Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán, Szapolyai István bátyja, a Szapolyai-család első jelentős tagja. Apját Vajdafi Lászlónak hívták, aki megkülönböztető nevét valamelyik őse erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztsége után kaphatta. Felemelkedése Hunyadi János mellett kezdődött, aki mellett titkári feladatokat látott el. Szolgálatai eredményeképpen apjával és testvéreivel már 1455 előtt kastélyt...
Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor. Szapolyai Imre testvére, I. (Szapolyai) János király apja. 1474-81-ig Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja (szepesi gróf), 1489-90-ig I. (Hunyadi) Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója, 1492-től a Magyar Királyság nádora. Apja, Szapolyai „Vajdafi” László volt. Eleinte bátyja, Imre katonai segítőjeként működött, vele,...
Szarvassy Sándor 1890-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, majd 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. A kastély mellett kiterjedt park volt. Halála után 1942-ig fia, Szarvassy Imre birtokolta a kastélyt. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet. Eredetileg L alakú földszintes épület volt. A főszárny keleti oldalán bábos...
A Szarvassy-kastély parkjában az eredeti kőkúton a négy évszak ábrázolása látható. A park gondozója Sabla József (beceneve „Tyatya”), karvai lakos volt.
Korponától ÉK-re, 10 km-re fekszik Szászpelsőc község. A szász telepesek által lakott községet már 1256-ban és 1332-ben említik. Mezővárosi jogokat kapott, de azzá nem fejlődött ki soha. 1419-ben Zsigmond király megerősítette a település kiváltságait. A falu Szt. Katalin tiszteletére szentelt templomának építése a 13. század első felére tehető. Az itteni plébániát 1254-ben említik. A török...
Szathmáry Géza vezérőrnagy az első világháborúban a gyulai honvédezred (2. h.gy.e.), mint az ezredes, parancsnoka volt. Neve a nagy háborúban akkor vált közismerten dicsőségessé, amikor 1915. március 19-én honvédei élén kirohant az ostromlott przemysli várból. Szállóige lett mondása: «Mindenki utánam, senki se előttem!» A hős ezredes, aki pusztán könnyű sétabottal felfegyverezve vezette rohamra katonáit, sebesülten...
Százd falut neve szerint szászok alapíthatták. Annyi bizonyos, hogy a már Szent István idejéből ismert Hunt-Pázmány nemzetség tagjai voltak birtokosai. Első okleveles említése 1261-ből való, később mezővárosi jogokkal is bírt, és hetivására volt. Földbirtokosai ugyan változtak, de fejlődése a török időkig töretlen volt. Később az esztergomi szandzsákhoz tartozott a falu, és ziamet birtok volt. A...
„Szeberényi Lajos a Kisfaludy-Társaság tagja, ev. theologiai tanár, szül. 1820. aug. 15. Maglódon; a gymnasiumot 1839. Selmeczbányán, (hol munkás tagja volt a magyar önképzőkörnek és ismeretséget kötött Petőfivel, kivel hosszabb ideig barátságban élt, míg egy irodalmi polemia félbe nem szakította barátságukat), a theologiát 1841. Pozsonyban végezte. Ekkor nevelőséget vállalt, azután Pápán jogot végzett. 1846. Pesten...
Széchenyi György esztergomi érsek Érsekújvárt 1691-ben városi rangra emelte. Így vannak, akik ehhez az eseményhez kötik magát a városalapítást is. Az emléktáblát az esemény 300. évfordulóján helyezték el a ferences rendház falán. Alkotója Nagy János szobrász.
Széchényi György esztergomi érsek szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása, amelyet 2005-állítottak fel a város főterén. Széchényi Érsekújvár kapuja előtt áll, kezében a város kiváltságlevelével. Széchényi György (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja...
A kriptában a Széchenyi Szabó család tagjai nyugszanak: Szabó József (elhunyt 1859) – Szabó Jolán (1876-1949), Szabó Margit (sz. 1877) – Széchényi Szabó József (1820) és neje Ciriak Terézia (1820-1907), gyermekeik: József, Albert, Adel, Anna, Széchenyi Szabó Wilmos (1873-1907), Széchényi Szabó János (1844-1929), és neje Széchenyi Szabó Thomka Malvin. Szabó József gyermekei: Szabó Albert (1855-1859), Szabó Adél (1859-1859)...
Szécsénke kis magyar falu az Ipoly völgyében. Első okleveles említése 1260-ból való. A középkoron keresztül több földbirtokos uralta, az újkorban a Tersztyánszkyak voltak a jelentősebbek. A Szent Kozma és Demján tiszteletére szentelt templom a 13. század végén épült késő román stílusban. Annak ellenére, hogy 1754-ben barokk stílusban megújították ás 1963-ban javították, alapjaiban megőrizte eredeti állapotát....
A neves erdészeti és vadászati szakíró, kiváló akadémiai tanár, Szécsi Zsigmond (1881-ben változtatta Nikel családi nevét Szécsire) csaknem egész élete a Felvidékhez kötődött. 1841. október 6-án született Kisgaramon. Besztercebányán végezte gimnáziumi tanulmányait, s a selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója volt. 1867-ben lett selmecbányai főiskolai tanársegéd az erdészeti tanszéken. Miután ez több részre oszlott, az erdőhasználattani tanszéket...
A templom bejáratától jobbra, az épület falába illesztett emléktábla. A homlokzaton található fekete márványtáblát Dobos Péter állíttatta a helyi tudósnak, szerzetesnek. A fekete tábla kétnyelvű. Először 1984-ben került ki, de az akkori vezetés leszedette, Dobos Péter saját felelősségre visszaállíttatta, 1985 óta látható újra.
A temetőben van eltemetve (1859. december 13-án) Szeder Fábián János benedek-rendi szerzetes, tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja.
…a szőlődombok alatt látható egy négylépcsős, csipkézett szárvégű, vaskorpuszos szürkés kőfeszület. A Szegedi-keresztként ismert szakrális emléket az azonos nevű család állíttatta az 1938-as visszacsatolás után. Talán erre is utalhatott a dedikáció szövege, mely mára már nem olvasható, csupán az évszám – 1942 – maradt épségben.
A kronosztikon az 1719-es évszámot jelöli a szegényház fölépítésének évéül. Tehát az 1710-es tűzvész alkalmával elpusztult „espitály” helyett építtethette a jótékony gróf. Műértékét oromfala adja, hol 3 fülkében szoborcsoportok vannak elhelyezve. Balról Piéta, középen a Szt. Háromság, jobbról Szt. Flórián csoport. Már maga az a tény is feltűnő, hogy a szegényházat ily gazdagon ékesítették. Magyarázható...
Szeghy Zsigmond nagymegyeri honvéd 1826-ban született, részt vett az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Élt ötven évet, 1876-ban halt meg. Sírköve hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt volt. 1995-ben újíttatta fel a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és 1995-2012 között ezen a helyen szervezte március 15-én az 1848-as magyar forradalom tiszteletére tartott városi koszorúzási emlékünnepséget.
Néhány háznyira az evangélikus templomtól áll Székely Tibor, zsidó származású felfedező, eszperantista, író és világutazó szülőháza. A rajta függő emléktábla Szabadka város ajándéka, mivel Székely Tibor élete jelentős részét ott töltötte, végső nyugalomra is ott lelt. A háromnyelvű emléktáblán – szlovák. eszperantó és szerb-horvát (Székely Tibor anyanyelvén „elfelejtették” feltüntetni a szöveget) nyelven – ez áll:...
A település baráti kapcsolatokat ápol az erdélyi Csomafalvával. Az itteni fafaragó mesterek 2010-ben egy csodálatos székelykapuval ajándékozták meg a lukanényeieket. A kapu a kastélykertnél áll, mintegy bejáratot képezve a kastélyban helyet kapott iskolába. A fedeles zsindelytetővel kialakított nagykapu kétszárnyas; geometriai- és szívalakzatokkal, virágmintákkal, hold- és napábrázolásokkal díszítve, ezzel a felirattal: „Lukanénye – 2010 – Csomafalva”....
Eredetileg reneszánsz stílusban 1554-ben épült városkapu, egyetlen megmaradt darabja a város hajdani négy kapujának. A 18. század első harmadának végén barokk stílusban átépítették. Ismert még Hegybányai-, illetve Piargi kapu néven is, amit két kör alakú toronnyal tagolt fal védelmezett. Ebből az egyiket, a szélesebb út megépítése miatt, 1910-ben lebontották. Az utóbbi időben jelentősen lepusztult állapotán...
Az 1848 őszén kitört magyar szabadságharc a kezdeti sikereket követően, a kibontakozó osztrák támadás miatt veszélyes helyzetbe került. A honvéd főseregnek számító, Komárom körzetében állomásozó ún. Fel-dunai hadtest a fővezérségtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon a Tiszántúlra. Ezt a parancsnok Görgei Artúr – mivel az ország közepe ekkorra már a császáriak kezére került, a...
A következő rövid írásban egy olyan kulturális emléket szeretnékbemutatni, amelyről kevesen tudnak. Ez pedig a nagykürtösi járásbeli Szelény községben található, pontosabban a Szent Anna-kápolna kertjében lévő síremlékről van szó. A sírkövet a Szelényi család utolsó tagja, Szelényi László emlékére állították. Rajta latin betűs felirat látható, amit évszázadokon keresztül senki nem fordított le. Ám most Mgr....
Szelényi Oszkárné Blasy Éva Erzsébet Késmárkon született 1882. március 9-én. A festészet alapjait Katona Nándortól sajátította el, aki Mednyánszky László tanítványa volt. Tanulmányait Budapesten és a Berlini Művészeti Akadémián folytatta, ahol főleg a portréfestésnek szentelte idejét. Későbbi művészetét is a portrék festése jellemezte. Többször kiállított Pozsonyban, és halála után a közönség 1933-ban találkozhatott a festményeinek...
