Isten dicsőségére és a felejthetetlen jó gyermek, a második világháborúban hősi halált halt, messze idegen földben nyugvó Széles Ferenc emlékére állíttatták szülei Széles Ferenc és Fritz Terézia.
Egy nagyobbra nőtt tujafa árnyékában, a szürke kőkereszten ezüstszínű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fekete betűkkel írott felirat tájékoztat a kereszt felállításáról.
Szénássy Árpád (Komárom, 1953. március 20. – 2005. december 4.) a szlovákiai magyar kulturális élet egyik mozgatórugója, könyv- és lapkiadó, történész, író. A komáromi KT Könyv- és Lapkiadó alapítója, a Múltunk Emlékei havilap, a Honismereti Kiskönyvtár sorozat és a Kastélykrónika elindítója.
Nagy János alkotása, Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30.- Kolozsvár, 1634. január első fele) életnagyságú szobra a város főterén kapott helyet. A XXV. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozat keretében 1994. október 28-án, délután volt a szobor alapkőletétele. Egy év múlva, 1995. október 14-én avatták fel a szobrot a XXVI. Szenczi Molnár Albert Napok során a...
Szenczy Gábor a Genersich család által tulajdonolt Arany szarvas gyógyszertárban tevékenykedett. 59 éves korában érte a halál. A Szenczy Gábor fekete gránit síremléke mellett látható fehér márványkő vélhetően korán (14 éves korában) elhunyt lánya, Szenczy Margitka sírját jelzi.
Szendi Pál (1845-1902), 24 éven át Nagykeszi és Tany jegyzője. A sírban felesége Illés Lídia és fiuk István, aki 1914-ben a haza védelmében szerzett betegségébe halt bele, 1914 novemberében. A sírkövet emeltette hű neje Szendi Istvánné.
A nagyszombati Szent Miklós templom előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós, nagyméretű szobra áll. Szent Adalbert tisztelete egyidős a magyar állammal. Adalbert a védőszentje az Esztergomi Főegyházmegyének, amelyhez 1922-ig Nagyszombat is tartozott. 1543-tól 1820-ig Nagyszombatban volt az egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban az egyházmegye főtemploma a nagyszombati Szent Miklós-székesegyház volt. Az állítás idejére...
A nagyendrédi Szent András apostol templomot a 13. században említik először. Egy 1286-os okirat már két Endrédről tesz említést, az egyiket „egyházásként“ említik, tehát itt már volt templom. Ez valószínűleg Nagyendréd. 1332-ben még Szűz Mária a védőszent. A kisendrédi templom 1370-ben épült. 1626-ban a lakosok zöme a törökök sanyargatásai elől elmenekült a községből. A törökök...
A Szent András-temető Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra „körbenőtte” a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy kb. 5 m széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár...
A ferences alyák letelepedését Johannes Petz (más helyütt Pecz) városi tanácsos és felesége, Mária Dorothea Ethesin végrendelete tette lehetővé. Ennek értelmében a házuk, három szőlőjük és egy rozsnyói harmad malom ment át a szerzetesek tulajdonába. Gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek 1733. április 16-án kelt iratában az alapítványt jóváhagyta. Ugyanezen év augusztus 19-én III. Károly király...
A Koháry téren, a Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt, római katolikus templom főbejáratával szemben áll Szent Anna-szobra, mely Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának állít emléket, és az 1907-es felállítása óta a város egyik leglátogatottabb kultikus helye. A szobor mellett eredetileg egy kis harangláb állt, amelyen eredetileg egy lélekharang is volt. Ez ma a szomszédos kolostorban...
A Lontó fölötti tetődombon áll az 1742-ben Szent Anna tiszteletére emelt római katolikus templom. A barokk szószéken kívül legértékesebb ékessége a honvédelmi miniszter (Jekelfalussy Lajos) lányának halálos balesete okán festett kép az oltár mögötti falon. Rajta Szent Anna Jekelfalussynét, Szűz Mária a lány, Gizella arcát örökíti meg. A templomnak eredetileg fatornya volt, de az idők...
Három méteres oszlopon elhelyezkedő, Szent Annát és a gyermek Máriát ábrázoló alkotás. Tövében elhelyezett márvány emléktábla. Körülötte szépen rendezett tér, padokkal. Felszentelését György Ferenc plébános végezte. Szent Anna-napi mise helyszíne, egyfajta szakrális tér. Adventkor a faragott Betlehem helye.
A falu Szent Vendel templomának állaga idővel nagyon leromlott, ezért a régi épületet lebontották. Helyére 1762-ben a helyi hívők a főapát támogatásával felépítették a Szent Benedek római katolikus templomot, melyet még azon év november 9-én Somogyi Dániel perjel szentelt fel. A 19. század első felében a templomon klasszicista átalakításokat végeztek. A templomban csak 1813. május...
A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A templom körül alakult ki a mai település, melyet 1215-ben Corcha néven említenek először. A 14. században Egyházaskarcha (1351), Remegkarcha (1355), Diákkarcha (1357), Barthalkarcha (1377) Lászlókarcha (1377) és Lucakarcha (1467) falvakból állt a mai település. A Szent Bertalan apostol oltalma...
Szűz Mária és Szent József tiszteletére emeltette 1850-ben Jurovics József. A kápolna műemléképület, renováltatta a Galántai Pro Renovatione nonprofit alap.
A Szent Család-szoborcsoportot Miklós Antal készíttette 1867-ben. A talapzat elején ez olvasható: „Keresztények minden veszélyben minden kísértetben de főkép halálotok óráján segítségül hívjátok ezen legszentebb és édes neveket JÉZUS, MÁRIA, JÓZSEF.”
A Donát nevű szentek körében van egy kis „kavarodás”, de ha figyelünk az ábrázolásaikra, attribútumaikra, könnyen megkülönböztetjük őket. Bár mintegy két tucat (!) Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a...
A szőlősgazdák, szőlőhegyek védelmezője Szent Donát. A közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték. A kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázták. A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások: a villámcsapás és a jégeső elhárításáért könyörögtek...
Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. A Lajosfalu (Ľudovítová) felé vezető főút mellett áll Szent Donát kőszobra, amelyet 1887-ben állítottak. A talapzatán levő felirat csak részben olvasható.
A Garam partján álló település legismertebb épülete kétség kívül az Árpád-kori eredetű bencés apátság. Kevesebben tudják viszont, hogy a falunak a középkor óta létezik egy az előzőtől különálló plébániatemploma is. Ez a korábbiak helyén épült, ma barokk stílusjegyeket mutató Szent Egyed plébániatemplom. Egy korábbi templom helyén épült fel, valószínűleg a 13. század első felében. Mai...
A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik...
A falu felső részén álló épületet 1870 körül kezdték építeni a Magyar Királyi Kincstár és a falu lakóinak hozzájárulásával. A lakosság vagy kétkezi munkával vagy építőanyaggal, annak mozgatásával járult hozzá. Először a torony alapjait tették le, mivel vizes volt ott a föld. A helyiek éjszakánként merték a vizet, hogy napközben tudjanak építkezni. A halványsárga templom...
