Verebélytől hét kilométerre Léva irányában, Mohi szomszédságában van Csiffár község. Egy 1209-ből származó írásos dokumentum említi a falut, plébániája pedig már 1332-37-ben létezett. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, 1512-től a budai prépostsághoz, 1534-től az egri püspökséghez, majd 1536-tól az esztergomi érsekséghez tartozott. A csiffári Szent János-templomot 1774-ben klasszicista stílusban építették egy korábbi lebontott középkori templom helyén....
A szobor, mely Szent Józsefet karján a gyermek Jézussal ábrázolja, az Egyházfát Nagyborsával összekötő út mellett áll, szemben a Szenckirályfára vezető mellékúttal.
A Nádasdy Ferenc gróf által megkezdett templom-építést 1691 Haskó Jakab nyitrai püspök fejezte be. Egyhajós, dongaboltos barokk épület, kétoldalt a pillérközökben mellékoltárok. A főoltár oszlopos, fehér ruhás szentekkel a 17. századból való.
A templom külső szakrális terében, a volt kripta kinti bejáratánál áll a Szent József-kápolnácska. Ez tulajdonképpen egy szoborfülkécske, amely a templom egyik támpillérébe épült. A kis építmény háromszögcsúcsát piros horganyfedél borítja; a homlokzaton egy Jézus Szíve szimbólum látható, az ovális végződésű bemélyedésben pedig a Szent József-szobrot láthatjuk. József kék ingben, barna palástban áll előttünk, balján...
A későgótikus Szt. Katalin templom Selmecbánya legszebb templomai közé tartozik. “Szlováknak” is nevezik, mivel már 1658 óta szlovákul is prédikáltak benne. A Szent Katalin templom 1488-1491 között épült. 1500-ig dolgoztak a belső díszítésén. Egyik hajóját késő gótikus csillag alakú boltozat íveli, amely presbitériumba megy át. A hajót mindkét oldalról kápolnák szegélyzik, amelyek fele olyan magasak....
A nagy múltú Pozsony fennállásának kezdetétől több templomnak adott helyet. Az ismert, nagy méretű egyházi épületek mellett nem kevés a kisebb, turisták által szinte nem látogatott, ugyanakkor értékes templomok, kápolnák száma sem. Ezek sorába tartozik a Mihály-kaputól induló, a város egyik fő utcájának számító Mihály utca keleti térfalában megbúvó Szent Katalin-kápolna is. Feltehetőleg ez a...
A gímesi templomot először 1411-ben említik, 1623-ban a protestánsok használták. A török jelentősen megrongálta, csak 1720-ban újították fel. A Szent Kereszt felmagasztalása templom átépítését Forgách Pál támogatta, de az épület csak 1759-ben és 1790-ben nyerte el mai barokkos formáját (felismerhetőek még a régi jegyei a 13. – 14. sz.-i toronynak és a hajónak). 1950-ben új...
A 19. században épült, neogótikus jegyeket hordozó kápolna a temető bejáratával szemben található. 1965 körül leégett, de felújítás után visszanyerte eredeti állapotát. Poligonális záródású egyhajós építmény.
A Batthyány tér 2. (Primaciálne námestie 2.) szám alatt álló érseki palota (Prímási palota) bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi. Jobboldalt hátul található a Szent...
A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépítették az első...
A kőfallal körülvett templom és kápolna Csejte község legrégibb része. Kimagasló dombon épültek. Köréjük kőfalat emeltek sánc alakban, ami által erődítménnyé alakultak. A Páduai Szent Antal nevét viselő kápolna a 14.század elején épült, stílusa koragótikus. A régi feljegyzések az 1332. évet említik, amikor is templomként szolgált. A kápolna külső falát 18. századbeli, libát ábrázoló freskó...
Az Árpád-kori eredetű magyar falunak már 1332. előtt állt plébániatemploma, ami vélhetőleg még a koraújkorban elpusztulhatott. Helyét egyesek a mai Temetődombon, a ravatalozó környékén sejtik, ahonnan törmelékek kerültek elő a föld alól. Más vélemények szerint a középkori és a mai templom helye azonos volt. Gondot okoz az 1697-es egyházlátogatásról szóló jegyzőkönyvben említett, kőből épült, zsindellyel...
A pozsonyi Szent László-templom Pozsony-Óváros kerületében található az Ispotály (Kórház) utcában. A templom a mellette található négyszárnyas kórház része, melyet 1830 és 1832 között építettek klasszicista stílusban idősebb Feigler Ignác tervei szerint. A templom főoltárán található kép Szent László apoteózisát ábrázolja. A képet Lütgendorf Ferdinánd készítette 1830-ban. 1891-ben ifjabb Storno Ferenc restauráltatta a templomot, ő...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...
A ferences minoriták valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század első éveiben érkeztek Lőcsére. Az első, a városban működő kolostorukról 1309-ből van adatunk. A reformáció idején, 1544-45-ben a ferenceseknek, mint minden katolikus intézménynek, távozniuk kellett a városból. Időközben azonban a Lengyel-kapu mellett álló, egykori minorita kolostor és templom a jezsuiták kezébe került. Így...
A község legjelentősebb műemléke a Szent Mária Magdolna római katolikus templom. Eredetileg gótikus stílusban épült, a török háborúk folyamán, illetve az ellenreformáció terjedésének idején jelentősen megrongálták. Az 1559-es kanonoki vizitáció alkalmával azt írják, hogy a templom lepusztult állapotban van, nincs temetője, oltára, megszentelt köve, de a papnak van oltáriszentsége. A templomban az idő tájt két...
A római katolikus Szent Márton-templomot 1824-ben emelték klasszicista stílusban. … A templom sokszögzáródású, sima mennyezetű szentélye tehát jóval nagyobb, mint a környékbeli templomok szentélyei. A rendkívüli nagyság is az eredeti, középkori templomi funkcióra utal. Az utóbbi átalakítások során azonban eme tér is jelentősen megváltozott. Eltűnt az eredeti oltár, kikerült innen a Jézus Szíve és a...
A világon több mint ötezer Szent Márton-templom van. Közéjük tartozik a pozsonyi Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom is, amely – a várossal együtt – rendkívül jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A templom kiemelkedő történelmi jelentősége abban áll, hogy az ország középső részének, így a korábbi koronázóvárosnak, Székesfehérvárnak török kézre kerülése nyomán...
A Szent Márton püspöknek szentelt, eredetileg gótikus stílusú római katolikus templom a 15. századból származik. Főoltára klasszicista, Szent Márton püspök 18. századi oltárképével. (Magát az oltárképet nagy valószínűséggel az egyházközség filiájáról, Padányból származó Padányi Biró Márton [1693-1762] egykori veszprémi püspök adományozhatta a templomnak). A védett műemléki épületek közé tartozó templomot 1977-ben restaurálták, tornyát 2004-ben újították...
A község római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá. A templom első plébánosa Vörös Ádám volt. A templomkert bal felén Nepomuki Szent János szobra (1880), a jobb felén egy kőkereszt (1771) áll. A községben volt egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is. Darázs János építette 1826-ban. A...
Az Úri utcában ( a fő városkaput és a fő várkaput összekötő utca) bal oldalán középtájon már a 14. században ott állott a templom, mely Szent Lászlónak volt felszentelve. A reformáció idejében a protestantizmus úgy elterjedt Léván, hogy az egyházi főhatóság egyik jelentése alapján lévai plébánia megszűnt létezni, s a XVI. század végén Léva vidékén...
Osgyán Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1768 és 1774 között épült. 2009-ben röppent fel a hír, hogy Osgyán község római katolikus templomának kriptájában a magyar történelem egyetlen, hazaárulásért lefejezett asszonyának, Korponayné Géczy Juliannának a földi maradványai találhatóak. Az oltár alatt levő üregben tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó koporsót...
Darázs község neve első ízben a Zobor hegyi bencés apátság 1113-ban kelt birtokmegerősítő királyi oklevelében szerepel Drasey alakban. (A Zobor előtagot 1910-ben kapta megkülönböztetésül a Hont megyei, szintén Árpád-kori Darázsitól.) 1349-ben Darasyként bukkan fel újra a település a Szent Benedek-rendiek javai közt, majd évszázadokra eltűnik a neve az írott forrásokból. Sorsa a városéval osztozott, amikor...
A torony előtt levő boltiv az egykori vonóhídhoz tartozott. Az ezen való sötét gyalogátjárót régebben tréfásan Csók utcának nevezték. A város felőli részen Szent László lovas képe volt látható, mely ma már nyomát vesztette. A vásár tér felé néző részen a régi felirat: Omne Regnum in se ip sum divisum de solabitur 1723., ma is...
A dómtól délre található épület valaha temetőkápolna volt. Alsó része, a mai altemplom a 13. század végén épült, míg felső része 1360-80 között. A 15. század végén, a kassai születésű Szahtmáry György kezdeményezésére északi oldalához egy újabb hajót, míg délnyugati részéhez egy oldalkápolnát építettek. A 19. században többször renovált épület mai formáját a Schulek Frigyes...
A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága...
1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...
A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...
