Emlékhelyek a Felvidéken

A nagymegyeri 23. Arany János Arany János cserkészcsapat állíttatta a város cserkészmozgalma újraszervezésének 10. évfordulóján, 2002. augusztus 24-én. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: – a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa – a város első írásos említésének 730. évfordulója...

Az 1990-2010 között tartott Szent István Napok, és annak kezdeményezője, Kovács László esperes-plébános (1976-2001) emlékére, 2010. augusztus 21-én avatták a kopjafát a XX. Szent István Napokon. A kopjafát Bauer Edit EP képviselő leplezte le. A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1996-2010 között fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található: –...

A tér egyik legfontosabb középülete, a ma két emeletes, „U” alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, szépen felújított városháza 1711-ben létesült, két régebbi, későgótikus, illetve reneszánsz épület egybeépítésével. A barokk kori városháza földszintből és az első emeletből állt. A 19. századbeli átalakításánál még egy emeletet kapott, és főhomlokzatát klasszicista stílusban építették át. Az épület tengelyében, a párkány...

Szükségességét már 1895-ben felvetették az akkori Nyitrai Hírlapban, és a magyar igazságügyi minisztérium egy évvel később jóvá is hagyta, hogy a városban igazságügyi palota épüljön. A szecessziós stílusú épületet Kiss István tervei alapján 1901 és 1903 között a Tomaschek és Csellágh cég építette fel, 1904-ben pedig átadták a háromszáz férőhelyes börtönt is. Az első években...

Tósnyárasdon, a római katolikus templom szomszédságában álló szobrot 1841-ben állíttatta Varga János és felesége Bossák Mária. A szobrot 1899-ben, majd a rendszerváltás után is restaurálták.

A falu első szakrális kisemléke a Szent Flórián szobor volt, amit 1808. november 5-én emeltetett a falu földesura Perényi János azzal az indokkal, hogy település nem rendelkezik szakrális emlékhellyel. A szobor időközben megrongálodott, és ezért a Tósnyárasdi Önkormányzat 1995-ben felújíttatta. Ma a szobor a falu egyik szinbóluma, számos történelmi megemlékezés  (március 15.) helyszíne.

Tósnyárasdon a római katolikus templom mellett, az iskola előtt áll, az 1817-ben létrehozott kereszt. Létrehozója ismeretlen. A kereszten egy tábla látható, ahol az állítás éve van feltüntetve.

A templomhoz vezető úttól jobbra, a kovácsolt vaskerítés mögött közvetlenül látható. Fekete fém kereszt, áttört motívumokkal, virágmintával, ezüstfehér Krisztus-testtel. A test felett fehér INRI felirat található. A korpusz feje jobbra, felfelé fordul, kezei majdnem függőlegesen felszegezve, lábai egymás mellett, párhuzamosan állnak. A test alatt fekvő fém ovális látható, körben virágmotívummal. Ezalatt egy gömbön álló fejetlen,...

Tóth Dániel lakszakállasi lelkész a Komáromi ref. egyházmegye esperese 1835–1839 között. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.

Tóth Gáspár (Érsekújvár, 1848. január 1. – Csejte, 1902. május 27.) tanulmányait a lévai és érsekújvári al- és a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872-ben tette le. 1870-ben a statisztikai hivatalnál a bírósági szervezési alkalmával a volt selmecbányai királyi törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. január...

Komáromban született 1879. január 12-én, Tóth Albert és Dózsa Lídia földműves szülőktől. Iskoláit Komáromban kezdte, Pápán folytatta és végezte. Érettségi vizsgát Pápán tett 1899. június hóban. A lelkészképesítő vizsgákat is itt tette: 1903 szeptemberében, illetve 1904 szeptemberében. Az 1903. év március hó 12-én – mint IV. éves teológust – az egyházhatóság Komáromba rendelte segédlelkésznek, ilyen...

2017. szeptember 29-én, pénteken ünnepélyes keretek közt Tóth Károly-emléktáblát lepleztek le szülőfalujában, Vághosszúfalun. A Fórum Intézet 2016-ban elhunyt alapító igazgatójának életét és tevékenységének hatását Tóth Pál polgármester, valamint Öllös László, a Fórum Intézet elnöke méltatta. Az emléktáblát Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke leplezte le. A zenét Kovács Koppány szolgáltatta. Az emléktáblán látható...

Tóth Lajos a rendszerváltás utáni korszak első, demokratikusan választott polgármestere a községnek. 1994-ben emléktáblát állíttat a második világháború hősi halottainak és áldozatainak a református templomban. A templomszentelés alkalmából elismerő oklevelet kap Dr. Mikó Jenő református püspöktől. Nevéhez fűződik a belső sori út portalanítása és leaszfaltozása.

A gazdatiszt vagy intéző, ritkábban jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. A 18. század végén Festetics György gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont. Száz évvel később, 1900-ban már törvény szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt. E törvény...

A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.

Tóth Pál (1786-1858) plébános 34 évig szolgálta a nagyfödémesi híveket.

A falu közepén, a kultúrház mellett, a templom felé vezető út jobb oldalán látható a múlt század eleji feszület, a Tóth-Híves-kereszt, amit itt Klacsánszky-keresztként vagy Estyi-keresztjeként is emlegetnek. Az INRI feliratos, vaskorpuszos kőkereszt (homokkő?) egy egylépcsős betontalapzaton áll. A téglalap alakú oszlop dedikációval ellátott, az oszlop díszes, azon újabb két lépcső a mérsékelten díszített szárvégű...

A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének. A vár az 1877-ben alapított Trencséni Múzeum...

II. Rákóczi Ferenc fejedelem stratégiai elképzelésének megfelelően 1708-ban a Habsburg-kormányzat politikája miatt elégedetlen sziléziai rendekkel kívánt közvetlen együttműködést megteremteni. A Szilézia irányában végrehajtandó hadművelettel egyrészt tehermentesíteni kívánta a hadszíntérként addigra már erősen kimerült magyar területeket, másrészt folyosót kívánt nyitni a porosz trónörökös számára, aki az előző évi ónodi trónfosztást követően nem zárkózott el az üresnek...

1710 nyarán hatalmas pestisjárvány pusztított a városban. A fekete halál (latinul: atra mors) 1600 ember életét oltotta ki Trencsénben. Ennek emlékére a jezsuiták, Illésházy Miklós (1653-1723) főispán segítségével 1712-ben, a város főterén emlékoszlopot emeltek, amelyet a jezsuita (később piarista) templom újjáépítésén dolgozó bécsi kőfaragók készítettek el barokk stílusban.