Emlékhelyek a Felvidéken

Nagykaposon 1996. augusztusában – különböző nehézségek és akadályok ellenére – sikerült méltó módon megünnepelni a magyarság honfoglalásának 1100. évfordulóját. A városháza előtti téren felavatásra került a helyi Csemadok alapszervezet által állíttatott millecentenáriumi emlékmű. A bronzból kiöntött turulmadár márvány talapzatán Nagykapos város címere és a következő felirat található: „A honfoglalás 1100. évfordulójának a tiszteletére közadakozásból állította:...

Az ötlet gazdája Mgr. Bögi Ferenc polgármester, a Csemadok Petőfi Sándor Alapszervezet elnöke volt. Az ötlet célja, hogy Bögellő községben is legyen egy emlékhely, ahol a helyi magyarság méltóképpen megtarthatja nemzeti emléknapjait és ünnepnapjait. A választás az Árpád-nemzetség totemállatára a legendabéli madárfajra, a turulra esett. A turulra, melyet minden magyar egyformán magáénak érezhet.

1848/49-es emlék

Pető-pusztán látható az egykori tűzoltószertár, mely felújított állapotában őrzi az eredeti harangot. Sátortetős, szárítótornyos.

Udvardy József úriszabó sírja, Dunaszerdahelyen elsőként engedéllyel ő varrhatott (kézzel készített) katonai egyenruhát

Uhlarik Béla és Wiesner Amália római katolikus népiskolai tanitók földi maradványai a temető I./ ½-es szektorában nyugszanak.

Később a temetőkert másik részében egy újabb központi keresztet emeltek. Ez már egy kevésbé igényes, háromlépcsős műkő kereszt, melynek szárvégei – a régi feszület mintájára – ugyancsak csipkézettek. Korpusza ezüstözött vasból készült, feliratán pedig ez áll: Isten dicsőségére / állították / az apátújfalusi hívek / 1964.

Az újabb központi kereszt szürke műkőből készült. A betonalapzaton álló, egyenes szárvégű kereszt oszlopán ez a dedikáció áll: „Isten dicsőségére állította özv. Kráncs Jánosné 1968. Jézus add, hogy hozzád térjek, veled haljak, veled éljek.” A kereszten ezüstözött vaskorpusz látható, jobbra fordított fejjel, kifeszített karokkal, egymás mellé helyezett két lábszárral.

Korábban a település Újfalui részében állt, onnan helyezték át a község temetőjébe. Újfalu a régi iratok szerint puszta volt, jelenleg gazdasági udvar, magántulajdonban van.

Akárhonnan közelítjük meg a várost, azonnal szembetűnik annak déli oldalán emelkedő domb tetején Selmecbánya jelképe a négy saroktornyos, csúcsos tetejű Leányvár. A monda szerint a szép és dúsgazdag Rössel Borbála építtette. A vár helyén ugyanis akkoriban akasztófa állott, ami Borbála palotájából jól látható volt. Amikor kitekintett az ablakon, gyakran összerázkódott ijedtében az akasztófa láttán. Hiába...

Az öt milliméter vastagságú acéldrótból készült hat méter magas szobor a magyarországi Ács János festőművész alkotása. A monumentális egyszarvú szobrának talapzatán tábla jelzi, hogy az unikornis a szüzesség és a szeretet szimbóluma. A nagymegyeri id. Plauter Péter családjával együtt 2009-től Meger Art Nemzetközi Képzőművészeti Szimpózium néven alkotótábort rendez a Plauter-kúriában. Évente rendszeresen tavasszal és ősszel,...

A főút menti egyik telken a 20. század közepén Urbancsik Mária építtetett egy Lourdes-i barlangot, amely tulajdonképpen egy képoszlopszerű építmény. Az itt kápolnának is nevezett alkotás alsó része téglából készült. Félkörösen végződő felső részének bemélyedésében a Lourdes-i Szűzanya szobrát helyezték el, amely egy fakeretes, üveges ablak mögött látható. A képoszlopot fehér vakolat borítja, s pléhvel...

A Bars megyei Verebélyen született 1889. szeptember 5-én. Pappá szentelték 1915. május 16-án. 1916-tól szolgált tartalékos tábori lelkészként 1918-ig. Vágsellyei lelkészként ő áldotta meg az 1940. november 10-én felavatott 1. világháborús és országzászlós emlékműveket. 1960. május 2-án hunyt el. Sírja a vágsellyei temetőben található meg.

A légi magyar iskola pedagógusának 1991-beni halálának emlékére az erdélyi Szentegyházaiak kopjafáját az iskola udvarán, a főbejárat mellett helyezték el. Ürge Mária a Csalló Népművészeti Együttes zenekarának alapító tagja és szervezője, a Híd Vegyeskar vezetője és a Csali gyermektánc-együttes irányítója. Elévülhetetlen érdemei vannak Somorja város népművészetének megőrzésében és fejlesztésében. A Csemadok somorjai vezetőségének és a Csemadok...

A Szent György-templom mellett álló halottas kápolnát az 1781-es Batthyány érsek-féle összeírásból jól ismerjük. 1781-ben az egykori szemlélődő a téglafallal, s benne a régi temetővel körbevett templomot látta maga előtt (vagyis a Szentfundust). A temető falain belül található, írja, „a megholtak nyilvános kápolnája”, amely „jó anyagokból van felépítve” (kő és fa), torony nélküli, s benne...

Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1725-ben, gróf Hunyadi István adományából épült barokk-klasszicista stílusban. 1933-ban megújították.

Dunaszerdahely kistejedi részén, már a település lakott részén kívül eső képoszlop nagyon elhanyagolt állapotú, noha ma is vaskerítés védi.