A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...
1849-ben a község határában két csata is volt a császáriak és a magyar szabadságharcosok között. Ennek az emlékét őrzi a Sas utca végébe áthelyezett emlékmű, és a temetőben az elesett hősök tiszteletére emelt obeliszk. Ez az emlékmű eredetileg az utca vége mögötti határi részben állt. Egykori leírása: “Az emlékmű mintegy öt méter magas, fekete –...
Gyulai Sáska Sándor nagyenyedi születésű 48-as honvédhadnagy emlékére felállított kopjafa a katolikus temetőben, Pajor István ipolynyéki születésű, egykori 48-as honvédtiszt emléktáblája mellett áll. A 2008-ban avatott kopjafánál Rácz Levente (Fehér megyei RMDSZ-elnök) és Hrubik Béla (Csemadok országos elnöke) mondott beszédet. Az ünnepségen megjelent, az akkor 87 éves Sáska Edit is, a honvédtiszt ükunokája Balassagyarmatról. Gyulai Sáska...
A Szepes megyei Felkán 1835. április 23-én született Scherfel Aurél Vilmos (1835-1895) gyógyszerész, vegyész, botanikus. Gyógyszerészeti diplomáját 20 éves korában a bécsi egyetemen szerezte. A felkai társasági élet aktív tagja volt, ahol 1855-1891 között az apjától örökölt gyógyszertárat, élete vége felé pedig az ótátrafüredi gyógyszertárat is vezette. 1868-1870 között Felka polgármestere volt, felkai háza mellett...
Gimnáziumi tanulmányait és a bölcseletet Pozsonyban, a hittudományokat Győrött végezte. Pappá szentelték 1830. január 31-én. Tizenhárom évig volt káplán, azután adminisztrátor a pozsonyi Lazarethben négy évig. 1849-ben belvárosi, 1855-ben zuckermandli (váralja) helyi káplán lett. Több mint hatvan éven keresztül működött példás lelkipásztorként. Scherz pátert a hívei imádásig szerették, mert az ő lelkipásztorságának egész ideje alatt...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
Scholcz Frigyes, ág. ev. lyceumi tanár, Scholcz János és Schmidt Katalin fia, szül. 1831. július 16. Ruszkinóczon (Szepesm.); a gymnasiumot Késmárkon, a bölcseleti és theologiai tanfolyamot Eperjesen végezte. Miután lelkészi tanárjelölti vizsgát tett, két évig nevelő volt Hedry Ernő septemvir házánál. Ezen idő alatt különösen a magyar és német költészet remekeit tanulmányozta. 1857-ben Jenába ment,...
Merényi Scholtz Carl-Gusztáv (1836–1919) magyar királyi műszaki főtanácsos (merényi bánya és vaskohó tulajdonos Scholtz András és Páter Anna Ludovika fia). 1905. október 6-án kapott Ferenc József császártól nemességet a merényi előnév használatával. Czímer: arany paizsfővel ellátott hasitott paizs, a paizsfőben két csillag között egy stylizált kék liliom; a jobb oldali kék mezőben hármas zöld halmon...
Schulpe György emléktáblája az 1921-ben épült YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülete – Young Men’s Christian Association – YMCA) mára már műemlékké nyilvánított épületén található. A német és magyar nyelvű tábla az esőcsatorna lefolyócsöve árnyékában szinte észrevétlenül húzódik meg, talán ezért is van még a helyén. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és külföldön végezte, azután Pozsonyban telepedett le, ahol...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
A sírfelirat szerint a Schvarczer család tagjai generációkon keresztül álltak a vedrődi Zichy uradalom szolgálatában. Schvarczer Jenőnek még írása is megjelent az uradalomról „Vedrődi uradalom vedrődi gazdaságának leírása” címmel, mely 1909-ben Nagyszombatban került kinyomtatásra Winter Zsigmond könyvnyomdájában. A jószágfelügyelők szerteágazó tevékenységét jól jelzi az alábbi levél is, mely a Köztelek című Köz- és mezőgazdasági lap...
A selmeci Úritemető 295. számú sírjában nyugszik az akadémia egykori jeles tanára, Schwartz Ottó fizikus, tudós szakíró. Sobó Jenő említette nekrológjában a diákok kedvenc „Schwartz papájáról” 1910-ben: „Vele egy tipikus alakja dőlt ki az élők sorából annak a tanári gárdának, amely alkotmányunk visszaállítása és bányászati főiskolánk megmagyarosítása után buzgó lelkesedéssel indult neki a nehéz, csaknem...
A temetőbe belépve balra találjuk a kovácsoltvas kerítéssel védett sírt, amelyben a széles látókörű pap nyugszik, aki az 1848-as események előtti időszak itteni értelmiségének legradikálisabb képviselői közé tartozott. Nagy elszántsággal támogatta Széchenyi gazdasági törekvéseit. A forradalmi törvények elfogadása után, élve a lehetőséggel, politizálni kezdett. 1848. június 19-én Galántán országgyűlési képviselővé választották. A pesti képviselőházból azonban...
Sebők István százados, a Gömör megyei önkéntes mozgó nemzetőrség 1-4. századainak megbízásából november 25-én Körtvélyesen kelt beadványában közölte Görgey Kornél őrnaggyal, a feldunai hadsereg 6. dandára parancsnokával, hogy Gömör megye hét századnyi önkéntes mozgó nemzetőrségéből négy század nyolc heti, három század nyolc havi szolgálatot vállalt. Tudatta, hogy a négy század szolgálati ideje néhány napon belül...
Sebők József (1811–1857) és Kauszler Ferenc (1880–1881) nagyabonyi plébánosok közös sírhelye a nagyabonyi templomkertben. Sebők lelkipásztor kalauzolta Ipolyi Arnoldot Nagyabonyban jártakor.
Sebők (Sternfeld) Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Több mint 30 gyerekkönyve jelent...
Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága. A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre...
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...
A késő gót stílusú Szent Katalin-templom Selmecbánya egyik legszebb középkori emléke. Azzal is kiemelkedik az egyházi intézmények közül, hogy egy építési ciklusban épült 1488–1500 között, s hogy napjainkig változatlan formában megmaradt. A templom főhajója és a szentély egy téregységet alkot, az összeköttetést az egységes hálós csillagboltozat is megerősíti. A hajó fala nyitott a támpillérek...
A Szent Mihály-temetőkápolna a plébániatemplommal egyidőben épült, a 13. század első felében. ( A templommal egyidőben, annak közelében épült temetőkápolnákról más vidékekről is tudunk: Bény, Csallóközcsütörtök.) A temetőkápolna (karner) egy két szintes rotunda: alul a temetkezési hely, a csontkamra, felül a kápolna kis keleti apszissal. A csontkamrát rakott késő román bordás boltozattal fedték. A kápolna...
Selmecbánya a leggazdagabb és legjelentősebb bányavárosok közé tartozott. A bányászatot itt még a garamszetbenedeki bencések kezdték a 11. század végén. A bányásztelepekből a város fokozatosan alakult ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített ide. A város első plébániatemploma a várhegyen épült és Szűz Mária tiszteletére...
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...
Tóth András debreceni szobrászművész, a költő Tóth Árpád édesapjának művét 1899-ben állították fel. Ma szovjet hősi emlék áll a selmecbányai honvédszobor helyén, ami a Kammerhof utcában, a Kachelman Panzió mellett, a Glanzenberg altáró bejáratának közelében található. A honvédszobor néhány lövést kapott, de szerencsésen megmenekült, igaz 1919-ben elbontották. Hosszú ideig a várudvar egyik sarkában állt, a...
Selmecbánya belvárosa a híres templomain kívül több egyéb, szabadtéri szakrális emlékkel rendelkezik. Ezek egyike a Városháza nyugati homlokzata előtt, vaskorláttal körbevett területen álló, kőből faragott Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata)-oszlop. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna- kápolnát, akkor állították helyébe a Mária-szobrot. A barokk stílusú...
