Emlékhelyek a Felvidéken

Özv. Kuczmann Ferenczné emlékkeresztje a Szent Antal kápolna mellett található.

A temető felső részén található síremlék Vajda István, Hont vármegye tiszteletbeli alügyészének lányáé, Emmáé. A vörös márvány síremlék felső része ívelt, angyalt ábrázoló képpel. A felirata igen rossz állapotban van, szavai nehezen olvashatók.

A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Az emléktáblát a tornaljai református egyház állitotta 1936-ban egykori nagy lelkipásztora emlékére, aki a nápolyi gályákra való hurcoltatása közben református hiteért Sárvár, Trieszt és Bukkari börtöneiben szenvedett 1675 -76-ban.

Az elkészítési ideje 1793-98 közötti időszakra tehető. Perky Szabó János akkori plébános 1799-es évi feljegyzésében “Isten szándékából“, mint saját tulajdont készítette. Ezt a feljegyzést – folyamodványt Nagyszombat megyei Fő Vikaries úr igazolja Böjt havának 13-kán, 1799-ben.

Vásárútnak először – legalábbis a források erről szólnak – fatemploma volt, amelyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. Ezt azonban egy középkori árvíz elmosta. Mintegy három és fél évtizeden keresztül „szent sátorban” tartották az istentiszteleteket, és csak jóval később építettek kőtemplomot. 1672-ben szentelték fel, Páduai Szent Antal tiszteletére. Ez sem bizonyult azonban hosszú életűnek, mert 1754-ben...

Az 1899-ben állított szobrot Derzsi László és családja renováltatta 1990-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.

Nagymagyar felső szélére Deák János által állított szobrot a templom centenáriumára 1986-ban helyezték át a templomkertbe.

A szegények védőszentjének, Páduai Szent Antalnak 1674-ben állított kőszobra, díszes talapzaton a templom melletti zárda udvarán található.

Pajor István (Ipolynyék, 1821. május 20. – Balassagyarmat, 1899. március 29.) királyi tanácsos, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító, a 19. századi Nógrád megyei irodalmi élet egyik központi alakja, a Nógrád Megyei Múzeum egyik alapítója, az 1848-49-es szabadságharc honvédtisztje. Írói álnevei: az 1840-es években Káldor, később Csalomjai. Jurátusként vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, a...

Életének 59. évében, 1868-ban meghalt – a falu gazdagabb rétegéhez tartozó – nemes sírját kesergő neje, Varga Mária állíttatta.

A Pálffy-család számos tagja rendelkezett saját palotával Pozsonyban. Az Úri utcában álló palotájuk telke igen érdekes történeti múlttal rendelkezik. Az itt 1981-87. között folytatott ásatások többek közt egy kelta település nyomait (Kr. e. 1. század) szórványos római leleteket és 9-10. századi szláv sírokat találtak. Megállapították hogy az itt álló épület legelső periódusa Árpád-kori, a 13....

Királyfa „hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan magyar község volt. Ez időben Mátyás és András nevű nemesek voltak az urai, a kiktől Zsigmond király elvette, más birtokokat...

A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti...

A Pálházi-puszta keresztje „Olyan, mint a plébániánál van a Kálvárián. Az öreg Urbán pap apja csinálta ezt is.” – mondta adatközlőm. (Juhász Pálné) Minden azonban egészen így van, hisz csak a tulajdonképpeni kereszt hasonlít az említetthez, s valószínűleg azt újította fel a plébános édesapja. A feszület egy háromlépcsős alapzat oszlopának díszes főjén áll. Az alapzat...

Palkovich Viktor 1850-ben született Esztergomban, 1930-ban Győrben hunyt el. Szülővárosában végezte teológiai tanulmányait. 1873-ban pappá szentelték, s 1886-tól gútai plébános lett. Évtizedeken keresztül a község és Komárom megye gazdaságának és közéletének aktív szervezője volt. Kezdettől fogva tagja volt a község képviselő-testületének, s több mint 40 éves gútai szolgálata alatt nagyon sokat tett Gútáért. Szinte valamennyi...

Pallay Miklós Hybben Liptó Megyében született 1868. november 26-án. A teológiából babérkoszorúsi címet szerzett. Pappá szentelte Pribék István veszprémi segédpüspök 1894. szeptember 10-én. A bécsi Augustineumban 1893. április 22-én, majd Rómában a Magyar Történeti Intézetben folytatta tanulmányait. Püspöki szertartó és könyvtáros 1895-től. 1900-tól lett tábori lelkész. II. oszt. hadi Érdemkereszt kitüntetéssel 1915-ben nyugalomba vonul Érsekújvárra....

A Palóc Társaság emlékoszlopát a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán, 1999 nyarán állították (akkor ez az udvar másik sarkában volt, a 2006-os emlékház felújítás idejében helyezték oda, ahol most áll, a bejárathoz közel, a ház előtti kertbe). Az emlékoszlop a Palóc Társaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából készült, az emlékoszlop és a rajta lévő plakett Oláh Szilveszter...

A Chateau Palugyay, vagyis a Palugyay palota Ifj. Feigler Ignác építész tervei szerint, palladiánus stílusban épült. Egyszerre szolgált lakhely- és borüzemként, kiterjedt pincerendszerével együtt. A 19. század végén a közeli vasútállomással föld alatti borvezeték kapcsolta össze. A Lamacsi út (Prágai út) 1-es szám alatti épület teljes egészében fennmaradt, a rendszerváltás óta a külügyminisztérium használja, főleg...