Emlékhelyek a Felvidéken

„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és...

Stromp László (Rozsnyó, 1860. február 27. – Pozsony, 1907. május 12.) evangélikus teológiai tanár, pedagógiai szakíró, egyházi író. Tanult Rozsnyón és a középiskolai tanfolyam befejezése után 1878-ban a budapesti egyetemen jogásznak iratkozott be, de bölcseletet is tanult és egy éves önkéntes is volt. 1881-ben Pozsonyba ment, ahol az evangélikus teológiát hallgatta. 1885-ben papjelölti vizsgát tett;...

Szabó Imre az első világháborúban áldozta életét magyar hazájáért. Nevét a boldogfai temetőben álló családi síremlék őrzi.

Szabó Sándor 1914-ben a galíciai hadszíntéren szerzett súlyos sebesülése által adta életét magyar hazájáért.

„Szeberényi Lajos a Kisfaludy-Társaság tagja, ev. theologiai tanár, szül. 1820. aug. 15. Maglódon; a gymnasiumot 1839. Selmeczbányán, (hol munkás tagja volt a magyar önképzőkörnek és ismeretséget kötött Petőfivel, kivel hosszabb ideig barátságban élt, míg egy irodalmi polemia félbe nem szakította barátságukat), a theologiát 1841. Pozsonyban végezte. Ekkor nevelőséget vállalt, azután Pápán jogot végzett. 1846. Pesten...

A Szent András-temető Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra „körbenőtte” a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy kb. 5 m széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár...

A templom előtti parkban Szent Flórián szobra található. 1882-ben állították, a fém kerítéssel körülvett talapzata újabb keletű.

Pozsony újkori szakrális művészeti alkotásokban különösen gazdag. Az évszázadokig az ország egyik legfontosabb egyházi (és egyházművészeti) központjának számító városnak nem csak történelmi központjában, hanem az újkorban kialakult külvárosaiban is találhatunk ilyen értékes emlékeket. A fallal körülvett, középkori városközponttól északkeletre a Virágvölgynek (Blumenthal) nevezett területen 1732-ben épült fel a díszes, kőből faragott Szent Flórián szoborcsoport. Eredetileg...

A középkorban Pozsony egyik északkeleti szatelit-településének számító Szent Lőrinc falu egykori első plébániatemplomának maradványaira 1994-ben, elektromos beruházás kivitelezése során találtak rá. Az itt folytatott régészeti kutatás a templom négy építési periódusát tudta megkülönböztetni, és a környező területeken mintegy 200 középkori sírt is feltártak. A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia...

A nagy múltú Pozsony fennállásának kezdetétől több templomnak adott helyet. Az ismert, nagy méretű egyházi épületek mellett nem kevés a kisebb, turisták által szinte nem látogatott, ugyanakkor értékes templomok, kápolnák száma sem. Ezek sorába tartozik a Mihály-kaputól induló, a város egyik fő utcájának számító Mihály utca keleti térfalában megbúvó Szent Katalin-kápolna is. Feltehetőleg ez a...

A pozsonyi Szent László-templom Pozsony-Óváros kerületében található az Ispotály (Kórház) utcában. A templom a mellette található négyszárnyas kórház része, melyet 1830 és 1832 között építettek klasszicista stílusban idősebb Feigler Ignác tervei szerint. A templom főoltárán található kép Szent László apoteózisát ábrázolja. A képet Lütgendorf Ferdinánd készítette 1830-ban. 1891-ben ifjabb Storno Ferenc restauráltatta a templomot, ő...

A világon több mint ötezer Szent Márton-templom van. Közéjük tartozik a pozsonyi Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom is, amely – a várossal együtt – rendkívül jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A templom kiemelkedő történelmi jelentősége abban áll, hogy az ország középső részének, így a korábbi koronázóvárosnak, Székesfehérvárnak török kézre kerülése nyomán...

Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György érsek építette az elpusztult plébániatemplom helyére az új templomot, melyet aztán 1772-ben építenek újjá (ez a dátum látható a templom kapuzata fölött). A templomot később 1824-ben klasszicista stílusban átépítették.

1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...

Amikor Thurzó György, elkötelezett protestáns után (+1616) Forgách Zsigmondot választják meg nádorrá, aki átlépett a katolikus hitre, megnyílt az út az ellenreformáció előtt. A Bethlen Gábor vezette további három rendi felkelés, melyet szinte az egész ország támogatott, hatalmas katonai sikereket hozott. Pozsonyi bevonulásának eredményeként 1619-ben a Szent Márton templom a protestáns többség használatába került, mivel...

Szent Vendel a pászorok és a jószág védőszentje. Szent Vendel homokkő szobra, függőleges bordázatú talapzaton a falu szélén, a Tallós felé vezető út mentén. A pásztoröltözékben ábrázolt szent fejét keskeny karimájú kalap fedi, vállán köpeny, oldalán pedig tarisznya lóg. Imára kulcsolt kezeiben juhászlapátot tart, lábainál bárány és borjú hever.

Pozsonypüspöki lakosságát gyakran tizedelték járványok. Többször is pusztított a pestis, utoljára 1714-15-ben. Emlékét őrzi a fogadalomból állított Szentháromság szobor a falu központjában.

1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...

Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született Gölnicbányán. Zenei tehetsége korán megnyilvánult; a gyermek- és ifjúkori nehéz évek, az akkori Csehszlovákiát jellemző történelmi és politikai mélypont sem tántorították el attól, hogy életét a zenének szentelje, s a felvidéki magyar kultúra zászlóvivője legyen. 1920-ban a család minden tagja elveszítette állampolgárságát, mivel az édesapa a trianoni békediktátum következtében...