Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
267 bejegyzés

Motesiczky-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Motesiczky-palota a pozsonyi Belvárost egykor körülölelő, középkori eredetű, mára lebontott városfal előtti árok helyén épült. E helyen állt a középkori-koraújkori város egyik legismertebb szálláshelye, a Vademberhez címzett fogadó. Az országgyűlések, királykoronázások alkalmával e fogadóban szálltak meg a legismertebb, legnevesebb vendégek. Később itt lakott Mikoviny Sámuel (1698-1750) magyar matematikus, mérnök, a magyar térképészet megteremtője, aki...

Nagy József aranymisés áldozópap és édesanyja sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonyeperjes, Eperjes [Jahodná])

A község 47 éven át volt lelkipásztorának és édesanyjának, Csécsey Annának a sírja.

Nagy Pál és Renczés Boldizsár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonyeperjes, Eperjes [Jahodná])

A sírban Szökefalvi Nagy Pál, a nagyváradi akadémi történet tanára és írója, valamint Renczés Boldizsár földbirtokos nyugszanak. A 19. században számos malom működött a Kis-Duna partján. Ezek egyike volt a pozsonyeperjesi vízimalom, amelyet Renczés Boldizsár (1863-1919) épített a 19. század végén. A pozsonyeperjesi malomház 1920 körül leégett, a birtokot később Nagy István, uradalmi erdész vásárolta...

Nagykereszt (szakrális kisemlék) (Pozsonyvezekény, Vezekény [Vozokany])

A nagykeresztet Isten dicsőségére Tönköly Dávid és neje Klimek Anna emeltette 1909-ben. A kereszt alatti talapzaton Mária-szobor áll. 2012-ben, majd 2019-ben felújították.

Neológ zsinagóga (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

Pozsonyban fél évszázada még három zsinagóga állt. A legrégebbi, ortodox zsinagógát az 1960-as évek elején, a neológ zsinagógát pedig az 1960-as évek végén rombolták le. Csupán a Heyduk utcai, 1920-as években épült neológ zsinagóga maradt fenn, ez jelenleg is működik. Az 1930-ban még vagy 15 ezer fős pozsonyi zsidóság a holokauszt és annak következményei miatt...

Nepomuki Szent János szobra (szakrális kisemlék) (Pozsonyvezekény, Vezekény [Vozokany])

A híd előtt áll Nepomuki Szent János szobra, 1809-ben emelték. Legutóbb 2005-ben renoválták.

Nester-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Nester-palota a hajdani Kossuth Lajos tér déli térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben, saroktelken áll. Josef von Nester építtette 1856-ban, klasszicista stílusban, Feigler Ignác tervei szerint. A kissé szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, négy szárnya középen kis udvart közrezáró, nyereg tetős épület főhomlokzata nem a térre, hanem délnyugaton a Rigele utcára néz. A héttengelyes, szimmetrikus...

Nimfa és őz szökőkút (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A szobor a tér hossztengelyében, annak déli végéhez közeli fasorban, kb. a szobor alkotójáról elnevezett Rigele utca csatlakozásának magasságában, szabadon áll. A belváros egyik reprezentatív, a Dunához közeli, hosszú terén (neve korábban Sétatér, Kossuth Lajos- és Radetzky tér is volt) áll a pozsonyi születésű szobrászművész Rigele Alajos szobra, a „Nimfa és őz”. A bájos szobor...

Nyári prímási palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A székvárosunk török kézre kerülése nyomán Nagyszombat városába kényszerült esztergomi érsekek természetesen az új magyar fővárosban, a Bécshez és a kormányhivatalokhoz közeli Pozsonyban is rezidenciát építettek ki. A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg és – feltételezések szerint – épp a mai palota helyén, létrehozta a később méltán híressé...

Obeliszkes díszkút (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A Vásár-téren volt látható „a köröndbe állított obeliszkes díszkút, mely az 1825 évi országgyülés emlékére lett felállítva.”

Oroszlános szökőkút Pozsonyban (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A kút több, egykor különálló, nem összeillő faragvány egybeillesztésével létrehozott alkotás. Legidősebb darabja a szökőkút központi oszlopának tetején lévő, ágaskodó oroszlán, amely Pozsony város címerét tartja. Az ismeretlen kőfaragó által,1592-ben készített alkotás eredetileg a pozsonyi Ferencesek teréről származik, ahol egy – ma már nem létező – városi ivókút része volt. Innen elmozdítva, az 1930-as években...

Osztrák–Magyar Bank (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Baross Gábor úton „van ez időszerint a Ludwig-féle bérházban az V. hadtest parancsnoksága, továbbá az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának Hubert építész által 1902 ben barokstilben épített s 193630 koronányi könyvértéket képviselő igen szép épülete. E bankfiók működési köre kiterjed Pozsony, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Pénzügyi műveleteinek összege meghaladja a 22 millió koronát s...

Ozsvald Árpád, költő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

(Nemesoroszi, 1932. január 28. – Pozsony, 2003. június 15.) Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte. Költői pályáját az 1950-es évek elején kezdte. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyírágón és Kétfegyverneken tanított. Kezdetben kiadói szerkesztő, majd 1956-tól 1995-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa....

Pájer Mihály sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Pájer Mihály (Pereszteg, Sopron vm., 1821. jan. 14.-Pozsony, 1905. márc. 30.): plébános. – A soproni gimnáziumban és a győri akadémián tanult; a VIII. osztályból lépett a győri papnövendékek közé, sokáig betegeskedett, 1844. I. 15: pappá szentelték 8 évig káplán, Nemesvölgyön, Lorettóban, 1867-1900: nyugdíjazásáig Szentmargitán (Sopron vm.) plébános. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra fölépíttette. Könyvtárt...

Pálffy palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Pálffy-család számos tagja rendelkezett saját palotával Pozsonyban. Az Úri utcában álló palotájuk telke igen érdekes történeti múlttal rendelkezik. Az itt 1981-87. között folytatott ásatások többek közt egy kelta település nyomait (Kr. e. 1. század) szórványos római leleteket és 9-10. századi szláv sírokat találtak. Megállapították hogy az itt álló épület legelső periódusa Árpád-kori, a 13....

Pálffy-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti...

Pálffy-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...

Palugyay palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Chateau Palugyay, vagyis a Palugyay palota Ifj. Feigler Ignác építész tervei szerint, palladiánus stílusban épült. Egyszerre szolgált lakhely- és borüzemként, kiterjedt pincerendszerével együtt. A 19. század végén a közeli vasútállomással föld alatti borvezeték kapcsolta össze. A Lamacsi út (Prágai út) 1-es szám alatti épület teljes egészében fennmaradt, a rendszerváltás óta a külügyminisztérium használja, főleg...

Palugyay-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Palugyay házként emlegett épületet Palugyai Jakab (pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos) egyik fia, Ferenc építtette Rumpelmayer Viktor tervei alapján. „A Főtér- és Zöldszoba utca sarkán, egy magas nyeregtetős ház állott, melynek toronyszerű alkotása a középkori városi ház jellemző tipusát tette. Magassága miatt közönségesen Burgnak nevezték. E ház az 1573. évi...

Pávai Vajna Gábor sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Pávai Vajna Gábor (Debrecen, 1851. febr. 18. – Pozsony, 1913. máj. 31.) orvos. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetem orvosi karán. 1877–1882-ben a II. sz. belklinika munkatársa, 1882-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa. Egyik alapítója, majd alelnöke a pozsonyi Toldy Ferenc Társaságnak, 1891-ben ő indította el a Nyugatmagyarországi Híradó c. lapot. Az 1890-es években...

Petőfi Sándor emléktáblája Pozsonyban (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A pozsonyi magyarok által csak Blaskovics-háznak nevezett épület homlokzatán 2011. december 5-én leplezték le Mag Gyula felvidéki szobrászművész bronzból készült alkotását. Petőfi szívesen jött Pozsonyba, és ez lehet az oka, hogy a századfordulón komoly Petőfi-kultusz alakult ki a városban. Ennek első konkrét jele volt, hogy a Toldy-kör kezdeményezésére 1900. március 15-én emléktáblát helyeztek el a...

Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály mellszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A mellszobrok a Védcölöp és Vörösmarty utcák (ma Palisády-Sládkovičova ulica) találkozásán álló, a 19. század végén épült eklektikus házat díszítik. Az épület saroktornyától balra (a Védcölöp utca felől) Petőfi, jobbról (a Vörösmarty utca felől) Vörösmarty szobra látható. A költők szobrainak kör alakú szoborfülkéjén alul növényi, fölül figurális ornamentikával díszített stukkó látható.

Petőfi Sándor szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

1899 körül a pozsonyi Hírlapírók Egyesülete egy Petőfi szobor felállítását javasolta. Elképzelésüket a város lakosai nagyban támogatták. A feladatot a kor sztárszobrászára, Fadrusz Jánosra bízták, akinek akkor már állt a carrarai márványból készült Mária Terézia lovas szobra a Duna-parton. A szobrász önköltségi áron el is vállalta a feladatot, de egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, és...

Petőfi Sándor szobra a Medikus-kertben (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba „száműzték”, és csak az 1950-es évek valamelyikében (ugyanis nincs megbízható adat arról, mikor is állították fel a költő szobrát) több évtizedes viszontagságok után a ligetfalui parkban állították fel újra, de akkor már...

Pintér Ráfael sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Pintér Rafael, OFMCap – Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum – (Tata, 1867. febr. 4.-Pozsony, 1925. nov. 11.): házfőnök. – Tatán a piarista algimnázium 1-4. osztálya után 1881. IX. 15-én lépett a kapucinus rendbe. A középiskola 5-8. osztályát a rend tatai és bazini házaiban végezte. 1884: Budapestre helyezték, ahol 4 évig a tudományegyetemen hittudományt és pedagógiát hallgatott,...

Pisztory-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

Az Óvárostól északra az új korban kialakult külvárosa helyén korábban ritkán, vagy épp egyáltalán be nem épített terület húzódott ahol a polgárok szőlői, kertjei húzódtak. E területen épült ki a 19. század második felében Pozsony talán leglátványosabb sugárútja, a forgalmas Stefánia, északi végén a főpályaudvarral. E sugárút nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, utcafronton áll a...

Poór Titus síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Poór Titus uradalmi gazd. főtiszt, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának és nejének Kuza Máriának sírja. A síremlék a temető I./1-es szektorában található.

Postapalota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A pozsonyi történelmi belváros északi peremén 1903-ban épült fel Pártos Gyula építész tervei szerint, szecessziós stílusban a Posta- és Távírda-igazgatóság székházának épülte a régi postaépület helyén. A ház, alkalmazkodva a jelentős szintkülönbséghez, déli oldalán egy szinttel többől áll, mint az északin. Lábazata kváderkövekből épült. Az épület az eltelt évszázad alatt kisebb-nagyobb változtatásokat élt át, így...

Pozsony vára (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

„Pozsony épületei között sok az olyan, a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Legismeretesebb műemléke a vár, a mely a belváros nyugati oldalán emelkedő magaslaton áll. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Építése ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak, úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Legrégibb részének architektúrája a IX. század...
1 4 5 6 7 8 9