A település területe már nagyon régóta lakott hely, ezt a római leletek is bizonyítják. Az esztergomi érsekséghez tartozott, innen a település Püspöki neve is. Első okleveles említése 1221-ből való, mely már a templomról is szól. A Szent Miklós-templom eredetileg román stílusban épült, később több ízben átalakították. Nagyon valószínű, hogy még a 14. században nyerte el...
Az I. világháború tombolásának 4 évében – a főtéren álló emlékmű jobb oldalán lévő márványtábla tanúsága szerint – 99 püspöki fiatal férfi esett el a harcokban. Ha belegondolunk, hogy az egész község lakóinak száma ebben az időben két és fél ezer körül volt (a házak száma 350), és figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos háztartásban,...
Praznovszky József (1842–1912), plébános sírját az öreg pöstyéni temetőben találhatjuk. Nevét a Vasárnapi Ujság 1902 augusztus 17. száma őrizte meg Erzsébet királyné (Sisi) pöstyéni szobrának felavatásának kapcsán: „A Szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű beszédet mondott, miközben lehullott a lepel a márványszoborról.”
A leleszi monostor, mint a hit és a kultúra központja, jelentős hatással volt a vidékre és befolyásolta a környék fejlődését. A történelem folyamán a szerzetesrend és a monostor épülete, nagyon sok megpróbáltatásnak volt alárendelve. A földesurak és környékbeli nemesek, folyamatosan próbálták meg elfoglalni a hiteleshely és levéltárként is működő épületet. A vagyonért és földekért való...
A mai templom és rendház helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Hunyadi Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok háza, a királyi kamara székhelye volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. A rekatolizáció kezdetén, a 17. század elején itt...
„A Káptalan-utca egy másik nevezetes háza a Prépostlak. Ez 1311-ben említtetik először. Ekkor Herkl városbíró a prépostsággal csereszerződést kötött. A prépost átengedett a városnak a városi fal emelésére egy a prépostsághoz tartozó telket, viszont a város városi telket engedett át a prépostnak lakása előudvaraként. Később Balbi Jeromos prépost a préposti lakást kényelmesebbé tétette. Mátyás király...
Presinszky Ferenc (Nagycétény, * 1908. március 23. – † 1970. december 6.) plébános. Veszprémben érettségizett, a teológiát Nagyszombatban végezte. 1934-ben szentelték pappá, előbb Zselízen szolgált káplánként. 1936-1937-ben Alsószerdahelyen szolgált. Ugyanekkor a vágai Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület helyi vezetője is volt. 1938-ban Ipolyhídvégen szolgált mint plébános és fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1941-ben lelki gyakorlatot végzett....
Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.
1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...
Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...
„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....
A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...
A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet.
Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938....
A temető központi kőkeresztjén ég felé fordított arcú, fehér ágyékkötős, fehér színű, kissé rozsdásodó Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton a keresztre feszítés eszközeit, létrát, fogót, szögeket, kalapácsot láthatunk. Ezen eszközök között egy kereszt is megjelenik a kompozíció közepén.
Rásó Mihály 48 évi áldásos szolgálat után halt meg. 1873-tól 1921-ig szolgálta az alsószeli evangélikus gyülekezetet. 1878. október 27-én ő szentelte fel a gyülekezet neoklasszikus stílusban épült templomát. Rásó Mihály és családtagjai sírjait kovácsoltvas kerítés övezi.
Rázga Pál (* 1798. december 10., Bazin – + 1849. június 18., Pozsony), evangélikus lelkész, az 1848-as pozsonyi vértanúk egyike. A vértanú sírját a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság és a Pro Patria Honismereti Szövetség az MK Külügyminisztérium támogatásával 2009-ben újították fel.
A templom keletelt, egyhajós épület, egyenes záródású szentéllyel, nyugati oldalán toronnyal. A település keleti szélén, magaslaton álló templomot erődfal veszi körül. Szilice falu templomának keletkezése az Árpád-kor végére nyúlik vissza. Ezt bizonyítja a hajó falkutatásának eredménye, melynek során a déli oldalon előkerültek a románkori ablakok és a bejárat, melyet a régészek szépen helyreállítottak. A templom...
Város legrégebbi műemléke az 1785-ben épült református templom, amelyet 1785. december 4-én adtak át ünnepélyes istentisztelet keretén belül. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Scéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri harangokat a Nagyszombatban öntött harangokkal cserélték...
1794-ben épült klasszicista stílusban. Egyterű, egyenes záródású templom, beépített toronnyal és oldalsó bejárattal. A református templom falán elhelyezett, Osztrák-Magyar Monarchia korabeli vízrajzi magasságjegy található, 1895-ből. Felette a mai hivatalos szlovák magasságjegy.
Pozsony sziluettjében több mint száz évvel ezelőtt jelent meg a református templom tekintélyt parancsoló tornya. A templom a városfal északi szakasza előtt fejlődésnek indult városrészben, az egykori Irgalmasok terén épült fel. A ma már lombok takarta neoromán homlokzat a mai Szlovákia szakrális építészetének kiemelkedő alkotása. Paradox módon (vagy épp törvényszerűen?) igen szerények az ismereteink az...
A 16. század Kassán is a protestáns (lutheránus és református) hit elsöprő győzelmét hozta olyannyira, hogy egy időre még a híres dóm is protestáns kézre került. Később, a 17. században a reformátusok a mai Orsolya és Mészáros utcák sarkán építették fel templomukat. (A város református gyülekezetét a hagyomány szerint 1644. húsvétján maga I. Rákóczi György...
1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. A 17. században módos parasztcsaládjai megváltották magukat s nemességet szereztek. Az újkorban nemesi település, amely 1906-tól viselte a Nemesradnót nevet. A település népe a 16. század végétől református. Temploma Kalla Mihály, rimaszombati építész tervei alapján épült. Ismert korábbi templomának a rajza is. Szabad tér közepén áll...
Az örösi templomról szóló legkorábbi feljegyzések 1700-ból valók, ezek alapján akkor itt egy fatemplom állt. A későbbiekben ez a templom megsemmisült; a mai kőtemplom elődjének megépítése a 19. sz. elejére esik (alapkövét 1806. május 16-án tették le, 1830-ra befejezve). Sajnos, a parókia és az irattár egy korábbi (1806), a templom egy későbbi (1841) tűzvész áldozata...
A Balog-völgyi kisközség téglalap alaprajzú, délnyugat-északkeleti tengelyű, nyeregtetős református temploma 1848-ban épült fel klasszicista stílusban. Tornya 1852-ben épült a falpillérrel szegélyezett délnyugati oromfalhoz. Falait függőleges falsávok tagolják. Belső terét sík deszkamennyezet fedi. Berendezése 19. századi. Faragott fa oszlopokon nyugvó karzatára orgonát építettek be. A templom falán az 1. világháború falubeli áldozatainak emléktáblája őrzi a hősök...
