A Kálvária, mely 1744 és1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes a Scharffenberg nevű hegy tetején. Ez a hegy egyike a viharos geológiai múltú, vulkanikus eredetű Selmeci-hegység csúcsainak. A Kálvária eredeti összeállításában látható tizenkilenc kápolna, két templom és a Szent Lépcsők, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt szoborcsoport alkotják. A Kálvária egyike...
A Fő utca északi részén, annak nyugati térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes ház a 17. század végén épült fel – korábbi ház helyén – barokk stílusban. A 18. század közepétől a gróf Berzeviczy család tulajdonában állott, de egy ideig itt lakott a város katonai parancsnokának felesége, a comendatissa is. Az 1830-as években...
Somos Péter (1875-1968), 1910-től helyi tanító, később az iskola igazgatója. Megalapította az egerszegi bankot, és a falu kulturális életének szervezője volt.
Sőtér Kálmán (1834, Csúz, érsekújvári járás – 1915 Nyitrakoros, tapolcsányi járás), eredeti családneve Schriff volt. Édesapja, mint gazdatiszt szolgált az esztergomi káptalan birtokain. Gimnáziumi és szemináriumi tanulmányait Esztergomban végezte és Nagyszombatban fejezte be. 1855-tő,l mint gazdasági írnok működött Szcitovszky János érseknél. 1872-ben nyugdíjba vonult, és Inám községben telepedett le. A méhészet kutatásával foglalkozott. 1874-ben egy...
A 45-ös számú ház neve Spillenberg-ház. Több generáción keresztül orvosok lakták. A Spillenberger Sámuel Szepes-Tapolcán 1613-ban papírmalmot létesítettek. Ebben a házban lakott Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. Sokan ismerik Jókai Mór híres regényét, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író. A címszereplő „fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna...
Stampay János 1864-ben született Léván, 1891-ben került Köbölkútra, ahol kántortanítóvá, az iskola igazgatójává választották. Ettől kezdve élete végéig – 1960-ban halt meg – Köbölkúton működik. Kinevezése után első teendői közé tartozott, hogy énekkart létesítsen, de munkásága kiterjedt arra is, hogy színielőadásokat, estélyeket rendezett, orgonát szerzett a templomnak, harmóniumot az iskolának. Fanemesítéssel is foglalkozott, s erre...
„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és...
A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Sthymmel Sámuel is. „Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872–1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit.”
Still Pál 26 éven át volt plébánosa a lőcsei katolikus híveknek. Dr. Demkó Kálmán Lőcse város műtörténeti rövid leírása című dolgozatának a Szent Jakab templomot tárgyaló fejezetében így hivatkozik Still Pál egy írására: “Nagy becscsel bír néhai Still Pál lőcsei prépost-plébánosnak “Chronikon seu história parochiae L. ac R. Civitatis Leutschoviensis” czímű, 1861-ig 239 folio oldalra...
Stromp Károly 23 évesen állt a nemzetőrség soraiba. A szabadságharc után a Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke szerint (1892) tímárként tevékenykedett Rozsnón. 76 évesen hunyt el 1900-ban.
Stromp László (Rozsnyó, 1860. február 27. – Pozsony, 1907. május 12.) evangélikus teológiai tanár, pedagógiai szakíró, egyházi író. Tanult Rozsnyón és a középiskolai tanfolyam befejezése után 1878-ban a budapesti egyetemen jogásznak iratkozott be, de bölcseletet is tanult és egy éves önkéntes is volt. 1881-ben Pozsonyba ment, ahol az evangélikus teológiát hallgatta. 1885-ben papjelölti vizsgát tett;...
A katolikus gimnázium egykori tanítványának, a nagy hellenistának, Szabó Istvánnak mellszobra az egykori premontreiek rendháza előtt áll. A kétharmad profilban balra tekintő arcon remekül érezteti a művész az értelem erejét. Egyszerű talapzatán, háttérben az épület sima falával jól hat. A Holló Barnabás által 1897-ben alkotott másfél méter magas kőoszlopon álló szobor volt az első mellszobor...
Dr. Szaiff József budapesti orvos, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Lipótvár védelmében harcolt. Annak feladása után került a császáriak fogságába, bebörtönözték(Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint körorvos. A kiegyezés után mint helyi képviselő, bekapcsolódott a közéletbe.1884-ben halt meg. Korábban elhanyagolt síremlékét a Csemadok Nagymegyeri Szervezete újította fel 1999....
A szakrális kisemlékek sajátos formája a szoborfülkés képoszlop, amelynek felső harmadában található a bemélyedés egy-egy szent gipsz-szobrával. A képoszlopok kőböl vagy téglábol készültek. A szapi képoszlop az 1. világháború kitörésének évében 1914-ben készült. A felső fülkében a Szent Családot helyezték el az alkotók akiknek a nevét nem ismerjük. A képoszlopot Koller József és Mise Klára...
A községben 2000-ig nem volt a katolikusok részére templom, ezért építették 1973-ban a kápolnát mint a község katolikus lakosságának istentiszteleti helyét. Ennek körülményeit nem ismerjük.
A templomot az 1913-ban épült katolikus iskolából alakították ki, ahol korábban is, templom híján a májusi litániakat tartották a szapiak. A kihasználatlanul álló egykori iskolához tornyot építettek és 2000. október 7-én felszentelték az új templomot, és annak harangját.
A szapi református templom 1885-ban épült. Ez az évszám olvasható a bejárat felett. Ez már a szapi reformátusok második temploma, az első 1789 szeptember 8-án készült el klasszicista stílusban és 1863-ban teljesen leégett. Az új templom alapkövét 1885. július 13-án tették le, és 1886 októberében szentelték fel. A templom Rózsa Pál komáromi épitőmester tervei alapján...
Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, Szapolyai István bátyja, a Szapolyai-család első jelentős tagja. Apját Vajdafi Lászlónak hívták, aki megkülönböztető nevét valamelyik őse erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztsége után kaphatta. Felemelkedése Hunyadi János mellett kezdődött, aki mellett titkári feladatokat látott el. Szolgálatai eredményeképpen apjával és testvéreivel már 1455 előtt kastélyt...
Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor. Szapolyai Imre testvére, I. (Szapolyai) János király apja. 1474-81-ig Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja (szepesi gróf), 1489-90-ig I. (Hunyadi) Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója, 1492-től a Magyar Királyság nádora. Apja, Szapolyai „Vajdafi” László volt. Eleinte bátyja, Imre katonai segítőjeként működött, vele,...
