A Kondor-kúria mára már eltűnt. Az uradalom tartozékai közül csupán egy 19. század eleji szép magtárépület s egy átalakított cselédház áll, melynek mindkét oldaláról több ajtó nyílik az egykor közös tűzhelyű konyhába.
A Konkoly Thege család sírkápolnája – 10 (kápolna, Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna). A település szélén, a mai főút mentén egy magaslaton található, alatta és mellette a szabadban a Konkoly Thege család sírboltjával. A sírkápolna főbejárata fölött egy farámába helyezett márványtáblán a következő felirat: KONKOLY CSALÁD NYUGHELYE MDCCCLI A sírkápolna mellett található Konkoly-Thege Miklós magyar csillagász,...
A mai épület helyén egykor két, középkori eredetű polgárház állott. Az egyházi fenntartású, középfokú oktatási intézmény (konviktus) épületét 1657-ben fejezték be. Amint azt a homlokzat tengelyében lévő főbejárat fölötti felirat elmondja, a katolikus nemes ifjak nevelésére szolgáló intézményt Balassa Zsuzsanna alapította 1652-ben. A működtető jezsuita rend 1773-as betiltását követően világi papi szeminárium, raktár, majd katonakórház...
Koós István tanító sokoldalú tudással rendelkezett, de erre sose volt büszke. A gyerekeket megtanította az alapokra, az egymás iránti tiszteletre, a hitre, a hazafiasságra, és még a kultúrára is nagy gondot fordított. Kántortanító létére megalapította a négyszólamú kórust, mely majd minden temetésen részt vett, de világi énekeket is tanított. Férfikórusról van szó, de idővel feleségeiket...
A Kopcsányi-Nozdrovicky-féle Lourdes-i emléket a 84. számú ház udvarán szentelték fel 2012-ben. Kopcsányi Róbert és felesége, Nozdrovicky Katalin állíttatta. Nem a szó szoros értelmében vett Lourdes-i barlangról van szó, de ezt is annak nevezik itt. Tulajdonképpen egy félköríves, átlátszó műanyaggal fedett vaskonstrukció alatt áll a Lourdes-i Szűzanya hófehér műkő szobra. Mögötte egy alacsony nyerskőfal-utánzat, előtte...
A Család Tábor utáni évben, a Keresztény Ifjúsági Közösségek helyi csoportjának első helyi fafaragó táborában, 2014-ben, állították Szatmár Tibor, vágkirályfai fafaragó irányítása alatt. A kopjafa az első faszobor, amelyet a közösség terveiben, a nyári fafaragó táborokban faragandó keresztút követ, s a templommal szembeni parkban szándékozzák felállítani.
Az 1992-ben megalakult Magyar Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége (MIKSZ). 1993-ban Kőhídgyarmaton szervezett egyhetes tábort. Az itt eltöltött idő alatt született meg az a kopjafa, mely a templomkertben kapott elhelyezést.
Az önkormányzat 2010 júliusában kopjafát állíttatott, melyet a község által biztosított fából Pintér Mirko ipolysági faragó készített. A földbe ásott kopjafa stabilitását a két oldalt felcsavarozott, H alakú vaspántok biztosítják, tövéhez darált követ döngöltek, mely egyúttal a körülötte lerakott, világos színű járólapok alapját is adja. A beszélő-motívumokat a stilizált tulipánban végződő kopjafa előoldalára helyezte a...
Nagy Géza munkáját, az akkor még ebben az épületben működő magyar iskola épülete előtt lévő kertben, avatta fel Bárdos Gyula, a Csemadok Szenci Területi Választmányának elnöke. Azóta itt emlékeznek a réteiek március 15.-re.
Csiliznyáradon 1946-ban tartott összeírás idején 744 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ennek alapján az 1946-os év végére elkészült a csehországi kényszermunkára deportáltak jegyzéke. A faluból 14 család 79 tagját vitték el kényszermunkára 1947. január 22-én. A falu önkormányzata 2007. július 11-én emlékezett meg az eseményről. A falunap keretén belül, a községháza előtt felavatták Nagy Géza...
A falu központjában álló két kopjafa, mely közül az egyiket a honfoglalás 1100. évfordulójára állították, virágmotívumokkal díszített, derékmagasságban vésett felirat.
2017. május 5-ig eredeti helyén volt a városi kempingben, ahol magát a táncháztábort szervezték 1989-ben, viszont a hely azóta magánkézbe került és nem túl frekventált, így sokan már nem is tudták minek állít emléket. Ezért a Via Nova tagjai úgy döntöttek, hogy a zselízi magyarság központjának számító Magyar Ház udvarára helyezik át az emlékoszlopot, és...
A Felvidékről kitelepítettek emléknapja és a kitelepítések 65. évfordulója alkalmából rendezett „Hazahív a harangszó” találkozó keretében avatták fel a kopjafát. Az emléknap műsora: Ünnepi szentmise a templomban, Magyarországról hazaérkezett több, mint 150 Szímői kitelepített részvételével. A kopjafát Elek László plébános szentelte fel, és Kantár Éva Csemadok elnök leplezte le. Ünnepi beszédet a kopjafánál Priskin Zoltán...
Az emlékművet, Buják Vince tardoskeddi fafaragó alkotását 2008-ban állították. 1948-tól 247 embert végeztek ki Csehszlovákiában, 4000 ember halt meg munkatáborokban, 80 000 embert tartottak fogva, 260 000 embert bebörtönöztek, 270-en voltak azok, akik a Nyugatra való szökésük során haltak meg. Emellett 600 pedagógust bocsátottak el állásából, 1500 egyházi személyt tartóztattak le, és számos személyt meghurcoltak,...
A kopjafát 1996. március 15-én, a templomkertben a Csemadok Szímői Alapszervezete állítatta. A kopjafa elkészítője: Illés Béla helyi fafaragó. Az avató ünnepségen a kopjafa előtt Kantár Éva, a Csemadok az alapszervezet elnöke megnyitó beszédet tartott, majd a Rozmaring éneklőcsoport a Szózatot énekelte el. Díszőrséget a Szímői Szent Márton Cserkészcsapat tagjai álltak. Avató beszédet Lendvai Tibor,...
A Gáspár Sámuel Alapiskola ás Óvoda udvarán található kopjafát az 1949-ben, a nyelvvesztés utáni magyar iskola újjáalakulásának 50. évfordulójára állították.
A jubileumi tizedik falunapon, 2014-ben avatták a szülőföld múltját, jelenét és egyben jövőjét jelképező kopjafát, amelyet Sárosfa testvértelepülése, Tarany község lakósai és polgármestere, Töreki István ajándékoztak a falunak.
