Szigeti Anna a Csemadok városi szervezete színjátszó csoportjának tagja, szereplője (Kincseresők, A nagymama, Kulcskeresők – 1980 – 1.díj, Afinogenov: Kisunokám, Érsek Rezső rendezésében). A Jókai napok díjazottja (A bor).
Bár Szíjjártó Jenő (1919-1986) elsősorban zeneszerzőként és karmesterként ismert, semmiképpen nem hanyagolható el népzenei tevékenysége sem. A kodályi út hiteles felvidéki folytatójaként a népdalokkal való foglalkozása két részből állt. Népdalgyűjtőként – az ötvenes években volt aktív, 1954 és 1958 között 6 szlovákiai magyar tájegység 25 községének 380 dalát rögzítette. A gyűjtések hatására pedig hozzáfogott a...
Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született Gölnicbányán. Zenei tehetsége korán megnyilvánult; a gyermek- és ifjúkori nehéz évek, az akkori Csehszlovákiát jellemző történelmi és politikai mélypont sem tántorították el attól, hogy életét a zenének szentelje, s a felvidéki magyar kultúra zászlóvivője legyen. 1920-ban a család minden tagja elveszítette állampolgárságát, mivel az édesapa a trianoni békediktátum következtében...
2015-ben a faluközpont felújításának része volt egy szódásszifon alakú szökőkút létrehozása is. Ezzel a község neves szülötte, Jedlik Ányos István, szerzetes-feltaláló előtt tisztelegnek a szímőiek. A szikvízgyártás feltalálóját az egész magyarság a nagyjai közt tartja számon, és szülőfalujában is méltón őrzik emlékét. „Igyekszünk élhetőbbé, otthonosabbá tenni községünket és ápolni Jedlik hagyatékát. Bízom benne, hogy a...
Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30., jogász, politikus, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) néhai igazságügyminiszter nagy pártfogója volt a tátrai turizmusnak. Ő maga is gyakran vendégeskedett Tátrafüreden. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely Magyarország első, a világ hetedik turista klubja volt, Münnich Aurél elnök javaslatára úgy határozott,...
Szilárd János 1832. május 24-én született Esztergomban, középiskolai tanulmányait is itt végezte. Papnak készült, a szabadságharc kitörésekor a pozsonyi Emericanumban filozófiát tanult. Önként jelentkezett honvédnek 1849. május 13-án, és részt vett Buda ostromában. Az Ujházi-vadászcsapathoz 1849. május 30-án került, július 20-án nevezték ki fővadásznak. A fegyverletétel tényéről értesülve hazaszökött Esztergomba, jóakaróinak köszönhetően elkerülte a kényszerbesorozást...
A Losonc városa és Nógrád megye közéletében, de országos ügyekben is közszerepet vállalt szilasi és pilisi Szilassy család sarja, ifj. Dr. Szilassy Aladár orvosnak tanult. Angliai tanulmányútján ismerkedett meg a cserkészettel, (Scouting for Boys) és elhatározta ennek, a fiatalok szellemi és testi épülését szolgáló mozgalomnak a hazai meghonosítását. 1910-ben Megyercsy Béla ref. lelkésszel együtt megalakították...
A Szilvay család 1804-ben épült barokk-klasszicista kastélya, eredeti állapotában van helyreállítva. Az épülethez angolpark is tartozik. A kastély jelenleg a ferences nővérek rendházaként működik.
Szini Sebő Alajos honvédalezredes 1811-ben született Csiliznyárad községben. 1829-től katonaként szolgált a császári hadseregben. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a magyar hadsereg soraiban harcolt mint a 13. huszárezred alezredes tisztje. Nevét az 1849. április 4-i tápióbicskei csata tette ismerté, amikor a csatatéren párbajban legyőzte az osztrák seregben harcoló egykori barátját, Riedesel bárót, és...
Szinyei Merse Pál, festő 1845, Szinyeújfalu – 1920, Jernye Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos...
A 1960-as évek elején jelentkező költőnemzedék tagja volt. Első verse 1961-ben, tizennyolc éves korában jelent meg, az Új Szóban. A következő években csaknem az összes szlovákiai magyar nyelvű lapban publikált: a Csallóközben, a Szabad Földművesben, a Tábortűzben, a Kis Építőben, de az Irodalmi Szemlében is. Tízgyermekes család egyik tagjaként született 1943. január 16-án Ekecsen. A...
Szitnyai József, királyi tanácsos, Selmecz- és Bélabánya polgármestere, született Szentantalban 1844-ben, meghalt 1906-ban. Nagy szorgalmával és szellemével már az iskola kötelékében kitünt; a selmeczbányai s nagyszombati gimnáziumban tanult és 1864-ben kitüntetéssel végezte a középiskolákat. A jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta és 1868-ban végezte. Két évig Budapesten volt ügyvédjelölt, majd pedig 1870-ben mint köz-...
A Hellenbach-ház után kis köz következik, majd ott állunk a Szitnyai-ház előtt. Ez is XVI. századi épület, a századfordulón Szitnyai József nevezetes, tudós selmeci polgármesteré volt. Sokkal nevezetesebb azonban ez a hely a „Zum goldenen Grubenlicht” (Az Arany Bányamécshez) címzett kocsmájáról, amely az épület földszintjén volt. A Steltz Flórián által csaknem 55 évig vezetett, félhomályos,...
Szlemenics Pál, jogtudományi író Kecskeméten született 1783 január 22-én. A középiskolai tanulmányokat szülővárosában s Pesten, a filozofiát s teologiát Vácon, mint ottani püspöki megyei növendékpap, a jogtudományokat pedig a pesti királyi egyetemen Kelemen és Markovics tanárok alatt 1804. végezte s e közben Révai Miklósnak a magyar nyelvről tartott hires előadásait is szomjas lélekkel hallgatta. Azután...
A Szarvassy-kastély parkjában található szobor egy parasztasszonyt ábrázol, amint mosdatja, vízzel önti le gyermekét. A szobrot Szarvassy unokahúga, Kuzmik Lili és annak holland származású szobrászművész férje készítette. Eredetileg szökőkút volt, mely köré kör alakú, magasított medencét építettek. Az 1990-es évekre a medence rész tönkrement, így a Karvai Szakmunkásképző Középiskola növendékei az iskola oktatóinak irányítása mellett...
A szoborfülkés képoszlop évtizedek óta üresen állt. Tulajdonosa a megrongálástól való félelmében (közelében a szovjet katonák őrhelye volt) kimentette onnan a Mária-szobrot. 2010 körül a család felújította, és visszahelyezte az eredeti szobrot is.
A Gurgyali temető szoborfülkés képoszlopának alsó része négyzetes kiképzésű, a sarkainál díszített, szürkésfehér alkotás. Ezen áll a félköríves végződésű fülke, melynek kovácsoltvas ráccsal védett bemélyedésében egy Jézus Szíve-szobor áll. Mellette további szentek kisméretű szobrocskái is láthatók.
A Kistatai temető szoborfülkés képoszlopa félköríves végződésű szürkésfehér alkotás, tetején háromkaréjos szárvégű vaskereszttel. Felső részének fakeretes, üvegezett ajtócskája mögött a Szűzanya képe látható. Az ősrégi kistatai templom romjaiból épült, valószínűleg a 18. században. A hívők ide jártak imádkozni és énekelni nagypéntek éjjelén. Hittek benne, hogy aki ezt a szoborfülkés képoszlopot, vagyis a Mária-házat térden állva...
Az 571-es számú ház udvarában található a vaskorpuszú, műkőből készült, útmenti kereszt, melyet Isten dicsőségére 1935-benn Sukola Istvánné szül. Sukola Ágnes és leánya Mária emeltettek. Szeplőtelen Szűz Mária domborműve négyszögletű talpazaton van elhelyezve.
Az 1990-es évek elején néhány somorjai zenekedvelő fiatalember fejében született meg az ötlet, hogy kellene egy hely a városban, ahol összegyűlhetnének, gyertyagyújtással emlékezhetnének a zene nagyjaira. Kutatni kezdtek a megfelelő hely után, fellelkesedve keresték fel a város vezetőit is, akik eleinte furcsállották az ötletet. Azonban látva elszántságukat, a régi csendőrlaktanya helyét javasolták nekik a megvalósításhoz,...
A Szögi- vagy Nagymezei-kereszt hasonló kinézetű, mint a Bástyi-kereszt. A határ északnyugati felében álló feszület már régóta megvolt, s a korhadt fakeresztet 1986-ban cserélték ki újjal. Rimóczy Pál faragta azt társával. A barnás, horganyfedéllel védett fakereszten öntött vaskorpusz látható.
A várost elpusztító nagy tűzvész és áldozatainak emlékkapuja. A Szojka-kapu székely kapu, az egyetlen műemlék, amely az 1795-ös tűzvészt átvészelte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, csodamód , kicsit megpörkölve de a kapu is megmaradt. A latin felirat „égtem, égtem, de el nem égtem…” emlékeztet az eseményre. Másolata 1996-ban a...
