Az emlékfal a csilizradványi magyar tannyelvű alapiskola előcsarnokában található. Az iskola 2008. októbere óta viseli a Kóczán Mór Alapiskola tiszteletbeli címet. Az emlékfal több részből áll. Az egykori csilizradványi református lelkészről készült képekből és Uprik Sándor által készitett alkotásból. Kóczán Mór 1885. január 8-án született a Komárom megyei Kocs községben. Pápán a Dunántúli Református Egyházi...
2017-es évben volt Kodály Zoltán születésének 135., illetve halálának 50. évfordulója. Zoboralja Kodály Zoltán életében és munkásságában fontos helyet foglalt el. 1906 és 1916 között többször szállt meg Gímesen (az óvoda épületében), majd innen járt gyűjtő körútjára a többi faluba, Lédecre, Kolonba, Zsérére, Gerencsérre és Csitárra is. Kodály 147 kórusművet írt, ebből 78-at gyermekkórusok számára....
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig. Kodály Zoltán szorosan kötődik Galánta városához. Miután apját kinevezték a galántai vasútállomás főnökének, 1885-től 1892-ig lakott a városban. Ennek (is) emléke az 1933-ban Budapesten bemutatott Galántai Táncok című műve....
Koháry István emlékművét a török elleni harcban lelt halálának helyén állították fel Léva északi részén. Egy vihar által kidőlt fa megrongálta, de 2001-ben megújult. Koháry István 1616-ban született máig ismeretlen helyen. Édesanyja Kazy Borbála, édesapja Koháry Péter volt, aki 1622-ben bárói rangot kapott. A kis István korán árvaságra jutott, gyámja Esterházy Dániel lett. Már fiatal...
Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....
A rózsaszínű kőből készült kereszt az idők folyamán az Öreg katolikus iskola kerítésének részévé vált. A kereszt alapzatán lévő felirat tanúsága szerint 1806-ban emelték.
A Hont vármegye középkori egyházas helyei című kiadványban írják Kőkeszi kapcsán az alábbiakat: „Szent Márton hitvalló templomáról 1346-ban olvasunk, a tizedjegyzék szerint Kukesu egyháza szintén Szent Márton tiszteletére van szentelve s filialisai Nyék és Cohum. Kőkeszi temploma ma is Szent Márton egyháza. (Bakács, 1943:8) Szerepel a falu plébániája (Nyékkel együtt) az 1332-es pápai tizedlajstromban is,...
A templom mögött álló kereszt ugyanolyan típusú, mint a Főszegi útmenti kereszt. 1773-ban Kollár Miklós gazdag molnár készíttette. Mindkét kereszt 20 forint alapítvánnyal rendelkezett.
Mons. Koller Gyula pápai prelátus, egyházi szakíró, szerkesztő 1921. április 1-jén született Pozsonypüspökin. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946 és 1950 között segédlelkész, 1950 és 2000 között egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik...
A Késmárki evangélikus líceum 1912-13. Értesítőjében egyebek mellett ezt olvashatjuk az 1913-ban elhunyt Koller Károlyról: „ … Az elhunyt 1825 január 22-én született Lőcsén. A népiskolát és a gimnáziumot szülővárosában elvégezvén, Késmárkra jött, ahol theológiát és jogot tanult; majd Bécsbe ment, ott theológiai tanulmányainak befejezése mellett természetrajzi és mathematikai előadásokat hallgatott, már azzal a szándékkal,...
Kolmár József, nyug. kir. kath. főgymnasiumi tanár, K. Mihály ispán és Banay Sára (ki Márton István író kishuga volt) fia, szül. 1820. ápr. 3. Magyaród pusztán (Somogym.); anyját korán elvesztvén, egy évig nagybátyjánál Visontán (Somogym.) iskolázott; azután Csurgón az ev. ref. gymnasiumban hat év alatt a nyolcz osztályt elvégezvén, 1838 őszén a pápai ref. főiskolában...
Itt született 1917. március 30-án Komjáthy István író, műfordító. A „Mondák könyve” szerzője, az ifjúsági irodalom meghatározó egyénisége. Az emléktáblát halálának 50. évében állította az önkormányzat és az író családja, 2013-ban.
A családi sírkertben Komlóskeresztesi Fejérváry Géza nagybirtokos, császári és királyi kamarás, nyugalmazott honvédhuszár alezredes nyugszik. Mucsinyban született 1857-ben, 1921-ben halt meg. Mellette fia Iván. Az 1848-49-es szabadságharc után a nagykeszi birtok nagy részét a Fejérváryak örökölték. A 20. század elején a település legnagyobb földbirtokosai Fejérváry Géza báró és Zámory Béla örökösei.
Egy nagy feketemárvány-kereszt áll Kondor József (1868-1934) földbirtokos sírján, melyet kovácsoltvas kerítés keretez. … A Kondor család eredetileg Felsőőrben volt birtokos, 1582-ben Rudolf királytól nyerték adománylevelüket. A Magyar Korona Országainak Statisztikájá-ban (Budapest. 1897) már Ipolykeszi jelentős birtokosai közt jegyzik Kondor Józsefet (1868-1934) a maga 460 kataszteri hold földjével. Ennek jelentős részét a szántó (311 kh)...
