Emlékhelyek a Felvidéken

Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből. Poznán Viktor (1907-1996) haláláig dolgozott. Az apja kályhakészítő mester volt. Eredeti nevük Pokorny volt,...

„Pozsony épületei között sok az olyan, a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Legismeretesebb műemléke a vár, a mely a belváros nyugati oldalán emelkedő magaslaton áll. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Építése ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak, úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Legrégibb részének architektúrája a IX. század...

Boldogfa első írásos említése 1245-ból való, amikor is a közeli Borsa határjáró levelében említik „Tulwej” — Tolvaj (nevű) birtok formában. Templomának építtetője Tolvaji Jakab lehetett, ezért az építés idejét 1276-1278 közé tehetjük. A Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt templom építéstörténetében több szakaszt különíthetünk el. Az első két szakasz a romanika és a gótika jegyében még...

A tér legrégebbi épülete az Óvárosháza: a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A torony sokáig Pozsony főtornyának számított: innen hirdették ki a királyválasztásokat s az országgyűléseket, a forgalomba kerülő új pénzeket, a győzelmi ünnepeket stb. Maga az épület három ház egybeépítésével kapta mai formáját: a tornyos rész Jakab bíró háza, mellette az...

Az I. világháború tombolásának 4 évében – a főtéren álló emlékmű jobb oldalán lévő márványtábla tanúsága szerint – 99 püspöki fiatal férfi esett el a harcokban. Ha belegondolunk, hogy az egész község lakóinak száma ebben az időben két és fél ezer körül volt (a házak száma 350), és figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos háztartásban,...

Praznovszky József (1842–1912), plébános sírját az öreg pöstyéni temetőben találhatjuk. Nevét a Vasárnapi Ujság 1902 augusztus 17. száma őrizte meg Erzsébet királyné (Sisi) pöstyéni szobrának felavatásának kapcsán: „A Szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű beszédet mondott, miközben lehullott a lepel a márványszoborról.”

A mai templom és rendház helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Hunyadi Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok háza, a királyi kamara székhelye volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. A rekatolizáció kezdetén, a 17. század elején itt...

„A Káptalan-utca egy másik nevezetes háza a Prépostlak. Ez 1311-ben említtetik először. Ekkor Herkl városbíró a prépostsággal csereszerződést kötött. A prépost átengedett a városnak a városi fal emelésére egy a prépostsághoz tartozó telket, viszont a város városi telket engedett át a prépostnak lakása előudvaraként. Később Balbi Jeromos prépost a préposti lakást kényelmesebbé tétette. Mátyás király...

Presinszky Lajos (Nagycétény 1939. december 10. – 2010. április 3.) író-helytörténész, tanár, a Somorjai Honismereti Ház vezetője, a somorjai Bibliotheca Hungarica egyik alapítója. Az alapiskolát szülőfalujában, a középiskolát Párkányban végezte. 1957-ben érettségizett, majd 1960-ban Pozsonyban a Felsőbbfokú Pedagódiai Iskola magyar tagozatán szerzett földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet. Előbb Nagycétényben, majd Nagylégen és Nagyszarván tanított, az utóbbi...

Prikkel János esperes-plébános édesanyjának síremléke. Prikkel János 1791. április 28-tól volt beiktatott plébános Kőhídgyarmaton. Itteni működése idejében hunyt el hőn szeretett édesanyja, akinek díszesen faragott síremléke a kistatai temetőben található.

Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...

Prohaczka András emlékkeresztje a Szentháromság-kápolna mellett áll.

Eredetileg a Felső-Csallóköz honfoglalás utáni magyar települései közé tartozott. A 13. században beköltöző német telepesek különféle kiváltságokat kaptak. 1238-as első okleveles említése már német nevén Prukknak nevezi. ( A Bruck, „híd” bajor nyelvjárási alakja a Prukk.) Nevét valószínűleg a Csalló fontos átkelőhelyéről kapta. Ősrégi templomát 1910-ben  Schulek Frigyes irányításával.átépítették, kibővítették. Ez a bővítés tulajdonképpen érintetlenül...

Pschierer József, a Somorjai Hitelintézet Rézvénytársaság igazgatóságának elnöke, Balhéim Károly kereskedő, az igazgatóság tagja.

A község határában található az egyik legrégibb kereszt, a Puskás kereszt, melyet valószínűleg a Puskás család állíttathatott a szántóföldjei végén még a XVIII. század második felében. A kőből készített kereszten, homokkőből készült korpusz látható. A kőkeresztet és a korpuszt 1851-ben újították fel. A 2000-es években a kereszt, valami oknál fogva kifordult a földből és több...

A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...

Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.

A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.

1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...