A szobrot az 1811-es évi nagy marhavész után emelték hálából, újonnan emelték 1892-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.
Az úgynevezett Alvégen található szent Vendel szobra, melyet Isten dicsőségére 1928-ban Morvai Vendel állíttatott. Nyilvánvalóan a Szent Vendel személyében saját védőszentjét látta. A szent lábánál egy bárány és egy kisborjú fekszik. A szobrot 1957-ben Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina felújíttatta. Utoljára 2008-ban restaurálták. Keresztjáró napokon itt is megálltak és imádkoztak.
Szent Vendel kőoszlopa a háziállatok védőszentjének szobra a Deáki felé vezető út jobb oldalán áll. A 19. század elején Hrotkó János hagyatékából készült.
Bár a Garam Dunába szakadása közelében települt kis falut az írott források már a 12. században említik, a történelem során, nyilván főleg kis lakossága miatt, legtöbbször nem volt önálló plébániája. Ma fennálló, barokk stílusú, Szent Vendel templomának elődje egy kápolna volt, amely 1755. körül épült fel. (A hagyomány szerint már ehhez az épülethez is egy...
A község történelme egyházi szempontból 1763-ig nyúl vissza. Ebből az évből származik a legidősebb latin feljegyzés, amit még az akkori lelkész Laczkovics György írt. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Keszegfalván az első templom 1756-ban épült, az első itt lakó lelkész pedig 1763-ban lett ide küldve. 1756 és 1763 között a plébániát valószínűleg Komáromból igazgatták...
A római katolikusok Szent Vendel tiszteletére szentelt kápolnáját 2004-ben szentelték fel. A 19. század közepéig volt a faluban katolikus kápolna, de abból csak Szent Vendel szobra maradt fenn. A kápolnát Katona István önerőből építtette. Falait Somogyi Győző festőművész 14 stációt ábrázoló alkotásai díszítik. A nádtetős építmény előtti kövezet Nagy-Magyarország térképét formázza, a hajlított gerendákból készült...
A temploma 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára, melyet Szent Vendelt ábrázoló festmény díszít, szintén a 18. század végén készült. Az eredetileg egyhajós épületet a 20. század elején két oldalán hozzáépítésekkel nagyobbították meg. Az 1950-es években a korábban zsindelyes tetőt bádoglapokkal helyettesítették. 2005 nyarán teljes belső rekonstrukciót végeztek a templomban.
„A főút mentén, ma már épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félköríves ablakkal, két támpillérrel körbefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kis harangtorony alatt egy csúcsíves ablak, alatta pedig egy timpanon látható. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette...
„A faluban két képoszlop is található. Az egyik, a Szent Vendel-képoszlop, vagy ahogyan itt mondják, a Vendel-kápolna a sósári út mentén, Dorcsány alatt áll. Egy kis négyszögletes építmény. Alsó része vakolatlan piros téglából készült. Felette van a szoborszürke háromszögletű orommal, nyitott nyeregtetővel, tetején kereszttel. Az ablakkeretes fülkében eredetileg Szent Vendel fából faragott szobra állt, de...
A Szentháromság-szobortól nem messze, ugyancsak az egyik ház kertjében látjuk Szent Vendel szobrát. A homokkőből készült szobor egy magasabb talapzaton áll, s horganyfedél díszíti. A nehezen olvasható dedikáció szerint a pásztorok védőszentjének emlékét 1908-ban emelték, majd 1951-ben felújították. A klasszicista jellegű, népies kőszobor azonban régebbi alkotás lehet. Vendelt itt kezét összefogva, oldalán pásztortáskával, lábán báránnyal...
Mezei oltár, benne a szent oltárasztal-szerű padkán álló szobrával. Felirata szerint 1812-ben készült, 1852-ben és 2000-ben felújították. Mézes Ferencz községi bíró állíttatta 1812-ben.
A pásztorok, elsősorban a juhászok védőszentjeként tisztelt Szent Vendel szobra a Zsigárd felé vezető út mellett áll. Tóth Vendel és Tóth Zsigmond hagyatékából Mészáros Péter és Flórián Katalin állíttatták 1907-ben.
A Szent Vid kápolna Oroszvár legrégibb szakrális műemléke. A kastély déli parkjának déli részén található, közvetlenül a főút mellett. A templom első emlékei a késő római korba nyúlnak vissza. Napjaink temploma 1613-ban épült reneszánsz stílusban, az eredeti 1208-ból származó római templom helyén. Erről tanúskodik a templom falán található latin kő felirat. Az idők folyamán a...
A templomépítő Szentiványi Ferenc országbíró a templom sekrestyéje alatti családi kriptában nyugszik. Szent-Iványi Ferencz, született 1731 július 6-án, meghalt Varbón 1823 április 17-én. Nógrád megye első alispánja, azután őfelsége által a kir. tábla ítélő-, később a Magyar Királyi udvar kancellária tanácsosa, fő-tárnokmestere, utóbb országbírája volt. Itt nyugszik Tónyi Rosália néhai méltóságos Szent-Iványi János úr hitvese,...
Maszarik Viktor plébánoskodásának idejében, 1925-ben a teljes szentháromság egy Isten dicsőítésére és a kereszténység megsegítésének emlékére emeltette Karácsony János és neje Mészáros Karolin, hegysúri lakosok.
A Fő utca és a Bári utca kereszteződésénél állt a Szentháromság-kápolna, melyet a Soóky Flórián emeltetett 1914. december 23-án. A kápolnát a mellette megkezdett házépítés során lebontották. Amikor a kápolnát lebontó személy hirtelen meghalt, a vallásos érzelmű lakosok ebben Isten büntetését vélték. 2001-ben a kápolnát újjáépítette Nyárasd Község Önkormányzata.
A Diószeg felé vezető út mentén található a 18. századi klasszicista stílusú Szentháromság kápolna. A szépen felújított, eredetileg színes szoborcsoport 1781-ből való. Háromszögű csúcs tetején kovácsoltvas kettős kereszt emelkedik.
A vasútállomástól délnyugatra a Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során igazolást nyert egy 11-12. századból származó Árpád-kori templom és kolostor. Feltártak egy temetőt is. A kolostorról és a templomról nem maradtak fenn írásos feljegyzések, és pusztulásuk folyamata sem ismeretes. A következő templomot 1499-ben építették, valószínűleg gótikus stílusban. A Faluhely dűlőben állt egy széles földterületen negyed mérföldnyire...
„Mai késő barokk római katolikus templomát 1797-ben emelték a Szentháromság tiszteletére. … A templom-állíttató nagyúrra két márványtábla is emlékeztet Ipolyvarbón. Az egyik a templom főbejárata felett látható, a másikat pedig a szentélyben helyeztette el Szentiványi emlékére az unoka, Szentiványi Sándor 1897-ben, a templom fennállásának 100. évében. A templom építtető Szentiványi Ferenc a templom alatti kriptában...
Tallósnak a századok során három temploma volt. Az első fából készült, 1524 körül, a második 1702-ben, és részben a mostaninak a helyén állt. A harmadik templom építéséről az 1813. évből származó Zimányi-féle egyház-látogatási jegyzőkönyv a következő adatokat közli: „Ez a templom tőből nagyméltóságú galántai és fraknói gróf Esterházy Ferenc Isten és a hívek iránti kegyeletéből...
A hosszúfalui templomot első alkalommal egy, a IV. Béla által 1252-ben kiadott oklevél említi. A király az oklevéllel az addig a zobori bencés apátsághoz tartozó birtokot az újonnan alapított túróci premontrei prépostságnak ajándékozta. A templom egy másik említése 1390-ből maradt fenn. Feltételezhető, hogy Hosszúfalu első temploma a török időkben, esetleg árvíz folytán már a 16....
A község központjában áll a Szentháromság szobor. Alapításának időpontja 1906. október 18. Állíttatója id. Bugár János és neje. A szobor 1910-ig úgy van nyilvántartva, mint “Szentháromság szobor az Erzsébet-fák előtt.”
