Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága. A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre...
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...
A késő gót stílusú Szent Katalin-templom Selmecbánya egyik legszebb középkori emléke. Azzal is kiemelkedik az egyházi intézmények közül, hogy egy építési ciklusban épült 1488–1500 között, s hogy napjainkig változatlan formában megmaradt. A templom főhajója és a szentély egy téregységet alkot, az összeköttetést az egységes hálós csillagboltozat is megerősíti. A hajó fala nyitott a támpillérek...
A Szent Mihály-temetőkápolna a plébániatemplommal egyidőben épült, a 13. század első felében. ( A templommal egyidőben, annak közelében épült temetőkápolnákról más vidékekről is tudunk: Bény, Csallóközcsütörtök.) A temetőkápolna (karner) egy két szintes rotunda: alul a temetkezési hely, a csontkamra, felül a kápolna kis keleti apszissal. A csontkamrát rakott késő román bordás boltozattal fedték. A kápolna...
Selmecbánya a leggazdagabb és legjelentősebb bányavárosok közé tartozott. A bányászatot itt még a garamszetbenedeki bencések kezdték a 11. század végén. A bányásztelepekből a város fokozatosan alakult ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített ide. A város első plébániatemploma a várhegyen épült és Szűz Mária tiszteletére...
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...
Tóth András debreceni szobrászművész, a költő Tóth Árpád édesapjának művét 1899-ben állították fel. Ma szovjet hősi emlék áll a selmecbányai honvédszobor helyén, ami a Kammerhof utcában, a Kachelman Panzió mellett, a Glanzenberg altáró bejáratának közelében található. A honvédszobor néhány lövést kapott, de szerencsésen megmenekült, igaz 1919-ben elbontották. Hosszú ideig a várudvar egyik sarkában állt, a...
Selmecbánya belvárosa a híres templomain kívül több egyéb, szabadtéri szakrális emlékkel rendelkezik. Ezek egyike a Városháza nyugati homlokzata előtt, vaskorláttal körbevett területen álló, kőből faragott Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata)-oszlop. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna- kápolnát, akkor állították helyébe a Mária-szobrot. A barokk stílusú...
A Kálvária, mely 1744 és1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes a Scharffenberg nevű hegy tetején. Ez a hegy egyike a viharos geológiai múltú, vulkanikus eredetű Selmeci-hegység csúcsainak. A Kálvária eredeti összeállításában látható tizenkilenc kápolna, két templom és a Szent Lépcsők, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt szoborcsoport alkotják. A Kálvária egyike...
A Nagyboldogasszony – (plébánia – ) templom román alapokra épült háromhajós bazilika a 17. századból. Nevezték német templomnak is, mert valamikor németül prédikáltak benne. Egykor a dominikánusok Szent Mihály-temploma volt, amelyet a mellette lévő ispotállyal együtt IV. László adományozott nekik. Jelenlegi klasszicista külsejét a J. S. THALHER építész által vezetett XVIII. századi átépítés során nyerte....
A Fő utca északi részén, annak nyugati térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes ház a 17. század végén épült fel – korábbi ház helyén – barokk stílusban. A 18. század közepétől a gróf Berzeviczy család tulajdonában állott, de egy ideig itt lakott a város katonai parancsnokának felesége, a comendatissa is. Az 1830-as években...
„Sendlein Antalról (1842–1918) elmondható, hogy részt vett Pozsony városrendezési terveinek kidolgozásában is. Így pl. a Hegyiliget létesítése és az új Ferenc József hidat a városközponttal összekötő Baross utca kialakítása is az ő nevéhez fűződik. Hálás polgártársai halála után utcát neveztek el róla (ma Uhrova utca).“ A temető XXII. szektorában található sírban Sendlein Antalon kívül még...
Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtette a sírkápolnát. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él. Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai...
Simkó Jánosak a város légszesz (világító gáz) és vízművének üzemvezető okleveles gépészmérnökének síremléke a temető III./4-es szektorában látható. Simkó János ténykedése alatt Pozsony „város világítása teljesen modern: légszesz (Auer-égőkkel) és villany. A városnak évenként 60, 000 koronájába kerül az utczák, terek, színház stb. világítása. Légszeszvilágítás 1856 márcz. 19-ike óta van a városban. Ezt most a...
Simon Gyula feleségével együtt 1939-45 között volt Izsap település tanítója. 1945 után bátran kiállt az izsapi magyarok jogaiért, tiltakozott az üldözés, a reszlovakizáció és a Csehországba való deportálás ellen. Büntetése az volt, hogy rákerült a Magyarországra kitelepített családok listájára öt családagjával együtt. Ennek hatására végül önként hagyta el Csehszlovákiát és Győr-Sopron Megyébe telepedertt le. Emlékére...
A 122. számú ház előtt, az egykori Skerlecz Máté portáján áll. A feszületeket a helybeliek rendszeresen virágozzák, s úrnapkor, keresztjáró napokon közösen keresik fel.
Emléktáblát avattak Skultéty László, a legtovább szolgált magyar huszár tiszteletére a szlovákiai Révkomáromban az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistái 2013 júniusában. Az emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul is olvasható Skultéty László rövid méltatása, az 1848-as szabadságharc révkomáromi emlékhelyénél helyezték el. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésén a polgári társulás aktivistáin és a kezdeményezés támogatóin kívül Harmati...
A település közismert szereplője, egykori polgármestere, a falu kultúrájának megbecsült szervezője. Keszegh Pállal közösen nevéhez kapcsolódik a Gyurcsó István emléknap megszervezése.
Sobieski János lengyel király 1683 szeptemberében Lotharingiai Károllyal fényes győzelmet aratott a Bécset ostromló török sereg felett, majd októberben vereséget mért az oszmánokra Párkánynál, és napokkal később felszabadította Esztergomot. A Limes-Anavum Regionális Kulturális Társulás közadakozásból négy évig gyűjtötte a 33 millió forint értékű műhöz szükséges pénzt. Nyilvános gyűjtésből, pályázatokból, a 2011-ben tragikusan elhúnyt lengyel A....
SOLCZ (SCHOLTZ) JÓZSEF Soltz József Lőcsén született 1813 áprílis 6-án Solcz András iparosmester, vagyonos polgár és Mautschin Zsófia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. Kilépett hadnagy (1831-1845. a 10. gyalogezredben szolgált, politikai okokból szerelték le). Nőtlen. (Felesége 1867 – Szépréthy Hermina, meghalt Lőcse, 1912.) 1848. dec. 9 (1.)v- százados az 50. Hunyadi...
A komáromi egyházmegyének előbb egyházbírája, később pénztárnoka volt. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Somorja települése minden valószínűség szerint a honfoglalás után jött létre, s állandó településsé Szent István idejében vált. Mindenesetre a 13. században már általánosan ismert település Zenthmaria, Sancta Maria néven, amelyet templomának titulusáról kapott. Román kori temploma ma szerényen áll a modern épületek között, a város főutcájának keleti végén. Valamikor itt volt a város keleti kapuja....
A Somorján található műemléképületek közül a református templom épülete a legértékesebb, amely Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma. A templom eredetileg a 13. század harmadik negyedében épült kései román stílusban. Az eredeti építményt a mai főhajó és a szentély képezte, sekrestye és oldalhajók nélkül. Valószínű, hogy a templom helyi erődként is szolgált, s...
