Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...
Kossovich Károly,ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, szül. 1803. decz. 16. Ivánkán (Nyitram.); alsó iskoláit Érsekujvárt és Nyitrán végezte 1810-től 1818-ig; itt tanulta a zongorajátszást, rajzolást, festést, az angol, franczia s olasz nyelvet; a bölcseletet és törvénytudományokat 1821-ig a pozsonyi kir. akadémián hallgatta. A szokott törvénygyakorlat után 1824-ben ügyvédi oklevelet nyert. Az 1825–27. országgyűlésen...
Az Ady Endre Alapiskola udvarán álló emléktáblát a párkányiak állították a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, mint Okos Márton és Pécsi L. Dániel adományát.
Vámbéry Ármin a Küzdelmeim könyvében írja le, amikor Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésre utaztában szónoklatot tartott a kocsma előtt: „Pozsonyban e szerint nem volt tovább maradásom. A vidéken kerestem állást; elfogadtam egy Pozsony környékén lakó máriavölgyi szegény falusi zsidó ajánlatát és néhány hónapra beálltam hozzá házi tanítónak. Itt, a Kárpátok csöndes völgyében, majd otthon, Dunaszerdahelyen, békén...
1888-ban hunyt el a község lelkipásztora, Kovács József, aki a toleranciarendelet utáni második lelkipásztora volt Kisújfalunak. Sajnos róla, bár 54 évig élt a községben, nagyon kevés maradt az utókorra (70 éves korában mindene odaveszett a nagy tűzvészben). Családja, fia Kovács József kerékgyártómester is a község lakosa volt. A lelkipásztor és első két felesége a kisújfalui...
Nagytiszteletű tudós Kovács Péter egyházkerületi és egyházmegyei tanácsbíró, a hetényi református egyháznak évekig volt lelkipásztora, elhunyt 1846. augusztus 7-én, lelkipásztorsága 42., élete 74. évében. Irodalmi munkássága még feldolgozásra vár.
Kovács Sándor az első világháború a romániai Sipotai fogolytáborban 35 éves korában meghalt katona emlékét megőrizve neje Dejcző Anna állíttatta, egyben az ő és fia sírja is. A sírban Kamancza Pál és felesége Kovács Magdolna nyugszanak.
Kóvárnak egykor jelentősebb számú evangélikus lakossága is volt. A templommal szembeni evangélikus temetőben még látni néhány szép korabeli nemesi síremléket. 1846-ban ide temették a falu egyik birtokosának, Horváthy családnak fiatalon elhunyt gyermekét is. Csúcsíves, rozettás síremlékére ezt a szöveget vésték: „Hetedik évében hunyt el e tavaszi ibolya, / szülői kebleken ápolt kis Horváthy Ilona. /...
Köves Kálmán római katolikus plébános volt Farkasdon 1878 és 1910 között. Az ő nevéhez fűződik az óvoda építése (melyet mára már lebontottak), 1882-ben a katolikus iskola építése és az artézi kút fúratása. Az önkéntes tűzoltóság Farkasdon 1890-ben jött létre. Megalapítója Köves Kálmán, katolikus pap volt, aki a szervezet elnöke lett.
Szent Anna tiszteletére, neoromán stílusban épült, toronnyal. Az ablakokat tégla berakás övezi. Bejáratát két oldalról oszlopok díszítik, valamint fémből félköríves boltív, kereszttel a tetején. Az ajtó felett fehér márványtábla, felirattal.
Túr település neve először 1156-ban fordul elő, az esztergomi káptalan kapta dézsmáját. 1260-ban említik Szent Márton tiszteletére emelt templomát, s a pápai tizedjegyzékben 1332-ben István nevű papját is, tehát bizonyosan plébániája volt. Középtúron áll ennek a templomnak a maradványa. Elhanyagolt állapota és okleveles említések hiányában csak nagyon kevés mondható történetéről. A hajója teljesen elpusztult, így...
A régi temető központi keresztjét Kostyál János családja emeltette 1927-ben az érsekújvári Fellner kőfaragóval. A talapzatára az I. világháború 30 áldozatának nevét vésték. Az állíttató Kostyál János a kereszttől néhány méterre nyugszik.
Az új temetőben központi kőkereszt áll magas talapzaton, amelyen Szűz Mária szobra van. A kereszt valószínűleg a 19. század elejéről származik, és 1880-ban javították. A talapzaton a felirat olvashatatlan.
A másik (a régebbi a Rados-kereszt) központi temetőkeresztet, azaz a felső-feszületet 1918-ban emelték a világháború emlékére. Ez egy többlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos homokkő kereszt öntöttvas korpusszal, melyet kék ágyéktakaró fed.
A Központi temetőkereszt eredetileg fából volt. A mait a XX. század hatvanas éveinek elején állították. Szürke műkőből készült egyenes szárvégekkel, az INRI-felirat alatt fehér vaskorpusszal. A barna töviskoronák Krisztus-fej jobbra fordítottak, a testen kék ágyéktakaró van. A dedikáció szövege fekete márványlapon látható. Állíttatták a kóvári hívek 1963-ban, Isten dicsőségére.
