Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4073 bejegyzés

Pisztory-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

Az Óvárostól északra az új korban kialakult külvárosa helyén korábban ritkán, vagy épp egyáltalán be nem épített terület húzódott ahol a polgárok szőlői, kertjei húzódtak. E területen épült ki a 19. század második felében Pozsony talán leglátványosabb sugárútja, a forgalmas Stefánia, északi végén a főpályaudvarral. E sugárút nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, utcafronton áll a...

Plank Alajos és Novák Teréz emlékkeresztje (szakrális kisemlék) (Dunasápújfalu [Nová Dedinka])

Plank Alajos és Novák Teréz emlékkeresztje a Fél felé vezető út mellett a 33-as számú ház előtt áll.

Platthy Antal 1848-49-es honvéd százados sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Fülek [Fiľakovo])

Platthy Antal 79 éves korában halt meg. Sírját minden évben megkoszorúzzák a füleki magyarok.

Platzer Jenő 48-as honvéd sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

A temető bal oldali részében, a domboldalon találjuk az alacsony vasráccsal kerített sírt. Az alapzatról leemelt gránitoszlopon a következő felirat olvasható: „Platzer Jenő Nyug. kir. számtanácsos 48-as honvéd 1828–1909 Platzer Franciska 1832–1914 Béke poraikra!”

Plébánia (épület, építmény) (Ipolyszécsényke, Szécsényke [Sečianky])

A hajdani uradalmi központ plébániája már igen korán a 14. században fennállott. A mai plébániaépület régebbi alapokon épült a 19. század első felében, klasszicista stílusban. A kétszárnyas, földszintes épület előtt, nyitott oszlopos tornác áll. Középső háromszögtimpanonban végződő főbejárata felett az utolsó javítás évszáma -1976 – olasható. Sajnos az egykor szebb napokat megélő műemlék épület, mára...

Plébánia épülete (épület, építmény) (Óvár [Olováry])

A falu felső utcáján, a templommal szemben található oszlopos ház a falu legöregebb épülete, 400 éves. Egykor az esztergomi érsekség vadászháza volt, egyházi tulajdon. Jelenleg plébánia hivatal működik benne. Falán fekete emléktábla. Az udvarában álló egykori istállóépületben imádkoztak és tartottak miséket a templom felépítését megelőző időben. A szépen felújított épületbe két lépcsősor vezet, az egyik...

Podlupszky Mihály sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Párkány [Štúrovo])

Garamkövesden született. 1943-ban a Szent Imre Gimnáziumban, Esztergomban érettségizett. Sokoldalú, tehetséges, több irányban nyitott emberként ismerték, aki egyebek mellett imádott, és tudott is fényképezni. Ő volt a faluban a ‘fotós’, akinek volt fényképezőgépe, és értette is a mesterséget. Ha hívták, szívesen elment fotózni családi eseményeket, ünnepeket, évfordulókat. De saját maga számára is fotózta a környezetében...

Podolini harangtorony (épület, építmény) (Podolin [Podolínec])

A plébániatemplom melletti harangtorony 1659-ben épült, a poprádi harangtornyot másolja. A jellegzetes pártázatos reneszánsz stílusjegyeit hordozza magán. Eredetileg sgrafittók díszítették. A toronyban két gótikus harang lakik.

Podolini Mária mennybemenetele plébániatemplom (épület, építmény) (Podolin [Podolínec])

A mai várost a tatárjárás után szász telepesek létesítették. A század végére már városfalai és városi kiváltságai voltak. Az 1412-ben szabad királyi városi rangot kapó, jelentős kézműiparral rendelkező Podolin 12 szepesi várossal együtt zálogként lengyel uralom alá került (1412. november 8-án Luxemburgi Zsigmond 37 000 cseh garasért – zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három...

Podolini Szent Anna temetőkápolna (épület, építmény) (Podolin [Podolínec])

A kápolnát a 13. században építették román stílusban, így ma ez a város legidősebb, fennálló épülete. Később, a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Berendezése, oltárai a barokk korból, a 18. századból származnak. Főoltárán Szent Anna, Szent Joakim és a kis Szűz Mária festménye látható. Az újkorban Magyarország legjelentősebb kegyhelyei között szerepel. A városi legendárium számos...

Pogány Erzsébet sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Somorja [Šamorín])

Pogány Erzsébet (született Hombauer, Pozsony, 1959. december 19. – Somorja, 2018. május 6.) felvidéki magyar közgazdász, közéleti személyiség, a Szövetség a Közös Célokért Polgári Társulás igazgatója, a Felvidék.ma hírportál alapítója és igazgatója.

Pokstaller család sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Somorja [Šamorín])

Pokstaller László (* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) karnagy sírja. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított a somorjai művészeti alapiskolában, fúvós hangszereket oktatott. 1952-től kezdődően...

Pollág Géza 1848-49-es főhadnagy, polgármester sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Pollág (Pollák) Géza született 1829. február 27-én, evangélikus. (Valószínűleg azonos Pollag Krisztian szappankészítő mester és Lumnitzer Anna Rozina 1829. márc. 8-án Lőcsén Adolf Viktor névre keresztelt fiával.) Felesége -1855 – Szennovitz Janka, meghalt Lőcse, 1909.) 1867. volt főhadnagyként a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Lőcse város 12 éven át volt polgármestereként hunyt el, 1883. jan. 31-én.

Polnisch Aladár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Polnisch Aladár (1862. május 1., Lőcse — 1932. szeptember 15., Felsőhági, sírja Lőcsén), szállodatulajdonos. 1890 körül költözött Felsőhágiba Lőcséről. Felsőhágiban közel 40 éven keresztül egy kis 70 szobából, egész évben működő szanatóriumot vezetett. Ezidőben Felsőháginak főleg németországi vendégei voltak, Polnisch nagyon népszerű lett, Onkel Polnisch néven. Az I. világháborúig a három legjobb tátrai szállodatulajdonosok közé...

Pomichal Richárd tanár, biológus, szakíró sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csallóközaranyos, Aranyos [Zlatná na Ostrove])

A közismert és közkedvelt szlovákiai magyar tanár, biológus, szakíró Rétén született, Szencen, Dunaszerdahelyen élt. A Szabad Földműves szerkesztője, majd az Új Szó több rovatának volt munkatársa.

Pongrácz Zoltán emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Diószeg [Sládkovičovo])

Pongrácz Zoltán emléktábláját születésének 100. évfordulóján leleplezték le, 2012 március 3-án, a háborús emlékmű melletti iskola falán. A Diószeg városa által készíttetett emléktábla Mag Gyula szobrász alkotása. Pongrácz Zoltán a hazai elektronikus zene legelső alakja volt, több nemzetközi díj nyertese, a Zeneakadémia első elektronikus zenei professzora. A zeneszerző, karnagy Pongrácz Zoltán Diószegen született 1912. február...

Ponoczky István sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsőpél [Horný Pial])

Ponoczky István sírja a felsőpéli temető azon részén található, ahol a református felekezethez tartozó lakosok temetkeznek.

Poór Titus síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Poór Titus uradalmi gazd. főtiszt, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának és nejének Kuza Máriának sírja. A síremlék a temető I./1-es szektorában található.

Popellár Bertalanné síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kőkeszi [Kamenné Kosihy])

A Popellár családi név Kőkeszin a mai napig ismert, hiszen a településen az alsó temető felé vezető úton a szövetkezei épület helyén állt a család kúriája, ahol az 1950-60-as években kultúrház működött. Az irodalmi színpadon számos darabbal örvendeztették meg a gyermekek Kőkeszi lakosságát. A településen volt egy Popellár-kút is, melyet később közkútként használtak.

Poprád Szentháromság tiszteletére emelt evangélikus temploma (épület, építmény) (Poprád [Poprad])

A poprádi evangélikus gyülekezet 1545 körül jött létre, de fából készült templomukat csak 1760-ban építhették fel. A mai templom alapkövét Fabriczy András (Pazdics, 1751. augusztus 20. – Poprád, 1830. január 23.) tette le 1829-ben, aki 41 évig volt a poprádi gyülekezet lelkésze (sírkövét a templomban őrzik). Az épület Fabriczy János (Poprád, 1800. május 13. –...

Poprádi Szent Egyed-templom (épület, építmény) (Poprád [Poprad])

Poprád település még az Árpád-korban keletkezett a Poprád folyó partján. A középkorban nem tartozott a jelentős szepességi települések közé, csak a 18. század végétől erősödött meg, később magába olvasztotta a korábban jelentősebb városokat, mint Szepesszombatot vagy Felkát. Az aranyművesek védőszentjének, Szent Egyed (az aranyművesek védőszentje) -plébániatemplomát 1280 körül építették kora gót stílusban a település piacterén....

Pósa Antalné nemes Kovács Mária, Pósa Lajos édesanyjának síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

A síremléket – kopjafát – Igó Aladár alkotását, anyák napja tiszteletére a helyi önkormányzat,  református egyházközség és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Szervezete állíttatta 2003 májusában. Azóta minden esztendő májusának első vasárnapján, anyák napján megkoszorúzzák a feledhetetlen édesanyának a sírját, emlékezve Pósa Lajosnak az 1897-ben Bródy Sándor előszavával megjelent Édes anyám című könyvének félszáz versére is, melyek...

Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...

Pósa Barnabás síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Barnabás síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...

Pósa Borbála síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Borbála síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010...

Pósa Dezső, a református egyházközség gondnokának a síremléke (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Dezső (1908-1972), nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1962 és 1966 között. A lelkész feljegyzése szerint apja is buzgó templomba járó ember volt.

Pósa Ferenc Bedécs síremléke (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Ferenc Bedécs gazdálkodó.Tényleges katonai szolgálatra 1898-ban vonult be a losonci cs. és kir. 25. gy.-ezred kötelékébe, és Bécsben nyerte kiképzését. A világháború kitörésekor a 16. népfelkelő gy.-ezred állományában ment ki az orosz harctérre, ahol Brody, Rovno, Krakkó és Přzemysl körül vett részt nagyobb ütközetekben, és 1918 novemberében szerelt le őrmesteri ranggal. Károly Csapatkereszt (K.cs.k.)...
1 91 92 93 94 95 136