A Nagyboldogasszony – (plébánia – ) templom román alapokra épült háromhajós bazilika a 17. századból. Nevezték német templomnak is, mert valamikor németül prédikáltak benne. Egykor a dominikánusok Szent Mihály-temploma volt, amelyet a mellette lévő ispotállyal együtt IV. László adományozott nekik. Jelenlegi klasszicista külsejét a J. S. THALHER építész által vezetett XVIII. századi átépítés során nyerte....
A Fő utca északi részén, annak nyugati térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes ház a 17. század végén épült fel – korábbi ház helyén – barokk stílusban. A 18. század közepétől a gróf Berzeviczy család tulajdonában állott, de egy ideig itt lakott a város katonai parancsnokának felesége, a comendatissa is. Az 1830-as években...
„Sendlein Antalról (1842–1918) elmondható, hogy részt vett Pozsony városrendezési terveinek kidolgozásában is. Így pl. a Hegyiliget létesítése és az új Ferenc József hidat a városközponttal összekötő Baross utca kialakítása is az ő nevéhez fűződik. Hálás polgártársai halála után utcát neveztek el róla (ma Uhrova utca).“ A temető XXII. szektorában található sírban Sendlein Antalon kívül még...
Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtette a sírkápolnát. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él. Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai...
Simkó Jánosak a város légszesz (világító gáz) és vízművének üzemvezető okleveles gépészmérnökének síremléke a temető III./4-es szektorában látható. Simkó János ténykedése alatt Pozsony „város világítása teljesen modern: légszesz (Auer-égőkkel) és villany. A városnak évenként 60, 000 koronájába kerül az utczák, terek, színház stb. világítása. Légszeszvilágítás 1856 márcz. 19-ike óta van a városban. Ezt most a...
Simon Gyula feleségével együtt 1939-45 között volt Izsap település tanítója. 1945 után bátran kiállt az izsapi magyarok jogaiért, tiltakozott az üldözés, a reszlovakizáció és a Csehországba való deportálás ellen. Büntetése az volt, hogy rákerült a Magyarországra kitelepített családok listájára öt családagjával együtt. Ennek hatására végül önként hagyta el Csehszlovákiát és Győr-Sopron Megyébe telepedertt le. Emlékére...
A 122. számú ház előtt, az egykori Skerlecz Máté portáján áll. A feszületeket a helybeliek rendszeresen virágozzák, s úrnapkor, keresztjáró napokon közösen keresik fel.
Emléktáblát avattak Skultéty László, a legtovább szolgált magyar huszár tiszteletére a szlovákiai Révkomáromban az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistái 2013 júniusában. Az emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul is olvasható Skultéty László rövid méltatása, az 1848-as szabadságharc révkomáromi emlékhelyénél helyezték el. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésén a polgári társulás aktivistáin és a kezdeményezés támogatóin kívül Harmati...
A település közismert szereplője, egykori polgármestere, a falu kultúrájának megbecsült szervezője. Keszegh Pállal közösen nevéhez kapcsolódik a Gyurcsó István emléknap megszervezése.
Sobieski János lengyel király 1683 szeptemberében Lotharingiai Károllyal fényes győzelmet aratott a Bécset ostromló török sereg felett, majd októberben vereséget mért az oszmánokra Párkánynál, és napokkal később felszabadította Esztergomot. A Limes-Anavum Regionális Kulturális Társulás közadakozásból négy évig gyűjtötte a 33 millió forint értékű műhöz szükséges pénzt. Nyilvános gyűjtésből, pályázatokból, a 2011-ben tragikusan elhúnyt lengyel A....
SOLCZ (SCHOLTZ) JÓZSEF Soltz József Lőcsén született 1813 áprílis 6-án Solcz András iparosmester, vagyonos polgár és Mautschin Zsófia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. Kilépett hadnagy (1831-1845. a 10. gyalogezredben szolgált, politikai okokból szerelték le). Nőtlen. (Felesége 1867 – Szépréthy Hermina, meghalt Lőcse, 1912.) 1848. dec. 9 (1.)v- százados az 50. Hunyadi...
A komáromi egyházmegyének előbb egyházbírája, később pénztárnoka volt. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Somorja települése minden valószínűség szerint a honfoglalás után jött létre, s állandó településsé Szent István idejében vált. Mindenesetre a 13. században már általánosan ismert település Zenthmaria, Sancta Maria néven, amelyet templomának titulusáról kapott. Román kori temploma ma szerényen áll a modern épületek között, a város főutcájának keleti végén. Valamikor itt volt a város keleti kapuja....
A Somorján található műemléképületek közül a református templom épülete a legértékesebb, amely Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma. A templom eredetileg a 13. század harmadik negyedében épült kései román stílusban. Az eredeti építményt a mai főhajó és a szentély képezte, sekrestye és oldalhajók nélkül. Valószínű, hogy a templom helyi erődként is szolgált, s...
Somos Péter (1875-1968), 1910-től helyi tanító, később az iskola igazgatója. Megalapította az egerszegi bankot, és a falu kulturális életének szervezője volt.
Sőtér Kálmán (1834, Csúz, érsekújvári járás – 1915 Nyitrakoros, tapolcsányi járás), eredeti családneve Schriff volt. Édesapja, mint gazdatiszt szolgált az esztergomi káptalan birtokain. Gimnáziumi és szemináriumi tanulmányait Esztergomban végezte és Nagyszombatban fejezte be. 1855-tő,l mint gazdasági írnok működött Szcitovszky János érseknél. 1872-ben nyugdíjba vonult, és Inám községben telepedett le. A méhészet kutatásával foglalkozott. 1874-ben egy...
A község értékes műemléke a Sőtér Kálmán-kúria, amely 187 után létesült a Bolgár család régebbi, barokk stílusú kúriájának átalakítása nyomán. A Kúria részben egyébként valószínűleg a Bolgár család (Inámi) 11 nemesi kúriája állt. Ezek fokozatosan tűntek el a telkek tagosítása – 1850 után -, amikor a nemesi rend (rang) sokat vesztett tekintélyéből. Sőtér itt 1872-ben...
„Spányi Irma énekművésznő, Pozsonyban született 1860-ban. Apja; Károly ügyvéd, 48-as honvéd őrnagy, meghalt 1886 ápr. 16-án. Irma első kiképeztetését Kray-Wenckheim bárónő pártfogásának köszönhette, majd a Nemzeti Színház taníttatta Bécsben, Passy-Cornet Adél asszonynál. Altista volt, de a mezzoszoprán magasságot is győzte; mint Pamina („Varázsfuvola), debütált a Nemzeti Színházban, 1880. aug. 17-én. Néhány évi szerződés után már...
A 45-ös számú ház neve Spillenberg-ház. Több generáción keresztül orvosok lakták. A Spillenberger Sámuel Szepes-Tapolcán 1613-ban papírmalmot létesítettek. Ebben a házban lakott Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. Sokan ismerik Jókai Mór híres regényét, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író. A címszereplő „fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna...
