Emlékhelyek a Felvidéken

A falu református kántortanítója és neje Vályi Ilona nyugszanak.

Végh Kálmán (1895-1958) református lelkipásztor 1927-től haláláig működött Lakszakállason. Ő kezdeményezte a templom átépítését, korszerűsítését és toronnyal való kiegészítését. A kultúra terjesztője volt a községben és a környéken. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik...

Az egykori pozsonyi Sétatér keleti végében, a színház és a Redout közelében álló, ma igen nívós, négycsillagos szálloda helyén már a 13. században is fogadó állt A hattyúhoz néven. 1760-tól pedig A három zöld fához címzett vendéglő működött itt. Az épületet 1838-ban Johann Lőwy, a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő, Magyarországon elsőnek számító lóvasút-vonaligazgatója vásárolta meg. (Kezdetben...

Veress János (plébános Kőhidgyarmaton 1846. márc. 22 – 1859. okt. 15.). 1797. aug. 9-én született. Hittudományi tanulmányait a Mariánumban végezte, de végül az esztergomi felsőfokú iskolán fejezte be. 1822. márc. 17-én történt felszentelése után Zsemléren káplán. 1846. márc. 22-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol 1859. okt. 15-én bekövetkezett haláláig teljesített szolgálatot. A kistati temetőben található sírkövén Neress...

A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének (1847-1940) köszönhette, aki 1889-ben saját telkén a Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot építtette, és 1875-től negyven éven át saját házában, saját költségén tanította ingyen a szegény tanyai gyermekeket. Hosszú keresztényi munkásságáért XI. Pius pápa a „Bene merenti” érdeméremmel jutalmazta 1933. július 16-án.

1930. április 23-án született Pozsonyban. Zenei szakelőadó, zenei szakíró, énekes (meghalt Pozsonyban, 1989. október 24-én, Rétén temették el). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történetét is (1973). 1961-től a Csemadok Zselízi Országos Népművészeti Fesztiváljainak szervezője volt. 1962–1970...

Vida János (1860-1912) 1903-tól volt Nyitraegerszegen pap.

A templom előtti kertben található az a világháborús emlékmű, melyet Deák Ferenc körjegyző tervezett. A kétlépcsős betontalpazaton áll az ugyancsak két részből kiképzett szürkés műkő oszlop, melynek alsó része szélesebb a felsőnél. Középütt egy-egy katonai puska- és kardalakzatot látunk egymáson keresztültéve. Az emlékmű az 1938-as visszacsatolás után az országzászló tartójaként is szolgált. A zászlót tartó...

A világosszürke, betonból készült, négyzet alaprajzú, oldalain trapézokkal határolt emlékmű három oldalán fehér emléktáblák találhatók, a negyedik (elülső) oldalán pedig a település címere, valamint növényminta látható. Tetején csonkagúla formából induló zászlótartó vasoszlop. Alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körbe. Az emlékmű keleti (a szembenézeti jobb) oldalán látható két fehér márványtábla, fekete betűkkel az I. világháború áldozatainak állít...

Az első és a második világháború áldozatainak emlékére állított emlékmű.  

A temető ás a templom felé vezető út jobb oldalán, a falu főterén található kő emlékmű, melyen fekete márvány emléktáblán olvasható a két világháborúban elhunyt galábocsi lakosok névsora.

A község közepén áll a Vir dolorum szobor, melyet 1772-ben állíttatott és 1898-ban felújíttatott Vajda András és felesége, Borbély Borbála. A szobrot legutóbb 1999-ben javították. A négyzet alakú magas talapzaton a búsuló Krisztus polikrómozott szobra áll. A szobor körül kovácsoltvas kerítés van.

Gútán, majd a nagykeszi határrendőrségen szolgáló Virágh Lászlót 1993 februárjának utolsó napján szolgálattevés közben ölte meg egy visszaeső bűnöző, amikor társaival egyetemben rajtakapták a rabláson.

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom barokk stílusban épült a 18. század első felében. Eredetileg temetőkápolna volt.

Vitalis Kálmán (vitálosfalvi és stoszházi), földbirtokos Liptó-Ujvárott. Munkája: Méhkaptár. Oklevéllel kitüntetett találmány. Liptó-Szent-Miklós (1904. Németül is. U. ott. Szerző fényny. arczk.).

A Dunai gát mellett található az1897-ben épült egyedülálló műszaki műemlék, eredeti állapotban lévő gépházzal. A gőzgépállomás alkotóelemei közé tartozik a szivattyú, különálló kémény, szénraktár és a gépház. A Zsitva torkolatának közelében található, sajnos ismertető nincs az épületen.

A Magyar Királyság és a Kárpát-medence egyik stratégiai pontján emelkedő Pozsonynak minden korban fontos katonai jelentősége volt. Habsburg királyaink ennek megfelelően igyekeztek folyamatosan komoly helyőrséget tartani a városban. A katonákat – újkori szokás szerint – a polgári lakosság volt kénytelen „vendégül látni” házaiban, étellel, szállással ellátni a bakákat és tisztjeiket. E komoly tehertétel alól szabadult...

Az a német lőtte le a 16 éves fiút, aki szülei házának padlásán lakott.

Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös...