Pozsonypüspöki lakosságát gyakran tizedelték járványok. Többször is pusztított a pestis, utoljára 1714-15-ben. Emlékét őrzi a fogadalomból állított Szentháromság szobor a falu központjában.Read More
Ipolynyék főterét uralja az a szép szoborcsoport, amit itt Szentháromságnak neveznek. Tulajdonképpen Mária megkoronázását ábrázolja a kovácsoltvas kerítéssel körülvett, háromlépcsős talapzaton álló, magas oszlopra helyezett gyönyörű alkotás. A Szűzanya imára kulcsolt kézzel ül az Atyaisten és Jézus Krisztus közt, akik föléje tartják a koronát, mely felett a Szentlelket ábrázoló galamb látható, amint fénysugarak áradnak ki...Read More
A Szentháromság szobor a templomparkban található, amelyet 1825-ben Takács István és felesége Tóth Terézia készíttetett. A szobor 1925-ben volt felújítva.Read More
A templom mögött, körülbelül fél méter magas mesterséges dombon áll ez a klasszicista stílusú emlékmű, amellyel 1831-ben Gúta város lakossága a sok áldozatot követelő, veszedelmes kolera járványnak állított emléket. Nyolcszög alakban feketére festett, de már eléggé megkopott kovácsoltvas kerítés veszi körül, amelyről hiányzik a kapu. A kerítést az észak-nyugati oldalon megrongálták, elgörbítették. A kapu helyétől...Read More
A farnadi katolikus templom mellett található szentháromság szobrot özv. Tallósi Jánosné szül. Mácsadi Anna állíttatta a teljes Szentháromság tiszteletére 1926-ban.Read More
A Szentháromság oszlop a Szent József római katolikus templommal szemben és a régi tanítóképző (ma Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata) épülete előtt található. A szoborcsoportot a lévai nemes Huszár János emeltette 1777-ben. A dokumentumok szerint 1790-ben felújították. A díszes kőoszlop tetején helyezték el a Szűz Máriát koronázó Atya, Fiú és Szentlélek szobrát. „Az oszlop...Read More
„Az ősi településnyomokat őrző várhegyen és környékén kialakult középkori település a 16. századtól három évszázadon át a Magyar Királyság fővárosa volt. A Szentháromság szoborcsoportot az 1713-ban itt pusztító pestis járvány kapcsán tett városi fogadalomból emelték a 18. században a Duna partján lévő egykori piactéren. A mészkőből faragott, balluszteres kerítéssel körbevett szoborcsoport közepén emelkedő oszlopon Szentháromság-jelkép...Read More
A szoborcsoportot 1826-ban állítatta Kántor László. A szoborcsoport része volt Nepomuki Szent János szobra, mely 1970-ben megsemmisült. Ma Szűz Mária szobrocska áll a helyén.Read More
A műkőből készült Szentháromság szoborcsoport 1934-ben készült, Morvai Vendel és Puskás Erzsébet állíttatta. A templom kertjében található, a II. világháborúban megrongálódott. Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina 1957-ben megjavították, és 2002-ben ismét fel lett újítva.Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar falu templomáról szóló első adatok a 14. századból valók. A keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma cseréppel fedett templom gótikus stílusban épült fel a 14. században. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyét támpillérek erősítik. Nyugati homlokzata előtt áll az újkori, kettős gúlasisakkal fedett, a hajóval egykorú tornya, melynek földszintjén szép gótikus kőkeretes...Read More
A Szentháromság-oszlopcsoportot Lénárt Ferencz állíttatta a teljes Szentháromság dicsőségére 1851-ben, A kőoszlopot Cséfalvay Kázmér kőfaragó újította fel 2012-ben Taksony község önkormányzatának határozata alapján.Read More
A dunaszerdahelyi Szent György-templom mellett álló késő barokk Szentháromság-oszlopot 1777-ben egy a várost ért, komoly nyomot hagyó járvány vagy természeti csapás csillapodása után emelték, hálaképpen a veszély elvonulásáért. Az emléktábla nélküli oszlop Gönczöl György és neje, Lengyel Erzsébet adománya.Read More
A templom előtti téren kőből készült Szentháromság-oszlop áll, melyet 1924-ben Malagyi Miklós neje, szül. Kubó Mária emeltetett. Magas kerek oszlopon a Szentháromság plasztikája van elhelyezve.Read More
A katolikus templom előtti téren áll a Szentháromság-oszlop. 1895-ben állítatta Vágó István felesége, Szemeth Terézia. A rózsaszín márványból készült, négyszög alakú talapzaton a Szentháromság kő szoborcsoportja látható. Az alapzat felső részében angyalfej-relief van, alatta a fülke sokáig üres volt, ma Mária szobor látható benne.Read More
A Szentháromság-oszlop a templomtól balra látható. A 18. század második felében épült barokk stílusban. Mellékalakjai Szent Péter, Szent Pál és Szent Anna. Az alkotást legutóbb 2006-ban restaurálták.Read More
A Tótgyarmat felé vezető főút mentén álló, magas oszlopra helyezett Szentháromság-szobor a XIX. század végi népies kőplasztika. A díszes oszlopfőn látható Jézus és az Atyaisten homokkőszobra. Köztük ott a Szentlelket ábrázoló galamb, Jézus jobb kezében pedig a nagyméretű kereszt, melyet a vállának döntve tart.Read More
A példásan karbantartott csiffári Szentháromság-szobor és I. világháborús emlékmű a templom udvarán, néhány lépésnyire a templom bejáratától van felállítva.Read More
A templom közelében kovácsoltvassal elkerített főútra néző homokkő szobor már a templomkert kerítésén kívül áll. Körülötte tölgyfák. Liszka József 1998-as gyűjtésekor a következő homokkőbe vésett feliratot találta: ÖZVEGY GYURCSOVICS JÓZSEFNÉ SZÜLETETT ONDRUSIK KATALIN 1886 IK Év JULIUS HO 30 a n Mára a homokkőbe vésett feliratra Frantisek Hromada helyi kőfaragó egy gránittáblát erősített: ÉPITETTE – ÖZV. GYURCSOVICS...Read More
A Szentháromság tér (Oberer Ring; Trojicné námestie),amint német nevéről is kitűnik, mondták „felső tér”-nek is, de inkább a közepén álló Szentháromság-szoborról kapta a nevét. Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki annak elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle...Read More
A Szentháromság-szobor A 19-20. század fordulója után a mátyusföldi Vága községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését, ezért sokan a szülőföld elhagyása mellett döntöttek. A kivándorlók számát tekintve az akkori Galántai járás községei közül az első helyen Vága...Read More
1886 július 4-én a litánia alatt gömbvillám csapott a vágsellyei katolikus templomba. Az elemi csapástól való megmenekülés emlékére a túlélők és a város Szentháromság-oszlopot emeltetettek, ami 1895-ben készült el. 1974-ben, amikor egy közúti baleset miatt a szobor megsérült, átmenetileg a templomkertbe vitték át. A romos szobrot 1992-re, a város első említésének 900. évfordulójára újjáépítették, majd...Read More
Szentháromság-oszlop. A Szentháromság-oszlop 1832-ből való, 1898-ban és 1921-ben újították fel. A szoborcsoport láb, törzs és fej osztatú, kocka talapzatra emelt kőoszlopon áll, ez utóbbit elölről fodor minta díszíti. A Szentlélek galamb formájában jelenik meg. A talapzat elülső részén márványtábla jelzi a szoborállítás, a hátoldalon lévő szöveg pedig a felújítás időpontját. A talapzaton az oszlop előtt...Read More
A Bittó család kápolnája – a torony nélküli, egyhajós, konchával fedett, félköríves szentélyzáródású Szentháromság-templom – 1721-ben épült barokk stílusban. Értékes a hajótér stukkóval díszített poroszsüveg-boltozata; főoltára az építménnyel egyidős, szószéke a XVIII. század végéről, Madonnája 1400 tájáról való. Főhomlokzatán (1771) díszes barokk oromzat látható. Harangját 1993-ban készítették.Read More
1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...Read More
1817-ben Budapesten született Gömöri és szentiványi Szentiványi József (1817-1906) liptó megyei földbirtokos, „a régi, jó kedélyű, gavallér magyar nemesi világnak egyik korunkba tévedt sugara” (MKE évkönyve). Elsősorban neki köszönhető, hogy a Csorba-tó ma is létezik, hiszen 1870 körül, amikor a tó még köztulajdon volt, lecsapoltatását tervezték. A Csorba-tó ekkor még elhagyatott, megközelíthetetlen hely volt, partja,...Read More
