Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
267 bejegyzés

Az érseki palota (Prímási palota) (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emlékét Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette 1778 és 1781 között Melchior Hefele tervei alapján. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulberts, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette A...

Az Orsolyaszüzek temploma és zárdája (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Merici Szent Angéla által a 16. században alapított Szent Orsolya-rend, más néven orsolyiták (Ordo Sanctae Ursulae, O. S. U.) először tűzte ki célul a fiatal leányokkal való foglalkozást, tanítást, hogy hithű, művelt, jó édesanyákká nevelődjenek. Az 1535-ben megalakult Szent Orsolya-rend az egész világon elterjedt. Az első misszionáriusuk, Boldog Mária anya, 1634-ben Kanadában oktatta a...

Az óvárosi ferences templom (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A ferencesek templomát és még ma is működő kolostorát nem hiteles források szerint IV.(Kun) László magyar király építtette a morvamezei győzelem feletti örömében. Az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi. 1297. március 24-én szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A...

Balassa palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A források szerint 1752-1762 között épült („A Lamberg-, most Széchen  Miklós-féle ház hajdan gr. Balassa János háza volt.” – Ortvay  T.) gróf Balassa János háza. Az építész feltehetőleg Franz Anton Hillebrandt (Bécs, 1719. április 2. – Bécs, 1797. január 25.), a kamara főépítésze lehetett, aki Pozsonyban több előkelő megbízó számára is dolgozott. Az épület sávozott...

Báró Jeszenák János sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Királyfiai báró Jeszenák János (Pozsony, 1800. január 22. – Pest, 1849. október 10.) politikus, kormánybiztos, főispán, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja, evangélikus egyházkerületi felügyelő, Esterházy János dédapja. Jeszenák (IV.) János báró 1800. január 22-én született Pozsonyban. Családja a Pozsony vármegyei Somorja mellett fekvő Királyfia helységből írta előnevét, ahol még az 1800-as években is voltak...

Bartók Béla-emléktábla (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

Bartók Béla apja halála után anyja különböző városokban kapott csak munkát, végül Pozsonyba költöztek 1888-ban és a Kórház utca 3-ban laktak. Bartók 1892 és 1899 között (egy év megszakítással) a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákja volt. Erkel Lászlótól (nagy nemzeti operáinknak alkotója, Erkel Ferenc fia) kapott zongora és zeneszerzés órákat. A pozsonyi diákéveire emlékező szlovák...

Barts József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

A Magyar Királyi Országos Kórház igazgatója, a Toldy kör tagja, az Orvos-gyógyszerészeti műszótár szerzője.

Baumann István (Stefan Baumann) síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Baumann István (1864 – 1911) órásmestert a múlt századfordulón régiségkereskedőként és műgyűjtőként is számon tartották. A síremléken eredetileg relief is volt, amely bizonyára az elhunytat ábrázolta. A síremlék a temető II. szektorában található.

Bikszárdy Vince sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy középiskolai osztály elvégzése után 1913-ban a monarchia elit iskolájába, a tengerészeti kadétiskolába vonult be. A világháború alatt számos hősi csatában helytállt, bátorságát három magas kitüntetéssel jutalmazták. A szerencsétlen sorsú Szent István csatahajó katasztrófájakor lélekjelenlétével mentette meg számos tengerészbajtársa életét. Családja, barátai körében mindig szeretett visszaemlékezni a tengerészetre, bizonyítva, hogy a...

Blanarovits-síremlék (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

A Szent András temetőben legalább két tucat olyan síremlék van, amelyeket Rigele Alajos készített. Amellett, hogy szinte mindegyik kitűnő szobrászati munka, a legtöbbnek várostörténeti jelentősége is van, hiszen a síremlékek többségén Rigele elhelyezte az elhunyt portrédomborművét is. A kivételek közé tartozik a Blanarovits családnak állított síremlék, amelyet a Fájdalmas anya szobra díszít. A sírba először...

Brolly Tivadar sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Brolly Tivadar Pozsony polgármestere, született Horpácson 1852. október 17-én. Miután Budapesten ügyvédi vizsgáot tett, Pozsonyban telepedett le, mint gyakorló ügyvéd. Ily minőségben lépett a város szolgálatába, és másodaljegyző, majd az 1884. évi tisztujítás alkalmával főjegyző lett. Érdemei elismeréséül őfelsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1900. évi április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri...

Csáky-kastély (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Pozsony tőszomszédságában fekvő Főréven gróf Csáky Jenő minden bizonnyal a család régi úrilakját is felhasználva építtette új kastélyát. A terveket – majd’ három éves munkával – egy pozsonyi építész, építési vállalkozó, Kittler Ferdinánd készítette, a kivitelezést a Kittler és Gratzl-cég végezte 1899-1902-ben. A kastély minden belső részletét, beleértve a stukkó-, a fa- és a...

Cserny Károly sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Cserny Károly (1837-1909), filológus, 1867 óta a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium tanára, címzetes igazgató. Legjobb latin stilisztáink egyike. Pozsonyban megjelent munkái: De Cicerone causarum patrono. De M. T. Ciceronis oratione pro Murena habita. Tirocinium poeticum, szótárral. Latin stilusgyakorlatok a gimnáziumok számára 3 részben. (Dávid Istvánnal együtt.)

Csoma-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...

Dach János sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Leányiskolai tanár, szül. 1859. november 24. Pozsonyban. Tanulmányainak végeztével több évig nevelő volt Esterházy István gróf családjánál. 1884. szeptembere óta a pozsonyi állami felsőbb leányiskolának r. tanáraként dolgozott. Dach János síremlékét Christian Ludwig tervei alapján Rigele Alajos foglalta kőbe 1930-ban. A sír a temető III/4-es szektora északnyugati oldalán található. Cikkei: Az alkotmánytan tanítása a népiskolában...

Dobos László, író síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonypüspöki [Podunajské Biskupice])

Királyhelmecen született 1930. október 28-án. A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950–1951-ben Királyhelmecen tanít. 1951-től 1955-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola hallgatója magyar–történelem–polgári nevelés szakon. 1955–1960-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegéde. 1956–1958-ban a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállal az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968-ig az Irodalmi Szemle...

Dobrovits Mátyás sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

1850-ben született Pozsonyban és itt is halt meg 1919-ben. Dobrovits Mihály Pozsony városi főbiró fia. Bécsben tanult és 1875 óta orvosdoktor. Az egyetemes orvostan doktora, a pozsonyi állami kórház főorvosa, az ágostai evangélikus teológiai akadémia tb. tanára, a pozsonyi városi közegészségügyi bizottság elnöke, a pozsonyi liczeum tanácsának elnöke, több tudományos egyesület tagja (pozsonyi orvos-természettudományi egyesület),...

Dodóka síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Az elhunyt mindössze 13 éves volt. A relief ábrázolta képen a gyermeket Jézus veszi magához az őrangyaltól. A síremléket a temető I./2-es számú parcellájában találhatjuk meg.

Dömötör Kálmán 1848/49-es honvéd-tüzér főhadnagy sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Dömötör Kálmán 1848/49-es honvéd-tüzér főhadnagy, prímási uradalmi nyugalmazott főmérnök és neje síremléke a temető III/4-es szektorában található.

Dr. Ortvay Tivadar síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Ortvay Tivadar (Orthmayr) 1843-ban született Csiklovabányán, Krassó-Szörény vármegyében. Apja Orthmayr Károly kincstári réz- és vashámorok és a bányák tiszttartója volt. A német származású családot Mária Terézia telepítette le a Temesi Bánságban. A Temesvári Piarista Gimnázium elvégzését követően teológiai tanulmányokat végzett a temesvári papnevelő intézetben. 1870-ig segédlelkészi és hitoktatói szolgálatot végzett a csanádi egyházmegye több településén....

Dr. Schmid Hugó síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Schmid Hugó sebészorvos 1852-ben Gödöllőn született, 1912-ben Pozsonyban halt meg. Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Előbb Budapesten dolgozott, majd 1885-től Pozsonyban az „országos sebészeti kórosztály” főorvosa. Több orvosi tankönyv szerzője, szakfolyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. A síremléket (mely a temető keleti és az északi kerítésszárnyainak találkozásánál található) Kühmayer Róbert (1883-1972) alkotta 1913-ban.

Dr. Szabó Miklós sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Dr. Szabó Miklós sírja a temető IV./ 5 – ös szektorában található.

Dr. Wolff Gerő sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Wolff Gerő (1864 – 1942), jogi doktor, a pozsonyi kereskedelmi és ipari kamarának titkára 1898 óta. Nemzetiségi szempontból hazafias missziót teljesít és a határszéli vármegyében az ipar és kereskedelem magyarosításának és a hazai ipari és kereskedelmi érdekek támogatásának szóban és írásban lelkes szószólója. Egyik kiváló érdeme, hogy az odajövetele idejében a különféle közgazdasági érdekekképviselői között...

Draskovich János síremléke (tájház, kézművesház) (Pozsony [Bratislava])

Draskovits János (trakostyáni báró), horvátországi bán, a lovasság vezére, Draskovits Gáspár fia. Hadi pályáját Erdődy Tamás horvát bán alatt kezdette a törökök ellen viselt háborúkban; győzelmet nyert 1589-ben Pozsegánál Scanderbeg és 1591-ben Kapronczánál Hassan pasa ellen. Eszéket az ostrom alól 1592-ben fölmentette; ez évben bárói rangot nyert, 1596-ban pedig tárnokmester lett. 1597-ben Petrinát mentette föl...

Edl Tivadar emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

Edl Tivadar (1805-1882) Pozsony egykori meghatározó személyisége volt. A város politikai, gazdasági, kulturális életében egyaránt vezető szerepet játszott. Nevéhez kötődik az Első Pozsonyi Takarékpénztár, a Pozsonyi Önkéntes Tűzoltóegylet, a Pozsonyi Torna Egylet alapitása. A Pozsonyi Ipari és kereskedelmi kamarának elnöke, valamit több egyéb vállalkozás tulajdonosa, királyi tanácsos, kiváló zongorista hírében állt. Oszlopos tagja volt a...

Edl Tivadar sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Justi Henrik pozsonyi polgármester (1804–1878 – a V./1-es szektorban nyugszik) és egykori politikai ellenfele, az 1882-ben elhunyt Edl Tivadar sírja a temető V./3-as szektorában található. A két férfiú – Pozsony első embere és befolyásos bankára, pénzügyi szakembere, – közel húsz éven át uralta a várost. Bár indulásuk nagyon különböző volt – Justi 1848/49-ben csatlakozott a...

Első világháborús emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

A Rigele Alajos által 1925-ben készített hősi emlékmű egy kő szarkofág, amelyet négy oroszlán tart a vállán. Az építészeti terveket Szőnyi Endre (Jászberény, 1885 – Pozsony, 1968) és Franz Wimmer (Pozsony, 1885 – Locham, 1953) készítették. Szőnyinek és Wimmernek a két világháború között közös építészeti irodája volt Pozsonyban. Egyes források szerint az építményhez felhasználták Fadrusz...

Emericanum (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

„A Káptalan-utczában a kir. jogakadémiától a második ház az Emericanum, a Sz. Imréről nevezett kisebb papnevelő intézet. Alapította azt 1642-ben jan. 26-ikán ( ezzel ellentétben áll a ház felirata: Seminarium S. Emerici Ducis MDCXLI) Lósy Imre pozsonyi kanonok (címere a Emericanum bejárata fölött látható), utóbb esztergomi érsek 21 ezer forinttal, olyképen, hogy ezen intézetben 12...

Erdődi Pálffy István mellszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

Erdődi Pálffy István (1828. június 3. – 1910. július 27.) pozsonyi gróf, titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület egykori alelnökének szobrát 1913-ban avatták fel a Pozsonyi Színház melletti téren. Az I. világháború után az alkotást lerombolták. „Pálffy István gróf 1828. június 3-án született Vöröskővárában, Pozsony megyében. Szülei Pálffy Vincze gróf és Csáky Apollónia grófnő voltak. Középiskolai...

Erdődy palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...
1 2 3 4 9