A Szent Orbán-kápolnát 1867-ben állítatták a hívők a szőlőhegy elején. Az épületet legutóbb 1998-ban renoválták. Egyhajós épület, félkörben záródó szentéllyel. A főhomlokzat háromszög alakú oromban végződik, erre építették az alacsony, gúlasisakos fatornyot. A többi homlokzatot falsávkeretek és félköríves ablakok tagolják. A hajó dongaboltozata falpilléreken nyugszik, a szentélynek keresztboltozata van.
1556-ban a városban hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a város szinte teljességgel leégett, templomaival, épületeivel együtt. A tűzben elolvadt a székesegyház harangja is. Egy év múlva a város elhatározza, hogy emlékeztetőül a tragédiára, az olvadt ércből új harangot öntet, s elnevezték azt a szőlőművesek védőszentjéről, Szent Orbánról. Egyelőre azonban nem volt torony ahová fel lehetett volna...
A templomot 1747-ben építtette Esterházy Károly későbbi egri püspök. 1877-ben a falu egy részével együtt a templom is súlyosan megrongálódott egy tűzvészben, 1882-ben építették újjá. 1979-ben renoválták.
Hogy valóban régi templomos hely Gelle, arra előneve, az „Egyház” is utal, mint már az előzőekben említettük. Ennek a templomnak a létét először egy 1253-ból származó oklevél említi. Eszerint a plébánia nemcsak a falu életében, hanem közvetlen környezetében is jelentős szerepet játszott. Draskovics György 1634-ben a következőket jegyezte le: „Azokban az időkben húsz jobbágyfalu járt...
Nagykálna Lévától Verebély irányában 9 km-re található nagyközség. A Garam folyó jobb partján fekszik, s az első írásos dokumentum a községről 1209-ből származik. Korabeli feljegyzések szerint egykor a garambenedeki apátsághoz tartozott. Barokk templomát 1733-ban építették.
Az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: … meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…(2) Szlovákia műemlékeit összegyűjtő jegyzékében így...
Amikor Thurzó György, elkötelezett protestáns után (+1616) Forgách Zsigmondot választják meg nádorrá, aki átlépett a katolikus hitre, megnyílt az út az ellenreformáció előtt. A Bethlen Gábor vezette további három rendi felkelés, melyet szinte az egész ország támogatott, hatalmas katonai sikereket hozott. Pozsonyi bevonulásának eredményeként 1619-ben a Szent Márton templom a protestáns többség használatába került, mivel...
Szent Vendel a pászorok és a jószág védőszentje. Szent Vendel homokkő szobra, függőleges bordázatú talapzaton a falu szélén, a Tallós felé vezető út mentén. A pásztoröltözékben ábrázolt szent fejét keskeny karimájú kalap fedi, vállán köpeny, oldalán pedig tarisznya lóg. Imára kulcsolt kezeiben juhászlapátot tart, lábainál bárány és borjú hever.
Szoborfülkés képoszlopként elhelyezett kisméretű szobrocska. Talapzatát perem és párkányzat tagolja. A szoborfülkét tartó oszlop felső részét Madonna dombormű és angyalfejek ékesítik.
Szenc egykori főterén a nagyszombati útra kanyarodó kereszteződésben áll az 1882-ből származó Szent Vendel-szobor. A szobrot felújítására és újraszentelésére 2011-ben került sor. Szent Vendel (németül Wendelin, latinul Wendelinus illetve Wendalinus), (kb. 554 – 617) remete és apát. Legkorábbi életrajzai 1417. után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a...
A katolikus templom mellett található Szent Vendel szobra, melyet a XX. század elején állítottak, hogy a falu népének állatait „se pusztulás, se betegség ne érje”. A színezett homokkő szobor egy magas talpazaton áll, felette horganyfedéllel. Vendelen fekete kalap, barna köntös, kék palást és barna csizma van. Rekvizituma a pásztorbot, lábánál pedig a bárány.
Szent Vendel gútai szobra jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai...
A sírkertben álló templom bejáratának közelében kétoldalt Szent Vendel és Szent Mihály szobra áll. Mindkettő Rigele Alajos szobrászművész alkotása, és egyazon évben – 1921-ben – állították fel őket. A Szent Mihály-szobor Keszőcze Mihály emlékére, a Szent Vendel-szobor Horváth Vendel emlékére készült. Az emlékszobrot Horváth Vendelnek, az Udinében 1918-ban, 28. életévében, hősi halált halt gyalogos szakaszvezetőnek állíttatták...
A 18. században Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő szentnek, a korai középkorban élt, a Brit-szigetekről származó Vendelnek (hasonlóan pl. Nepomuki Szt. Jánoshoz vagy Szt. Flóriánhoz) számos köztéri szobra áll katolikus vidékeken, szerte az országban. Stílusjegyei alapján a nánai Szt. Vendel szobor is a barokk korban készülhetett. Talán felállításának ideje kötődik a szomszédos telken 1755. körül felépített,...
A pásztorok védelmezőjeként tisztelt Szent Vendel útmenti szobrát 1938-ban állították a Kertek alja utca és a Hársfa utca sarkán. Az alak pásztorruhában, imára kulcsolt kézzel van ábrázolva, fején kalap, vállán köpeny, kanászkürt és tarisznya, kezében hosszú szárú juhászkampó, lábánál borjú. Az objektum minden bizonnyal hétezer csehszlovák koronába került (ezer koronát a hívek, ötszáz koronát a...
A Szent Mihály arkangyal római katolikus templom kertjébenáll Szent Vendel szobra a 19. század második harmadából, ezenkívül még ott található az 1657-ben készített feszület , amelyet 1898-ban renováltak.
A község déli szélén áll Szent Vendel neoklasszikus szobra a XIX. század 60-as éveiből. A Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Állíttatta Bénes Ádámné szül. Koszorús Teréz, 1899-ben.
Szent Vendel szobra a falu végén, a Sopornya felé vezető út mellett, egy mezőgazdasági vállalkozás elkerített területén található. A pásztorok védőszentjének szobrát 1901-ben újították meg.
