A műkőből készült Szentháromság szoborcsoport 1934-ben készült, Morvai Vendel és Puskás Erzsébet állíttatta. A templom kertjében található, a II. világháborúban megrongálódott. Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina 1957-ben megjavították, és 2002-ben ismét fel lett újítva.
Az Árpád-kori eredetű magyar falu templomáról szóló első adatok a 14. századból valók. A keletelt tengelyű, egyhajós, nyeregtetős, ma cseréppel fedett templom gótikus stílusban épült fel a 14. században. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyét támpillérek erősítik. Nyugati homlokzata előtt áll az újkori, kettős gúlasisakkal fedett, a hajóval egykorú tornya, melynek földszintjén szép gótikus kőkeretes...
A Szentháromság-oszlopcsoportot Lénárt Ferencz állíttatta a teljes Szentháromság dicsőségére 1851-ben, A kőoszlopot Cséfalvay Kázmér kőfaragó újította fel 2012-ben Taksony község önkormányzatának határozata alapján.
A dunaszerdahelyi Szent György-templom mellett álló késő barokk Szentháromság-oszlopot 1777-ben egy a várost ért, komoly nyomot hagyó járvány vagy természeti csapás csillapodása után emelték, hálaképpen a veszély elvonulásáért. Az emléktábla nélküli oszlop Gönczöl György és neje, Lengyel Erzsébet adománya.
A templom előtti téren kőből készült Szentháromság-oszlop áll, melyet 1924-ben Malagyi Miklós neje, szül. Kubó Mária emeltetett. Magas kerek oszlopon a Szentháromság plasztikája van elhelyezve.
A katolikus templom előtti téren áll a Szentháromság-oszlop. 1895-ben állítatta Vágó István felesége, Szemeth Terézia. A rózsaszín márványból készült, négyszög alakú talapzaton a Szentháromság kő szoborcsoportja látható. Az alapzat felső részében angyalfej-relief van, alatta a fülke sokáig üres volt, ma Mária szobor látható benne.
A Szentháromság-oszlop a templomtól balra látható. A 18. század második felében épült barokk stílusban. Mellékalakjai Szent Péter, Szent Pál és Szent Anna. Az alkotást legutóbb 2006-ban restaurálták.
A Tótgyarmat felé vezető főút mentén álló, magas oszlopra helyezett Szentháromság-szobor a XIX. század végi népies kőplasztika. A díszes oszlopfőn látható Jézus és az Atyaisten homokkőszobra. Köztük ott a Szentlelket ábrázoló galamb, Jézus jobb kezében pedig a nagyméretű kereszt, melyet a vállának döntve tart.
A példásan karbantartott csiffári Szentháromság-szobor és I. világháborús emlékmű a templom udvarán, néhány lépésnyire a templom bejáratától van felállítva.
A templom közelében kovácsoltvassal elkerített főútra néző homokkő szobor már a templomkert kerítésén kívül áll. Körülötte tölgyfák. Liszka József 1998-as gyűjtésekor a következő homokkőbe vésett feliratot találta: ÖZVEGY GYURCSOVICS JÓZSEFNÉ SZÜLETETT ONDRUSIK KATALIN 1886 IK Év JULIUS HO 30 a n Mára a homokkőbe vésett feliratra Frantisek Hromada helyi kőfaragó egy gránittáblát erősített: ÉPITETTE – ÖZV. GYURCSOVICS...
A Szentháromság tér (Oberer Ring; Trojicné námestie),amint német nevéről is kitűnik, mondták „felső tér”-nek is, de inkább a közepén álló Szentháromság-szoborról kapta a nevét. Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki annak elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle...
A Szentháromság-szobor A 19-20. század fordulója után a mátyusföldi Vága községben is jelentkeztek a társadalmi és gazdasági válság okozta nehézségek. A mezőgazdasági munkások és cselédek alacsony bére és a munkanélküliség nehezítette a családok megélhetését, ezért sokan a szülőföld elhagyása mellett döntöttek. A kivándorlók számát tekintve az akkori Galántai járás községei közül az első helyen Vága...
1886 július 4-én a litánia alatt gömbvillám csapott a vágsellyei katolikus templomba. Az elemi csapástól való megmenekülés emlékére a túlélők és a város Szentháromság-oszlopot emeltetettek, ami 1895-ben készült el. 1974-ben, amikor egy közúti baleset miatt a szobor megsérült, átmenetileg a templomkertbe vitték át. A romos szobrot 1992-re, a város első említésének 900. évfordulójára újjáépítették, majd...
Szentháromság-oszlop. A Szentháromság-oszlop 1832-ből való, 1898-ban és 1921-ben újították fel. A szoborcsoport láb, törzs és fej osztatú, kocka talapzatra emelt kőoszlopon áll, ez utóbbit elölről fodor minta díszíti. A Szentlélek galamb formájában jelenik meg. A talapzat elülső részén márványtábla jelzi a szoborállítás, a hátoldalon lévő szöveg pedig a felújítás időpontját. A talapzaton az oszlop előtt...
A Bittó család kápolnája – a torony nélküli, egyhajós, konchával fedett, félköríves szentélyzáródású Szentháromság-templom – 1721-ben épült barokk stílusban. Értékes a hajótér stukkóval díszített poroszsüveg-boltozata; főoltára az építménnyel egyidős, szószéke a XVIII. század végéről, Madonnája 1400 tájáról való. Főhomlokzatán (1771) díszes barokk oromzat látható. Harangját 1993-ban készítették.
1717-1725 között épült egyhajós, ovális alaprajzú, homorú homlokzatú épület, a 18. század eleji templomépítészet kiemelkedő alkotása. Az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára emelték. A templomot a trinitárius rend építette. Az ovális hajó kupolában végződik, melyet Antonio Galli Bibiena 1736-1740 között készített freskói díszítenek. A Bussi által készített hatalmas oltáron Mathai Szent...
1817-ben Budapesten született Gömöri és szentiványi Szentiványi József (1817-1906) liptó megyei földbirtokos, „a régi, jó kedélyű, gavallér magyar nemesi világnak egyik korunkba tévedt sugara” (MKE évkönyve). Elsősorban neki köszönhető, hogy a Csorba-tó ma is létezik, hiszen 1870 körül, amikor a tó még köztulajdon volt, lecsapoltatását tervezték. A Csorba-tó ekkor még elhagyatott, megközelíthetetlen hely volt, partja,...
„A vágjobbparti ármentesitő társulat 1897-ben egyesült az alsó dudvágvölgyi ármentesitő és belvizlevezető társulattal, a midőn a kormánybiztosság is megszünt; jelenleg autonom szervezettel folytatja közhasznú működését. – Elnökei Szalavszky Gyula és Zsigárdy Gyula. – Állandó személyzete Szentiványi Zsigmond igazgató főmérnökön kívül két szakaszmérnök, egy a gátfelügyelettel megbízott segédmérnök, egy pénztárnok és 10 gátőr.“
Szent-Iványi Ferenc országbíró által építtetett kúria a templom mellett található. A jelenleg is lakott kúria barokk-klasszicista stílusban épült a 18. század második felében. A 19. században átépíttették. Szép lépcsőfeljárója, oszlopos előtere van. Kovácsoltvas kerítése szépen megmunkált.
Református lelkész, * Pozba (Barsmegye), 1841. október 18. + Nagyigmánd, 1928. január 22. A gimnáziumot Selmecbányán, a teológiát Pápán 1865-ben végezte. 1867-ben lelkésszé avatták, néhány évi káptalankodás után 1870-ben pozbai, 1882-ben nagypeszeki, 1888-ban nagyigmándi lelkész lett. Elbeszéléseket és egyháztörténeti tanulmányokat írt. Munkái: 1. Monographiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Az egyházmegye megbízásából. Pápa,...
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
Dr. Szepesházy Kálmán (1919-2008) Balogon született és 10 éves koráig élt itt. Apja a Coburg-Koháry uradalom erdőmérnöke volt. A Prágai Károly Egyetemen tanult, mint geológus a Magyar Földtani Intézet főmunkatársa volt. A Felvidékről Budapesten tanuló fiatalokat istápolta. Lakhatást biztosított nekik, amíg nem találtak kollégiumot, kosztolta őket, sőt még zsebpénzt is adott nekik. A balogi református templom...
Szepeshely szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja. A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral. Már 1140-ben állt itt egy román templom,...
„Az egykori szepesi prépostság székhelyén, Szepeshelyen a székesegyház történeti érdekű falképet őriz. Értékét emeli, hogy pontos évszámmal is el van látva. A múlt század közepe táján fejtették ki a mész alól s nyomban utána restaurálás címén át is festették. A székesegyház északi oldalának bejárata fölött, az ornamentális keretbe foglalt kép Róbert Károly koronázását örökíti meg....
Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.
A nagy múltú, Árpád-kori eredetű, szepesi szász város, Szepesszombat műemlékekben gazdag, középkori hangulatú, reprezentatív fő terén, a városházától keletre eső, parkosított részen szerényen megbújik egy kis emlékmű. Olyannyira nem kelt itt feltűnést, hogy rendszerint még a magyar nyelvű útikönyvek, internetes oldalak is megfeledkeznek róla. Pedig egykor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították, annak ötvenedik...
A gazdag szepességi szász (cipszer) város leggazdagabb polgárainak házai ill. legfontosabb középületei az egységes középkori-koraújkori képét máig megőrző fő téren emelkednek. Ezek egyike a 13. századi eredetű Szent György plébániatemplomhoz tartozó, annak cinteremfalával egybeépült, mégis különálló harangtorony. A torony Matern Ulrich késmárki kőműves mester irányításával épült, 1588-89-ben, reneszánsz stílusban. E korszakban a Szepességben számos, ehhez...
