Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
267 bejegyzés

Tamaskó István sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Tamaskó István (Pozsony, 1801. február 15. – Pozsony, 1881. január 26.) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár. Polgári szülők gyermekeként született, a pozsonyi evangélikus líceumban tanult. 1822-ben ugyanott mint helyettes tanító az első grammatikai osztályt tanította hat hónapig. Ezután teológiai tanulmányainak folytatása végett az éppen akkor megnyílt bécsi protestáns teológiai fakultásra iratkozott be....

Templomkerti kereszt (szakrális kisemlék) (Pozsonyboldogfa, Boldogfa [Boldog])

A kereszt korábban a Boldogfát Rétével összekötő út bal oldalán, félúton – a dombon – állt. A földeket szántó traktorok elől menekítették a templomkertbe. Korábban a „körösztig” szokták egymást kísérni a falubeliek, ha rétei vendégük volt.

Terézvárosi katolikus templom (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Mária Terézia úton látható a „Terézvárosi kath. templom, mely a Sz. Háromság tiszteletére van felavatva. E templom alapkövét 1734-ben ápril. 15-ikén tette le Berényi József püspök, Esterházy primás vicáriusa, Mack Mátyás pozsonyi plébános pedig 1738-ban máj. 18-ikán szentelte fel. Benne az isteni tiszteletet s a lelkészi teendőket egy a Sz. Mártonról nevezett belvárosi plébánia...

Thaly Kálmán sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Thaly Kálmán 1839. január 3. született a Komárom vármegyei Csépen elszegényedett köznemesi családban, iskoláit pozsonyi evangélikus líceumban és a pápai református gimnáziumban végezte. Édesapja, Thaly Lajos, Debrecenben végzett jogász volt, aki megyei hivatalnokként igyekezett családja számára a szükséges jövedelmet biztosítani. A forradalom alatt főhadipénztárnok volt Komáromban, de hivatalát a császári kormányzat alatt is megőrizte. 1850-ben...

Töbör-éthei Krascsenits Kálmán honvédfőhadnagy sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Krascsenits Kálmán sötétszürke gránit síremléke a temető Duna utca felé eső oldalán az V./2-es szektorban található. Haláláról a kolozsvári 1848-49. Történelmi Lapok emígyen tudósított: „Töbör-éthei Krascsenits Kálmán földbirtokos és 1848-49. honvéd-főhadnagy. f. hó 12-én, éjjel 1 órakor, életének 65-ik s boldog házasságának 35-ik évében, hosszas kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt....

Uhlarik Béla és Weisner Amália sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Uhlarik Béla és Wiesner Amália római katolikus népiskolai tanitók földi maradványai a temető I./ ½-es szektorában nyugszanak.

Útmenti kereszt (szakrális kisemlék) (Pozsonycsákány, Csákány [Čakany])

Isten dicsőségére az 1. világháború borzalmai idején állittatta Kiss Györgyné szül. Molnár Borbála.

Váraljai Szent Miklós templom Pozsonyban (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A vár körül kialakult korai Váralja település régi házaiból a történelem viharai, természeti katasztrófák, de leginkább az 1960-as évek barbár csehszlovák „városfejlesztése” (az új Duna-híd és az ehhez vezető gyorsforgalmi út kialakítása miatti tömeges épületbontások) miatt mára csak mutatóban maradt meg néhány. Ezek egyike a 14. század közepén, eredetileg gótikus stílusban épült, egyhajós, keletelt tengelyű,...

Várlépcső (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

„Várlépcső. (Schlosstiege.) A Terézvárosnak ezen szűk, meredek és kényelmetlen, de a festői ingert nem nélkölöző sikátor-utcája a Vártelek-utcából a várba vezet fel, illetve ezen utcán át juthatni a Vízhegy-aljra: az Oeser- és Florián-utcákba s a Csuka-utcán át a Váraljai-révpartra. A XVIII-ik században (és nyilván előbb is) ez utcát „mély- és meredek-út”-nak (via profunda et praeceps)...

Vármegyeháza (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

De azt, hogy a korral mennyire haladt a vármegye, leginkább a vármegyeház és a börtönök építése körül mutatta ki. A székház ugyanis (régente a trinitáriusok kolostora) düledezőfélben volt, a börtönök pedig az igényeknek nem feleltek meg. A vármegye küldöttséget rendelt ki és 1826 júl. 10-én elhatározta, hogy a székházat újra építteti, még pedig az adózó...

Városi munkásházak (Tízházak, Zehnhaus) (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

Magyarország vármegyéi és városai, Pozsony vármegye kötetének Egészségügy fejezetében Pávay Vajna Gábor dr. írja: „Mint fontos egészségügyi haladásról, meg kell külön emlékeznünk a munkásházakról is. A városnak a Kárpát-utczában van 10 munkásháza, melyek 1900-ban pavillonrendszerben épültek, kertektől környezve. A mintaszerű beosztású házak mindegyikében 12 világos, napos lakás van a szükséges mellékhelyiségekkel, tehát összesen 120 lakás, még...

Városi Színház (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A színház jelenlegi eklektikus épületét 1885-1886 között építették Fellner Nándor és Helm Henrik építészek tervei alapján. A színházat 1886 szeptember 22-én Városi Színház-ként nyitják meg a Bánk bán díszelőadásával. A megnyitón részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel. Az ünnepségen Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel Ferenc...

Városi vigadó és zenepalota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben...

Vasúti felüljáró (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A 19. század második felében megindult fejlődés nyomán, majd a 20. század eleji változások következtében Pozsony városa nagyra nőtt. Az ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor. A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A...

Vendégfogadó a Zöld Fához (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

szeptember 27, 2016
Az egykori pozsonyi Sétatér keleti végében, a színház és a Redout közelében álló, ma igen nívós, négycsillagos szálloda helyén már a 13. században is fogadó állt A hattyúhoz néven. 1760-tól pedig A három zöld fához címzett vendéglő működött itt. Az épületet 1838-ban Johann Lőwy, a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő, Magyarországon elsőnek számító lóvasút-vonaligazgatója vásárolta meg. (Kezdetben...

Vízi kaszárnya (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Magyar Királyság és a Kárpát-medence egyik stratégiai pontján emelkedő Pozsonynak minden korban fontos katonai jelentősége volt. Habsburg királyaink ennek megfelelően igyekeztek folyamatosan komoly helyőrséget tartani a városban. A katonákat – újkori szokás szerint – a polgári lakosság volt kénytelen „vendégül látni” házaiban, étellel, szállással ellátni a bakákat és tisztjeiket. E komoly tehertétel alól szabadult...

Vörös Rák patika (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum). A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus...

Widman Borbála epitáfiuma (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. Pasteiner Gyula a következőket írja róla: (Az epitáfiumok) „jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely...

Wittmann-Pauli-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Ventur és Prépost utcák sarkán emelkedik a nagy méretű De Pauli-, vagy amint a két szomszédos épület egybekapcsolódása után nevezik, a Wittmann-Pauli-palota. A telken korábban minden bizonnyal egy, a 15. században épült királyi kúria állhatott, melyben a városon átutazó magyar uralkodók rendszeresen megszálltak. Ennek helyén 1775-1776-ban épült fel a mai, barokk stílusú palota Franz...

Zámolyi Varga Mihály sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Sopronban született. A gimnáziumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a teológiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. július 27-én. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. október 20-án zámolyi plébános lett, 1879-ben alesperes, 1882-ben Esztergom-vízivárosi plébános; 1888. február 12-én a nagyszombati, 1889. december 20-án a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. Álnevei: Zámolyi, melyet írói név gyanánt...

Zichy palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Ventur (Ventúrska) és a Pázmány (Prepoštská) utca sarkán elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatával emelkedik ki a Zichy-palota. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, belül udvart közrezáró palotát Zichy Ferenc építtette 1775-ben, klasszicista stílusban. Az építkezéskor felhasználták a korábban itt állt gótikus polgárház részleteit. A Ventúr utcára néző, szimmetrikusan szerkesztett, szigorú...

Zöldszoba ház (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Zöldszoba utca „mai nevét azon Zöldszoba (Gruenstubl) nevű ház után vette, mely a mai Deák- és Zöldszoba-utcák sarkán áll s mely a XV. századi végrendeletekben gyakran említtetik. Az 1550. évi városi számadókönyvek szerint e ház kívülről-belülről egészen be volt festve zöldszínű képekkel. Az 1595. évi városi számadókönyvek szerint tetőzete szélzászlókkal (Windfahnen) volt díszítve, ami...

Zsigray-kúria (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Zsigray-kúriát Zsigray János pozsonyi alispán építtette a 17. században. Később itt működött a Zsigray Sül, a lengyel haszid zsidók imaháza. Az épületet néhányszor átépítették, utoljára reneszánsz stílusban. 1993-óta a Szlovák Nemzeti Múzeum által igazgatott Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeuma állandó kiállításának művészeti gyűjteményének ad otthont.
1 7 8 9