Emlékhelyek a Felvidéken

Kordik Nándor  nagyközségi jegyző és neje,  Zwilling Karolina sírja a temető II. szektorában található.

A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...

A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.

Az Kutscherfeld-palota a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az...

Enea Lanfranconi (Pellio Intelvi, Lombardia, 1850. május 30. – Pozsony, 1895. március 9.) és Luigi Lanfranconi 1870-ben települtek át Olaszországból Pozsonyba. A fivérek közül Enea mérnök, építési vállalkozó, régész és műgyűjtőként vált ismertté. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Az egyik pozsonyi Duna-híd ma a nevét viseli. 1895-ben elborult elmével öngyilkos lett, Olaszországban, Vareseben temették...

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású és az egyetlen pozsonyi születésű Nobel-díjas tudós. 1862-ben született a Kisfaludy Károly utca 69. szám alatt (ma Kecske utca 24–26.)...

Ha egy tévés vetélkedőben az a kérdés, hogy mi volt Magyarország első vasútja, a Pest–Vác a jó válasz. Pedig valójában hamarabb épült Pozsony és Nagyszombat között, igaz, ott nem gépi erővel vontattak. A lóvasutat városi közlekedési eszközként ismerjük, Magyarországon viszont még az első gép erejű vasút megépülése előtt kísérleteztek a távolsági forgalommal is. Sőt a...

Lux Károly, ág. ev. leányiskola-tanító Pozsonyban, hol 1869-ben a tanító-egylet alapításánál közreműködött. Meghalt 1893-ban. Munkája: A pozsonyi tanítóegylet 20 évi tevékenységének története 1869-1889. Pozsony, 1890. Felolvasásai a tanító-egylet gyűlésein: 1875-1876. Az iskolai takarékpénztárakról, 1879-80. Az ártalmas pillangók hernyói, 1888-89. Mely közeg illetékes kimutatni, hogy valamely tanuló az ismétlő oktatás tantárgyaiban magánoktatást nyer. Néptanítók Lapja 1893....

„Az Alagút-sor és Bónis Ferenc-utca közt levő területen vannak a kir. Vincellér-iskola most elkészült szép épületei. A Vincellér-iskola l880-ban létesült Pozsonyban. Ez iskola igazgatósága Pozsony- és Mosonmegyék valamint Pozsony szabad kir. város számára egyúttal a szölöszeti felügyelőség teendőit is végzi.“ „Az iskola rendelkezik kisérleti kerttel és szőlőültetvényekkel, valamint a gazdák, iparosok és kereskedők terményeinek és...

A pozsonyi Fő tér egyik kevéssé ismert, a Halász-kapu utca torkolatában álló épületét a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank számára építették. A frekventált helyen lévő telek évszázados történelemmel rendelkezik. A parcella a középkor óta az Auer patrícius család birtokában volt, akikkel 1474-ben már Mátyás-király is üzletelt. Házukban egy ízben még Habsburg Mária királyné (II. Lajos...

Történész, tanár, tankönyvíró, bibliográfus. Pozsonyban született 1850-ben. A gimnáziumot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, egyetemi tanulmányokat 1869?-1874-ig Bécsben folytatott. 1775-től az aradi főreálgimnáziumban a történelem és földrajz rendes tanára, majd 1880-tól a budapesti egyetemen lett helyettes tanár. 1881-től az egyik fővárosi főreálgimnáziumban tanított történelmet, földrajzot és német nyelvet. Egyúttal az ókori történet és a keleti népek...

A vasúti közlekedés számára épült Marchegg-viadukt – az ún. Vörös-híddal együtt – igen fontos szerepet töltött be Pozsony nyugati közlekedési kapcsolataiban. A híd része volt a magyar országgyűlés által 1836-ban elhatározott, Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő, tervezett vasútvonalnak, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság 1844-ben kezdett el építeni. A viadukt nevét onnan kapta, hogy...

A kétszeres életnagyságú szobrot 1897. május 16-án avatták fel, Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Stefánia főhercegné és a Pozsonyban lakó Frigyes főherceg jelenlétében. A talapzat elején a ‘VITAM ET SANGUINEM’ (Életünket és Vérünket), a hátoldalán a ‘Magyarország fennállásának ezredik évében a király koronázások emlékére emelte Pozsony Szab. Kir. város közönsége 1896’ felirat volt olvasható. A szobor...

A középkori pozsonyi Óváros fő teréből nyíló Ferenciek terén, közvetlenül az evangélikusnak épült, majd jezsuita kézbe jutott templom főbejárata előtt egy barokk stílusú, kőből faragott Mária-oszlop áll. A négyzetes hasáb alakú talapzat egyszerű párkánnyal keretezett felületein felirat illetve nívós, kőbe faragott domborművű jelenetek láthatóak/olvashatóak. Különösen szép kialakítású az a dombormű, melyen két szárnyas angyal alak...

Martinengo Nándor régi olasz, nemesi család sarja. A liechtensteini fejedelem szolgálatába áll, mint katona, de egészségügyi okok miatt távozik. 1837-ben végzett vívómesterként Pesten, ahol elnyerte a „vívás mestere” kitüntető címet. 1838-ban a Wiener Neustadt-i Katonai Akadémián is megvédi mesteri címét, Chappon Lajos és más vívó szaktekintélyek előtt. 1844-ben elhagyja Bécset és Pozsonyba költözik. Itt a...

Matyi Mihály hajdan Nagyabonyban gyakorolta plébánosi hivatását.

Michaelis Vilmos ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1829-ben Pozsonyban; lyceumi s bölcseleti tanulmányait, valamint a theologiai tanfolyamból egy évet szülővárosában végezte. 1849-ben a bécsi protestáns theologiai tanintézetet látogatta és ugyanezen év telén letette Pozsonyban a theologiai candidaticumot. Majd philologiai tanulmányainak kiegészítése czéljából meglátogatta a berlini, göttingai és bécsi egyetemeket, miközben egy előkelő családnál nevelő is...

A Mihály-kapu az egykori négy, a Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét a közelében egykor állt, rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő település nevéről kapta. A „külváros” felől a kapuhoz a a barokk Szent Mihály hídon juthatunk el az egykori vizesárok felett. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Első ütemben...

Móczik József 1861. szeptember 9-én született Selmecbányán. Fiatal korában asztalosnak tanul, majd a teológiai szakra jelentkezik. 1883-ban belép a Ferencesek gyülekezetébe, 1893-ban pappá szentelik. Egy ideig kántor a Ferencesek templomában Pozsonyban, majd vidékre szólítja hivatása, később 1893 és 1900 között Budapesten teljesít papi szolgálatot. Itt közben diákként látogatja a Budapesti Képzőművészeti Akadémiát, tovább fejleszti azokat...

A sírfelirat tanúsága szerint: a szlovákiai magyar gyermekvédelem nagyasszonya.