik, aki Zsigárdon halt meg 1814. december 27-én, és a királyi-császári komornyik Berényi, később Winchler József király udvari kincstárnok felesége volt. Risz Jozefa férje halála után a...
A falu templomát egy 1332-es oklevél említi először, de építése idejét a legújabb kutatások a 13. század elejére teszik. Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték. A román stílusban épített, eredetileg egyhajós, félköríves szentélyű templomhoz a hajó felőli oldalon 1746-ban egy nagy barokk hajót építettek, ennek nyugati homlokzatához 1968-ban egy magas tornyot emeltek. Ezután az eredeti szentélyt...
A reneszánsz stílusban, a 16. században épült templomot Szűz Mária születésének szentelték, a 19. században, és a 20. században pedig átalakításokon ment keresztül. A kőfallal körülvett templom homlokzatán három tábla jelzi az építés és felújítások dátumait. A feliratok felett kis fülke látható, valamint körablak. Homlokzata vizesedik, nagy folt látható a torony alatt.
Nyitvatartás: Hétfő: szabadnap Kedd – péntek: 9-12, 13-16 Hétvégén és ünnepnapokon: 00421 / 904 021 807 Kapcsolat: Svodín č. 305, 306; 943 54 Svodín Mobil: 00421 / 907 432 055 e-mail: edina.svajcer (kukac) gmail.com TÁJHÁZ Az egyik volt parasztházban rendezték be, amely hatalmas gazdasági udvarával és melléképületeivel különösen alkalmasnak tűnt erre a célra. 2005....
Takács János és családtagjai kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a Temető utcai bejárattól jobbra találhatjuk meg. A síremléket legutoljára 2001-ben Cséfalvay Kázmér restaurálta. Minden év március 15-én a hálás utókor megkoszorúzza a sírhelyet.
A temetőben található világháborús emlékmű előtt lévő kopjafákat és díszkutat csicsói mesterek készítették, 2002-ben adták át. A kopjafa ezen a tájon ismeretlen volt. A díszkút az eredeti gémeskút fölé épült, meghagyva a kútágast a kútgémmel, szépen faragott káváján pedig 4 vaslemez főnixmadár áll, csőrükkel a bölcsek kövét tartják. Ezek a gémekhez hasonló mitológiai madarak az...
Az emlékkeresztet a Spodniak család Isten dicsőségére állíttatta a temető katolikus részében, 1998-ban. A szlovák vasutas-hivatalnok családja később elköltözött a településről.
A régebbi temetői központi keresztet 1892-ben alapították, a dokumentumok tanúsága szerint a „a temetői fa eladásából befolyt összegből”. Ez is egy egyenes szárvégű barna fakereszt. Megkopott öntöttvas korpuszán Krisztus töviskoronás feje enyhén jobbra fordul, testét ágyéktakaró borítja.
Rózsaszínű süttői márványból készült az egész kisemlék, amely jelenleg a Szent Rozália kápolna mellett, annak baloldalán van elhelyezve. Mostani helyére a temető parkká alakításakor került. Lábazata két részből áll; felső, oszlopszerűen kialakított részének közepén vésett, ezüstszínű festékkel átkent felirat, évszám látható: 1892. A felirati mező táblaszerűen lett kialakítva, sötétebb színű, úgy tűnik, mintha az idők...
A temető közepén áll, minden halott keresztje. Mellette a temető legrégebbi keresztje, mely alatt azonban sírok nincsenek. A kereszt mellett található még egy márványtábla, emlékezve a községben szolgáló papokra. A szépen faragott betonkereszt felső részén INRI felirat látható, fehér színű Krisztus test, barnára színezett hajjal és ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható. A temetőben több egyszerű,...
A felsővámosi keresztény katolikus hívek állították a Nagykeresztet közös adakozásból 1870-ben. A község területén lévő kereszteket és szobrokat a községi önkormányzat 2005-ben újította fel.
A keresztet 1914-ben a győri Birkmayer cég gyártotta. A szobor egyes részei az évek során elporladtak és letörtek, aktuálissá vált a renoválása. Az ökormányzat megbízásából homokkő felhasználásával Győry József nemesócsai kőfaragó újította fel. 2001. június 23-án a IV. Falunapon avatták fel a felújított temetői központi keresztet. A temetőben található a római katolikus harangláb, amely eredetileg...
