A pozsonyi öreg vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a 15. századból, mely a város erődítménye volt. A mostani épület, mely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének. Az eklektikus stílusú épület Laubner Gyula pozsonyi építészmérnök tervei alapján készült. A tér déli falát uraló épület a századforduló vásárcsarnokainak megszokott alaprajzi kialakítását...
„1994-ben emlékeztünk meg a „Dorogi nyilatkozat“ 2. évfordulójáról (Dorog Zsére testvértelepülése). Erre a nyilatkozatra reagált a mi községünk is a „Zsérei nyilatkozattal.“ Ennek szellemében kezdeményeztük Szlovákiában a többség-kisebbség közötti párbeszéd mielőbbi megkezdését, és ennek jegyében 1994. szeptember 10-én volt a Zsérei Szent Miklós templom téren a Reménység emlékműnek ünnepélyes avatása. Az emlékmű a szlovák-magyar megbékélést...
A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...
Az Esztergom és Vidéke, 1905 szeptember 14-i 74. száma tudósítása: — Családi dráma Kétyen. Egy család boldogságát tette tönkre folyó hó 9-én a föllobbanó harag, mely rendesen rossz tanácsadó szokott lenni. Radó Antal Kéty községi jegyző anyósát volt a vasútra viendő, s készülődés közben közte és neje közt nézeteltérés merült fel, ami felett a fiatal nő...
A templomot 1769 és 1771 között építették fel, utcára néző homlokzattal, de torony és utcai bejárat nélkül. Az addig templomként használt Huszita imaház lelkészlakká alakíttatott át. Az új istenházát Várady András, az egyház akkori lelkésze szentelte fel. A templom karcsú, 17 öles (32,3 méter) tornyát 1861-62-ben emelték. 1912-es esperesi jelentés szerint a templom gyökeres belső...
A Luther házat 1931-ben, az evangélikusok régi kórházának helyén építették Christian Ludwig és Augustin Danielis pozsonyi építészek tervei szerint szerint. A kvalitásos modern épület, mely minden modernitása ellenére beleilleszkedik évtizedekkel korábban épült környezetébe, a Palisádyn, az egykori Védcölöp utcában áll, az evangélikus egyház hivatali helyiségeinek és az evangélikusok kezelésében álló lakásoknak adott otthont. Két bejárattal...
Az evangélikus egyház pozsonyi diakonissza otthona 1912-1914-ben készült. Tervezője Julius Schmidt volt. Az épület felavatására 1914. május 3-án került sor. A Védcölöp (ma: Palisády) és a Kornhuber (ma: Bradlianska) utcai kapuk fölött elhelyezett szobrokat Rigele Alajos készítette. A Védcölöp utcai szobrok (domborművek) témája az ifjúság tanítása, nevelése. Az egyik oldalon lelkészt és egy kezét imára...
A városokat és városkákat a középkorban és később a nekik adományozott külön jogok különböztették meg a többi községtől. A privilégiumokban kifejezésre jutó kiváltságok és jogok írásos emlékei a levéltárakban, városi könyvtárakban és múzeumokban húzódtak meg, de mindmáig maradtak róluk emlékek különböző architektonikus alkotásokban is — városházakon, városi piaccsarnokokban, mészárszékekben, kőkerítéseken, fegyvertárakban, s egyéb építményeken. Közéjük...
A művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok, a magyar régészet és műemlékvédelem egyik kezdeményezője, „atyamestere” és a 19. századi történetírásunk meghatározó alakja, Rómer Flóris Ferenc Pozsonyban született 1815-ben a Lakatos, később egy ideig róla is elnevezett utcában. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat már a millennium évében, 1896-ban adománygyűjtést indított...
Ronchetti József, kéményseprő-mester, parancsnok és kerületi tűzfelügyelő Nyitrán, hol 1860-tól működött; 1863. aug. 23. tornaegyesület alakítására kapott a várostól engedélyt; 1869. jan. 1. megalapította a nyitrai önkéntes tüzoltó-testületet. Meghalt 1904. okt. 28. Nyitrán. Munkája: A nyitrai önkéntes tüzoltó-testület 30 éves története 1869–1899. Nyitra, 1899. (Németül: U. ott, 1899.).
Rösch Frigyes Sopron tűzoltó-főparancsnoka, főreáliskolai tanár, Sopron díszpolgára 1832. január 8-án született Reutlingenben (Németország). Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Stuttgartban végezte. Fiatalon, mint reáliskolai tanár tanított német városokban. Felsőlövőn 1853-tól dolgozott, mint középiskolai tanár, majd két évig tanítóképző intézeti igazgató. A soproni polgárokkal együtt kezdeményezte 1863-ban, hogy a városban tornaegylet létesüljön. Ebben az évben a kör...
Rozsnyó, a középkori eredetű, német telepesek által lakott, gazdag bányaváros szabályos, négyszög alakú főtere a Felvidék legnagyobb középkori tere. Ennek közepén áll a 36,5 m magas Tűztorony, más nevén Rákóczi-őrtorony. A karcsú, magas, sarkain támpillérekkel gyámolított kőtorony 1643 és 1654 között épült (Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján). Eredetileg a városházához tartozott, ennek épülete...
A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom – más néven Diák templom –...
A Sáfránykert utcai Lourdes-i barlang (özv. Boldog Béláné 358-2. sz. háza előtt) az előzőhöz hasonló, s ugyancsak a ház kiskertjében, az épület mellett áll. Állíttatta özv. Boldog Béláné. Magas betonalapon látható téglalap alakú, vaskeretes képszekrény. A két oldalsó és az elülső kék keret üvegezett, az utóbbi nyitható. A szekrény hátulsó része nyers kőből van kiképezve....
A templom a falun kívül esik, mintegy 700–1000 méterre. Körülötte ma is használatos temetőt találunk. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori temploma. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei, apostoloknak szentelt templomok sorába. Építtetője bizonyára a...
A nemesgombai Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi. A templomnak gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén.
A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...
Gimnáziumi tanulmányait és a bölcseletet Pozsonyban, a hittudományokat Győrött végezte. Pappá szentelték 1830. január 31-én. Tizenhárom évig volt káplán, azután adminisztrátor a pozsonyi Lazarethben négy évig. 1849-ben belvárosi, 1855-ben zuckermandli (váralja) helyi káplán lett. Több mint hatvan éven keresztül működött példás lelkipásztorként. Scherz pátert a hívei imádásig szerették, mert az ő lelkipásztorságának egész ideje alatt...
A selmeci Úritemető 295. számú sírjában nyugszik az akadémia egykori jeles tanára, Schwartz Ottó fizikus, tudós szakíró. Sobó Jenő említette nekrológjában a diákok kedvenc „Schwartz papájáról” 1910-ben: „Vele egy tipikus alakja dőlt ki az élők sorából annak a tanári gárdának, amely alkotmányunk visszaállítása és bányászati főiskolánk megmagyarosítása után buzgó lelkesedéssel indult neki a nehéz, csaknem...
Sebők József (1811–1857) és Kauszler Ferenc (1880–1881) nagyabonyi plébánosok közös sírhelye a nagyabonyi templomkertben. Sebők lelkipásztor kalauzolta Ipolyi Arnoldot Nagyabonyban jártakor.
