2016. március 13-án szentmisével egybekötött ünnepségen avatták és szentelték fel az 1848. március 15-i ünnepi megemlékezés keretében a templommal szemben felállított kopjafát. A kopjafa szimbólumai között látható többek közt a község címere, jeles motívuma, a pelikánmadár, fontos egyházi szimbólumok, valamint az alapkövek, melyek jelképezik az anyaországtól elszakadt magyarságot. Az ünnepséget a falu polgármestere, Lestyánszky Viktor nyitotta meg, ünnepi beszédet...Read More
A falu első írásos említésének 765. évfordulójára állították, 2008. július 26-án, a református templomkertben. A kopjafa helybéli faragó, Bíró Miklós munkája.Read More
Madar község önkormányzata 1997-ben megrendelte Sidó Szilveszter fafaragónál a kopjafa elkészítését. A kérés három évszám bevésése a fába. 1. „1198” – a falu keletkezésének 800. évfordulója 2. „MADAR 1198” Hazádnak rendületlenül – a falu első írásos említése 3. „1948” – 50. évfordulója annak az eseménynek, amikor a község lakosságának egy részét (58 családot) kitelepítettek Magyarországra....Read More
Makovecz Imre építész ötletességének köszönhetően a nádfedelű szabadtéri színpad egész Közép-Európában egyedülálló építménynek számít, mellyel méltán dicsekszenek a hazaiak. A különleges formájú nádfedél egyben szimbolizálja a község és a környék nádkultúráját, mely még ma is sokakat ragad magával.Read More
A barna, vésett virágmotívumokkal díszített kopjafát a 700 éves falu címerével is ékesítették. A derékmagasságban lévő címer alatt felirat olvasható.Read More
A Kútyika női éneklőcsoport 2007. november 18-án avatta azt a kopjafát, amelyet Szent Imre születésének 1000. és Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából állíttatott. Alkotója Pócsik Antal nagycétényi fafaragó. A községi hivatal előtti téren felállított kopjafát a helyi plébános áldotta meg, ünnepi beszédet mondott Sárközy János megyei képviselő, tárogatón játszott a nagykéri Száraz Márk.Read More
A faluban működő ECORI polgári társulás a környezetvédelem mellett, az alapszabályzata szerint az emberi és kulturális értékek védelme és megőrzése céljából is alakult. Ezért emlékeztetőül Szent István emlékoszlopot helyeztek el közadakozásból a faluba vezető útkereszteződésnél Padány – Bögellő felől. Az emlékoszlopot 2012. augusztus 19-én, az I. alistáli Szent István Ünnep napján adták át.Read More
Az emlékjelet, melyet a helyi illetőségű Pócsik Antal fafaragó készített, a katolikus templom előtt található parkosított területen állították fel 2013-ban.Read More
Méltó megemlékezéssel kezdődött 2016. augusztus 20-án az I. Szent István-napi ünnepség Nádszegen. A Mátyusföld a Magyar Megmaradásért polgári társulás kopjafát állított első államalapító királyunk tiszteletére a templomhoz közeli téren. Juhos Norbertnek, a társulás elnökének régen dédelgetett álma vált valóra. Miután elkészült a terv, Mórocz Csaba eperjesi fafaragó nekilátott a mű elkészítésének és szinte lelket öntött...Read More
A Tornallyay-kúria előtti kopjafa-parkot 1989-ben létesítették, 1990-ben Mátyás király emlékére állított kopjafával, 2002-ben Kossuth Lajos emlékkopjafával gazdagodott.Read More
A kopjafákat az 1986-1987-1988-ban, a szabadtéri színpad mellett rendezett nyári ifjúsági táborokban faragták, évente egyet. Faragójuk a rimaszombati Nagyferencz Katalin. Később a kopjafákat a település központjába helyezték át, ahol a falu közössége évente nemzeti megemlékezéseit tartja.Read More
A Kéty 2016 – szolidaritás, tolerancia és kohézió az Európai Unióban program keretében 2016. augusztus 20-21-én avatták fel a község pihenőparkját, amelynek része az országzászlós emlékmű, Kéty község fiainak az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve. Erre az alkalomra készült el a Csomor Máté alkotta hármas kopjafa is.Read More
A Csemadok mindig jelentős szerepet játszott a község kulturális életében. 1988-tól 1994-ig a községben rendezték meg a Csemadok nyári művelődési táborait, 1994-től 1996-ig néptánc- és népzenei táboroknak adott otthont a nagyközség. Nagyfödémesen 1988-ban, az első nyári művelődési táborban állítottak először kopjafát. Az akkori tervek szerint minden évben új emlékoszloppal bővült volna a park. Hat év...Read More
A templom kriptájában, a jobb oldali világosszürke márványlap, arany felirattal rejti Kőrfy Rudolf építtető édesapjának, Kőrfy Ignácnak földi maradványait. A kriptában találjuk eredeti sírkövét is.Read More
Az oltár alatti kriptában látható, világosszürke márványlap, arany felirattal. Kőrfy Mária leánytestvére volt a templom építtetőjének, Kőrfy Rudolfnak.Read More
A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik...Read More
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.Read More
A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...Read More
Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...Read More
Kossovich Károly,ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, szül. 1803. decz. 16. Ivánkán (Nyitram.); alsó iskoláit Érsekujvárt és Nyitrán végezte 1810-től 1818-ig; itt tanulta a zongorajátszást, rajzolást, festést, az angol, franczia s olasz nyelvet; a bölcseletet és törvénytudományokat 1821-ig a pozsonyi kir. akadémián hallgatta. A szokott törvénygyakorlat után 1824-ben ügyvédi oklevelet nyert. Az 1825–27. országgyűlésen...Read More
Az Ady Endre Alapiskola udvarán álló emléktáblát a párkányiak állították a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, mint Okos Márton és Pécsi L. Dániel adományát.Read More
