Emlékhelyek a Felvidéken

Ortvay Tivadar szerint „A Vásár-térnek felsőbb nagyobb részét legújabb időkig, 1879-ig Irgalmasok terének (Barmherzigenplatz) nevezték, mivel éjszakkeleti oldalát az Irgalmasok kolostor – és kórházépülete fogja be.” „Az Irgalmasok Szelepcsényi György érsekprímás utánjárására I. Lipót császár alatt 1672-ben telepedtek le Pozsonyban. Kolostoruk, templomuk s tágas kertjük összesen 3719 négyzetölnyi vagyis 3 (1200 négyzetöles) holdnyi és 119...

A Fő tér egyik elegáns épülete, melyet a Pozsony megyében kiterjedt birtokokkal rendelkező báró Jeszenák-család építtetett a 18. században egy korábban itt álló, középkori ház helyén épült. A saroktelekhez alkalmazkodó, „L” alaprajzú, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes, nyeregtetős palota barokk stílusú. Térre néző homlokzatát egykor erősen befolyásolták a falakat erősítő pillérek. Ezek 19....

Építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett. A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Új híd építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza. A négyszintes palotácskát...

Julius Schmidt (Schmidt Gyula) bornagykereskedő volt, aki mindennapi foglalkozása mellett társadalmi tisztségeket is vállalt (a poszonyi Orvos-természettudományi Egyesület tagja, 1904). A századforduló környékén tagja volt a város képviselő-testületének és az evangélikus egyházközség vezetőségének is. Rigele Alajos a múlt század első harmadában számos tehetős pozsonyi polgárnak készített síremléket. A portrédomborművet vagy portrészobrot tartalmazó síremlékekből akár egy...

Pozsony város közterei és parkjai számos 20. századi szoborral, plasztikával dicsekedhetnek, melyek közül nem egyet magyar szobrászok alkottak meg. A város 1918-as cseh kézbe kerülését, majd az 1945-ös kommunista hatalomátvételt követően a nacionalista és/vagy ideológiai hátterű barbárság több, magyar vonatkozású köztéri szobrot megsemmisített. Ugyanakkor a „semleges” témájú, nívós alkotások rendszerint átvészelték e nehéz évtizedeket. Ezek...

Rigele Alajos alkotása a Szent András temető védett értékeinek listáján Kampfmüller Károly síremlékeként szerepel (III/3-as szektor), de nem csak ő, hanem felesége, gyermekként meghalt lánya és sógornője, Wollmann Elma is itt van eltemetve. Wollmann Elmát (1856-1929) a magyar pedagógiatörténet is számon tartja. A pozsonyi állami felsőbb leányiskola igazgatója volt, tankönyveket írt és szerkesztett, majd ő...

A legenda szerint a Duna utca és a Kempelen Farkas-utca (Klemens utca) sarkán áll a „nagy varázslóként” emlegetett feltaláló, Kempelen Farkas háza, amelyben élt és alkotott. Az ír származású bevándorló szülők gyermeke 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert főharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett. Tanulmányait szülővárosában, majd Győrben,...

Pozsony Magyarország egyik legjelentősebb iskolavárosa volt. Nagyszámú oktatási intézménye közül is az egyik legkiemelkedőbb és legtekintélyesebb múlttal rendelkező iskolája a Királyi Katolikus Főgimnázium volt. Az intézmény története 1626-ban kezdődik, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapítja a jezsuita kollégiumot. Az akkori uralkodó, a jezsuiták rendíthetetlen híve, II. Ferdinánd, aki a katolikus megújulást nagymértékben támogatta, 1628-ban megerősíti...

A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez....

Kokes Károly és családtagjai a temető IV./1 –es parcellájában nyugszanak.