Az alsópéli temető-kerítés mellett áll Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa. Az oszlopon egy gyermek kezét tartó őrangyal alakját figyelhetjük meg. Az emléket állíttató házaspár sírja közvetlenül az oszlop mögött található.Read More
Svabóczi és tótfalvi Sváby Frigyes (Tótfalu, Szepes megye), 1834. augusztus 4. – Lőcse, 1904. április 21.) történész, megyei levéltáros és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre. Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte; azután a bécsi egyetemre ment, ahol orvosnak készült; de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1-jén Szepes vármegye közönsége levéltárnoknak választotta...Read More
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...Read More
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Legtöbb műve ma a losonci Szabó Gyula Emlékházban, ill. a Nógrádi Múzeumban és Galériában látható. Síremléke két részből áll: egy álló, durván...Read More
A katolikus gimnázium egykori tanítványának, a nagy hellenistának, Szabó Istvánnak mellszobra az egykori premontreiek rendháza előtt áll. A kétharmad profilban balra tekintő arcon remekül érezteti a művész az értelem erejét. Egyszerű talapzatán, háttérben az épület sima falával jól hat. A Holló Barnabás által 1897-ben alkotott másfél méter magas kőoszlopon álló szobor volt az első mellszobor...Read More
Dr. Szaiff József budapesti orvos, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Lipótvár védelmében harcolt. Annak feladása után került a császáriak fogságába, bebörtönözték(Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint körorvos. A kiegyezés után mint helyi képviselő, bekapcsolódott a közéletbe.1884-ben halt meg. Korábban elhanyagolt síremlékét a Csemadok Nagymegyeri Szervezete újította fel 1999....Read More
Egyházfából Hegysúr felé haladva, a Hegysúr előtti hármas kereszteződésben található. 2005-ben új arculalot kapott kis mozaikos betonkerettel.Read More
Szalatnai Rezső, Szvatkó Pál és Fábry Zoltán mellett a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb kritikusa, irodalomtörténész, író, aki egyebek közt a szlovákiai magyarokat ért, 1945 és 1948 közötti jogfosztás elleni bátor fellépésével is elkötelezte magát a szlovákiai magyarság mellett. Szalatnai Rezső (1904–1977) Nagyszalatnán született, Szakolcán járt gimnáziumba, a pozsonyi egyetemen szerzett tanári oklevelet....Read More
A szakrális kisemlékek sajátos formája a szoborfülkés képoszlop, amelynek felső harmadában található a bemélyedés egy-egy szent gipsz-szobrával. A képoszlopok kőböl vagy téglábol készültek. A szapi képoszlop az 1. világháború kitörésének évében 1914-ben készült. A felső fülkében a Szent Családot helyezték el az alkotók akiknek a nevét nem ismerjük. A képoszlopot Koller József és Mise Klára...Read More
A községben 2000-ig nem volt a katolikusok részére templom, ezért építették 1973-ban a kápolnát mint a község katolikus lakosságának istentiszteleti helyét. Ennek körülményeit nem ismerjük.Read More
A templomot az 1913-ban épült katolikus iskolából alakították ki, ahol korábban is, templom híján a májusi litániakat tartották a szapiak. A kihasználatlanul álló egykori iskolához tornyot építettek és 2000. október 7-én felszentelték az új templomot, és annak harangját.Read More
A szapi református templom 1885-ban épült. Ez az évszám olvasható a bejárat felett. Ez már a szapi reformátusok második temploma, az első 1789 szeptember 8-án készült el klasszicista stílusban és 1863-ban teljesen leégett. Az új templom alapkövét 1885. július 13-án tették le, és 1886 októberében szentelték fel. A templom Rózsa Pál komáromi épitőmester tervei alapján...Read More
Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, Szapolyai István bátyja, a Szapolyai-család első jelentős tagja. Apját Vajdafi Lászlónak hívták, aki megkülönböztető nevét valamelyik őse erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztsége után kaphatta. Felemelkedése Hunyadi János mellett kezdődött, aki mellett titkári feladatokat látott el. Szolgálatai eredményeképpen apjával és testvéreivel már 1455 előtt kastélyt...Read More
Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor. Szapolyai Imre testvére, I. (Szapolyai) János király apja. 1474-81-ig Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja (szepesi gróf), 1489-90-ig I. (Hunyadi) Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója, 1492-től a Magyar Királyság nádora. Apja, Szapolyai „Vajdafi” László volt. Eleinte bátyja, Imre katonai segítőjeként működött, vele,...Read More
Szarvassy Sándor 1890-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, majd 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. A kastély mellett kiterjedt park volt. Halála után 1942-ig fia, Szarvassy Imre birtokolta a kastélyt. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet. Eredetileg L alakú földszintes épület volt. A főszárny keleti oldalán bábos...Read More
A Szarvassy-kastély parkjában az eredeti kőkúton a négy évszak ábrázolása látható. A park gondozója Sabla József (beceneve „Tyatya”), karvai lakos volt.Read More
Korponától ÉK-re, 10 km-re fekszik Szászpelsőc község. A szász telepesek által lakott községet már 1256-ban és 1332-ben említik. Mezővárosi jogokat kapott, de azzá nem fejlődött ki soha. 1419-ben Zsigmond király megerősítette a település kiváltságait. A falu Szt. Katalin tiszteletére szentelt templomának építése a 13. század első felére tehető. Az itteni plébániát 1254-ben említik. A török...Read More
Szathmáry Géza vezérőrnagy az első világháborúban a gyulai honvédezred (2. h.gy.e.), mint az ezredes, parancsnoka volt. Neve a nagy háborúban akkor vált közismerten dicsőségessé, amikor 1915. március 19-én honvédei élén kirohant az ostromlott przemysli várból. Szállóige lett mondása: «Mindenki utánam, senki se előttem!» A hős ezredes, aki pusztán könnyű sétabottal felfegyverezve vezette rohamra katonáit, sebesülten...Read More
Százd falut neve szerint szászok alapíthatták. Annyi bizonyos, hogy a már Szent István idejéből ismert Hunt-Pázmány nemzetség tagjai voltak birtokosai. Első okleveles említése 1261-ből való, később mezővárosi jogokkal is bírt, és hetivására volt. Földbirtokosai ugyan változtak, de fejlődése a török időkig töretlen volt. Később az esztergomi szandzsákhoz tartozott a falu, és ziamet birtok volt. A...Read More
„Szeberényi Lajos a Kisfaludy-Társaság tagja, ev. theologiai tanár, szül. 1820. aug. 15. Maglódon; a gymnasiumot 1839. Selmeczbányán, (hol munkás tagja volt a magyar önképzőkörnek és ismeretséget kötött Petőfivel, kivel hosszabb ideig barátságban élt, míg egy irodalmi polemia félbe nem szakította barátságukat), a theologiát 1841. Pozsonyban végezte. Ekkor nevelőséget vállalt, azután Pápán jogot végzett. 1846. Pesten...Read More
