Emlékhelyek a Felvidéken

Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...

A Felvidék északnyugati részén fekszik a Vág völgyében Nagybiccse. A XVI. században az Imreffy és Kosztka család birtokában lévő udvarház 1547-ben elpusztult. A zavaros tulajdonviszonyok akkor tisztázódtak, amikor a Felvidék akkori legfontosabb mecénás-familíájából való Thurzó Ferenc 1563-ban megvette az uradalmat. A közeli zsolnalitvai és távolabbi árvai vár megközelíthetetlen, jól védhető hegyi várként töltötte be funkcióját,...

Tichy Kálmán (Rozsnyó, 1888. okt. 31. – Budapest. 1968. okt. 22.): festő, grafikus, író. Édesapja Tichy Mihály (királyi) járásbíró, bátyja Tichy Gyula festőművész volt. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában (1906), majd 1907–11-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Grafikatanára Olgyai Viktor volt. Első grafikáit már főiskolás korában kiállították, ekkor jelentek meg első írásai is a Rozsnyói Híradóban,...

2018 augusztusában, születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából rendezvénysorozattal emlékeztek meg Rozsnyón Tichy Kálmánról (1888-1968), a város neves szülöttéről. Sokoldalú személyiség volt, és bár elsősorban festőként, grafikusként ismerte a közönség, ugyanakkor kiváló muzeológus, helytörténész, tanár, publicista, irodalmár volt, valamint fotósként is tevékenykedett. Mint a Rozsnyói Városi Múzeum igazgatója elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagyban hozzájárult a...

A Rozsnyói Híradó 1914. december 25-én megjelent számában olvashatjuk az alábbi tudósítást: „Timkó László halála. Szomorú az elmulás, de megváltás a halál, ha oly hosszu szenvedésnek végét jelenti, mint Timkó László helybeli kath. főgimnáziumi tanár esetében. Évek hosszú során át halódott testi és szellemi ereje, mígnem folyó hó 20-án megszabadult a kínszenvedéstől ez a jobb...

A XV. század híres magyar költője, históriás énekese, Tinódi Lantos Sebestyén a török elleni küzdelemben megsérült a bal karján, s arra kényszerült, hogy elhagyja a vitézi pályát. Előbb Török Bálint gyermekeinek a nevelője, íródeákja és udvari lantosa lett. Urának török fogságba jutása után egy ideig Verbőczi István udvarában tartózkodott, majd mint énekes költő bejárta a...

Tölgyessy Lajos egyházi karnagy sírja

A Tomasík-Rados-féle Lourdes-i barlang a Bátorfalu felé vezető út bal oldalán, egy dombra épült ház (109. sz.) kiskertjében áll rózsákkal befuttatva. A házban ma özv. Rados Lászlóné Buris Ilona lakik. Egyetlen fia pap lett, Magyarországon, Nézsán plébános. A szakrális kisemléket Radosék nagyanyja, Tomasík Jánosné Nemcsok Ilona állíttatta hálából az 1960-as évek tájékán. A barlang egy...

Itt hirdette az igét Tompa Mihály költő, prédikátor, 1852–1868-ban, készült 1994-ben.

Tompa Mihály költő, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1817-ben született a közeli Rimaszombatban, elszegényedett nemesi családban. Nehéz, félárva gyermekkor után, vasakarattal és mindvégig nagy szegénységben járta ki a pataki kollégiumot majd a teológiát is elvégezte, így lelkészi oklevelet szerzett. Lírai hangvételű versei az 1840-es évek elejétől kezdtek megjelenni, melyek hamarosan országos hírt és...

A szobrot 1940-ben az önkéntes tűzoltók állíttatták. A II. világháborúban eltávolították, csak 1958-ban került vissza a helyére.

Ilka Alfréd fába faragott emlékei Tőnyéről. Nyugdíjas, korábban ácsmester volt. Szülőfalujába és a szomszédos Bögellőre készített kopjafákat.

A csevice természetes szénsavas savanyúvíz, az elhíresült „Csevice” ásványvíz egyik forrása is itt tör fel. A gyógyhatású forrást 1956-ban fedezték fel a környéken folytatott geológiai vizsgálatok közben. A természetes ásványvíz 1769 -től ismert.

Tornalja településén már az első világháború előtt felmerült egy új városháza építésének gondolata. Bár elkészültek az épület tervei, azok a háború miatt már nem tudtak megvalósulni. Az 1920-as években tértek vissza az építés gondolatához, és végül 1925-ben ki is írták a tervezési pályázatot, amelyet Őry (Oelschläger) Lajos és munkatársa, Boskó Géza Zoltán nyerték meg. A...

Palást község kétség kívül legfontosabb történeti eseménye az a csata, amely 1552. augusztus 10-11-én zajlott le határában a támadó törökök és a Felvidéket védelmező keresztény seregek között, előbbiek győzelmével. A törökök 1552-es magyarországi hadjáratának célja a Habsburg-hű Magyarország és a különálló Erdély kapcsolatának felszámolása volt. A keresztény seregeket Erazmus von Teuffel vezette, csapatai között spanyol,...

A falu közigazgatási határán kívül találhatók, vélhetően az egykori település részei voltak. Mára csak egy boltíves pincebejárat látható, a többi beomlott. A helyiek Györgymárton-partaljának hívják ezt a területet.

Az 1550-es években, eredetileg nemesi kúriának épült reneszánsz épület. Itt tartották 1757-ig a vármegye üléseit. Az elnevezését annak köszönheti, hogy összekapcsolták erődszerű megjelenését az építésekor reális török-veszedelemmel – védekezésre természetesen alkalmatlan lett volna. Jelenleg városi múzeum.

Állíttatta a Csemadok Nagymegyeri szervezete, 2004. augusztus 21-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a 23. Arany János Cserkészcsapat újjáalakulásának...