Emlékhelyek a Felvidéken

A sírkertben Szilasi Laki Pázmány Adolfné (1863–1936) és férje Szilasi Laki Pázmány Adolf (1853–1937) nyugosznak. Mellettük a fiatalon elhunyt lányuk Szilasy és Laki Pázmány Amálka (1900-1919) sírja. Komárom megyei Hírlap gyászjelentésben tudatja, hogy Pázmány Adolf földbirtokos 1937. november hó 18-án Csallóközaranyoson halt meg. Az elhunytat a kiterjedt rokonság között a negyedi Szabó és Pályi családok igaz...

A családi sírboltban Szilasi-Laki Pázmány Dezső földbirtokos, Komárom vármegye közigazgatási bizottságának tagja (1885–1933), neje Stöcker Ilona (1897–1946), kisfiuk Pityuka († 1921) és Pottyondy Gézáné szül. Pázmány Nóra (1922–1988) valamint férje Dr. Pottyondy Géza, nyugalmazott alezredes (1908–2001) nyugosznak.

A sírban Pázmány Dénes (1849-1921) református tanító, neje Szelle Julianna (1857-1898) és gyermekei, valamint Pázmány Elek (1895-1983) és neje Németh Eszter (1896-1986) nyugszanak.

A méltatlanul elfelejtett tudós a szilasi temetőben nyugszik. Felesége: Pápay Ilona volt (1877-1952) a keresztrend tulajdonosa és a német Mária lovagrend hölgye. Közös sírban van eltemetve lányuk Carmen (1896-1947) is. Sírkövüket a komáromi Polvar kőfaragó késztette.

A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16....

PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. Édesapja, Péch Antal és édesanyja, Walter Francziska Nagyváradon élték polgári életüket. Iskoláit kezdetben latinul Nagyváradon, később Temesvárott, németül folytatta. A bölcsészeti szakot 1838-ban Nagyváradon fejezte be. Még ebben az évben a selmecbányai Bányászati Akadémiára...

Pozsony vármegye egykori szolgabírájának és feleségének a sírja.

Pelachy Ferenc az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) alapításkori (1892) rendes tagja volt.

A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...

Pém László népköltőről a Jeles személyiségek menüpont alatt olvashat: https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/pem-laszlo-a-nepkolto-es-foldmuves/

Peredi János, Ímely község jegyzőjének a sírja.

A temető főbejáratától a Golgotához vezető út mindkét oldalán Jézus Krisztus keresztútjának 14 állomása (stációja) helyezkedik el. Ezek önálló építmények, amelyeket külön-külön egy-egy peredi katolikus család építtetett. Ezekben pléhre festett képek a keresztút egy-egy állomását ábrázolják. A keresztút végén – a kápolna előtt van a Golgota (Kálváriadomb). Ennek tetején 3 kereszt áll. Középen Jézus Krisztus...

A római katolikus templom főhomlokzata előtt áll az oszlopon elhelyezett Szentháromság-szobor, amelyet Somogyi Gábor állíttatott 1857-ben.

Lenkei és zádorfalvi Lenkey Emma Bécsben látta meg a napvilágot 1824-ben. Apja, Lenkey Lajos gyalogos kapitány, anyja, Wolf Marianna, bécsi illetőségű asszony. Unokahúga volt többek között Lenkey János honvédtábornoknak (a 14. aradi vértanú), aki az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de pszichés betegsége miatt az eljárást megszüntették ellene. Elborult elmével az aradi vár börtönében...

13.12.1938 Magyar Országos Tudósító: “A pestvármegyei kisgyűlés tárgysorozatának tárgyalása során érdekes inditványt fogadtak el, amelyet dr. Pálházy Endre főjegyző terjesztett elő. Pest vármegye emléktáblát fog elhelyezni Fülek városában annak emlékére, hogy a török hódoltság alatt a megye Fülek várában tartotta közgyűlését. Ugyancsak emléktáblával örökítik meg a pesti vármegyeházának falán a Felvidék visszacsatolását. A Füleken elhelyezendő...

Egy műkőből készült út menti kereszt látható a 170. számú ház telkén. Rajta öntöttvas korpusz s az alábbi felirat van: Isten dicsőségére állította a PETÉNYI család.

Nemesradnóton az 1870-es évek elején döntött úgy a református gyülekezet, hogy új templomot épít a megrongálódott, fából épült templom helyébe. A munkálatoknak 1875-ben fogtak neki. Ez Pethő Dániel szolgálati idejére esett. Az idős lelkész közben elhunyt, a helyi temetőben nyugszik. Pethő Dániel (a „túrós csuszás pap”) 1823-ban született Zemplén megyében Petőszinyén. 36 évig volt lelkész Nemesradnóton....

A 21 éves korában az első világháborúban, 1916-ban, az orosz harctéren eltűnt gyermeküknek állítottak emléket a szülei.

Pozsony vármegye régi család, mely nem egyik tagja, P. Péter 1742. nemes levelet kapott Mária Teréziától. Tagjai közül említendő P: György, ki 1843. Pozsony vármegyei főjegyző, 1848. pedig másodalispán lett. Ebben az állásában tagja volt a vármegyei honvédelmi bizottságnak is. A császáriak győzelme után Kempen táborszernagy 1849 jan. 5. az állandó bizottság tagjának marasztalta P....

Petőcz György – a megyei hivatalnokoknak a szabadságharc alatt egyáltalán nem volt könnyű dolguk. Mindig az aktuális megszálló kiáltványait, rendeleteit kellett kihirdetniük. Az éberhardi születésű Petőcz György 1843-től volt megyei főjegyző. 1848-49 fordulóján a császári-királyi hatóságok nevezték ki másodispánná, 1849 tavaszán pedig a megyei hatóság őt nevezte ki a Csallóközben táborozó csapatok ellátási biztosává. Amikor...