A község északnyugati felében kialakított Újtemetőnek is van központi keresztje. Kosík Bertalanné Nászali Ilona, (1940) adatközlő elmondás szerint ezt „Kmetty Vince bácsi rendezte a hívek összeadakozásából.” Ez egy kétlépcsős talapzat felfelé keskenyedő oszlopfőjén álló egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt. Ezüstös vaskorpuszának Krisztus-feje jobbra fordított, ágyéktakarója fehér. A kereszt oszlopának dedikációja így szól: „Isten dicsőségére, halottaink...
„…Szklabonyán igen erős volt a Mária-kultusz. Hisz a templomban van szobra a Fájdalmas Anyának, Mária Szívének s a Lourdes-i Szűzanyának is. Mikszáth ismert novellái közé tartozik A gózoni Szűz Mária című írása, de említi írásaiban Bizi apót is, akit Isten épp akkor büntetett meg, amikor a templom számára egy Mária-képet hozott. Igaz volt-e mindez, nem...
Králik Lajos (Pest, 1849. okt. 11. – Pozsony, 1913. júl.): jogász, jogi író. Pesten és Bécsben végzett jogi tanulmányok után 1874-től budapesti ügyvéd. Mint gyakorlati szakember több törvény előkészítő munkájában részt vett (csődtörvény, a polgári törvénykönyv tervezetének a szülőkről és gyermekekről szóló részei). Több gyakorlati igényű kommentárt írt. A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület 1912....
Az idejekorán elhunyt Krasznyanszky János földi maradványai a temető nagykeresztje mellett nyugszanak. Síremléke hiányos és elhanyagolt, de a sírján a dudvát láthatóan rendszeresen kaszálják és néha mécsest is tesznek rá.
A 109-es ház előtt gránitból készült út menti kereszt áll kis öntöttvas korpusszal, amelyet Isten dicsőségére 1956-ban állíttatott Krasznicza János és neje Deák Erzsébet.
A tardoskeddi katolikus templom oldalában négy papi síremlék látható. Kriegler József neve a legmagasabbikon olvasható, mely szürke gránitból, obeliszk alakban készült. Kriegler József, r. kath. plébános, szül. 1825. nov. 27. Pesten, hol a gymnasiumot végezte, mire Pozsonyba ment az Emericanumba; 1841-42-ben a bölcseletet Nagyszombatban, 1843-44-től a theologiát a bécsi egyetemen hallgatta. 1848. nov. 12. fölszenteltetett....
Ipolyszakállos római katolikus temploma a 17. században épült, barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi, későbarokk alkotás.
A kőkeresztet a helyiek Krizsán-keresztnek is nevezik. A 19. századból való. A klasszicista stílusú, korpusszal ellátott kereszt csúcsíves talapzaton áll.
Kislégen született 1925. május 17-én. Az általános iskola elvégzése után asztalosnak tanult ki. 1944-ben Budapestre került és ott munkásként dolgozott. Még abban az évben visszatért Csallóközbe. A második világháborút követő években ácssegédként dolgozott Pozsonyban, majd a Csehszlovák Építővállalatnál, mint művezető. Az akkor már uralmon lévő Csehszlovákia Kommunista Pártja Krocsány Dezsőt egyéves politikai tanfolyamra küldte, majd...
Neves írónk, Krúdy Gyula dédszüleinek síremléke a temető felső részén található, középtájon, a temető közepén álló kereszt mögött, egy fenyőfa tövében. A vöröses márvány síremlék íves tetejű, kacskaringós mintázatú szegéllyel. Mind év októberében a helyi Csemadok alapszervezet megkoszorúzza a sírt.
1888–1891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, a 20. századi magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész...
A falu központjában található emlékoszlopot a Krúdy család emlékére állították. Az emlékoszlopon fekete márványtábla látható, fehérezüst betűkkel írt felirattal. Szécsénykovácsiban élt egykor a Krúdy család amely, Krúdy Gyula írót adta a magyar nemzetnek.
A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....
Kubányi Imre emlékkeresztje az Ipolyszakállosi katolikus templom előtt található. A keresztet a talapzat hátoldalán lévő latin szöveg szerint 1800-ban emelték.
Az emléktáblát a Palóc Társaság 1996-ben Kubinyi Ferenc, a később ismert történész, író és nyelvész tiszteletére állíttatta, aki 1836-ban született Kóváron.
Az evangélikus temetőbe temették a XX. század elején a falu jeles szülöttjét, Kubinyi Ference történészt. Síremlékét nemrég tette rendbe a község önkormányzata. Feketemárvány sírkövén a rávésett kereszt alatt ez a felirat olvasható: „Elhunyt az Úrban! Felső Kubini és Deményfalvi Kubinyi Ferencz, áldásos életének 77-ik évében Kóváron 1903. július 14-én”.
A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya (a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították) őrzi, timpanonjában ősi címerükkel. Az angolkerttel határolt épületben ma szálloda és étterem működik.
Kubinyi Zsigmond (Nyitra-Szegh,1821. december 2. – Néver, 1880. szeptember 2.) ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblai bíró. Kubínyi András és Tarnóczy Rozália második fiaként született. Fivérénél, Eleknél (Német-Bólyon esperes-plébános) csak másfél évvel volt fiatalabb. Többi testvére: Sándor (nyitrai polgármester), Mária, Lujza, Róza. Neje: egyik rokona, Névery Klára (néveri Névery Elek és Tarnóczy...
Az első világháborúban, a doberdói harcokban elesett Kubó Ferenc emlékét özvegye síremlékkel örökítette meg, mely alatt két gyermekük mellett maga is nyugalomra lelt.
Kucsera Imre 1855-ben született Léván. 1873 -ben elvégzi a tanitóképzőt Léván (első évfolyam diákja). 1874-ben kántortanitó lesz Zsemléren, majd 1880-tól Nagysallón kezd tanítani, innen megy nyugdíjba (1916). 1952-ben 97 évesen halt meg. Neje: Missik Julia, Gyerekei: Imre (gyógyszerész, tűzharcos hadnagy) Anna (férje Droppa Ernő gyógyszerész) László (gyógyszerész).
A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.
A Diószeg központjában álló kastély főhomlokzatával a település főutcájára néz. Mögötte fallal körülkerített kert terül el. A magas fokú védettséget élvező parkot az 1800-as évek második felében alapították, mai formáját a huszadik század elején nyerte el. A gesztenyék mellett több értékes fa, közel 150 éves platánok és ginkó is gazdagítja a parkot, itt áll a...
