Beckó templomát 1300 előtt Szent István király tiszteletére szentelték. Egyhajós, a 18. században átalakított, gótikus kőépület, nyugati toronnyal. Háromoldalú szentélyében az apszis bal sarkában 15. századi, 5 m magas szentségház, nyolcszögletes hasábon vasrácsos fülke, fiáléban végződő mennyezettel. A hajóban négy pár, cikkelyen nyugvó dongaboltozat van. A jobb oldali mellékoltáron 15. századi, fa Madonna-szobor 100 cm...
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....
A barokk stílusú Szent István Király templom 1770-től 1781-ig épült. A főoltár későbarokk 1770-1780-ból. A szószék és az orgona későbarokk a XVIII. századból.
A község legmeghatározóbb építménye. 1707-ben építették a régi templom helyén 1725-ben átépítették, és ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A főépület egyhajós, amelyhez mellékoltár tartozik. A templom belsejét Jakobey mester freskói díszítik, amelyek 1881-ben készültek. A két oltárfestmény 1996-ban készült és P. Stach munkáját dicséri. Értékes emlékmű a templomban található fából készült Szűz Máriát ábrázoló dombormű...
A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves...
1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.
A középkorban Pozsony egyik északkeleti szatelit-településének számító Szent Lőrinc falu egykori első plébániatemplomának maradványaira 1994-ben, elektromos beruházás kivitelezése során találtak rá. Az itt folytatott régészeti kutatás a templom négy építési periódusát tudta megkülönböztetni, és a környező területeken mintegy 200 középkori sírt is feltártak. A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia...
A csütörtöki Szent Jakab templom a román stílus jegyében épült. Igaz, hogy az idők folyamán többször átépítették, az eredeti alaprajza ma is kikövetkeztethető, s a 13. században épült plébániatemplomok alapelrendezését mutatja: keletre néző félköríves szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati homlokzaton két torony, köztük a templom tengelyében bélletes kapuzat. Teljes egészében téglából épült (akárcsak a...
A kápolnát Újvendéghy János esztergomi főszékesegyházi kanonok építtette és szentelte fel 1756-ban. A barokk kápolna téglalap alaprajzú, poligonális záródású. Az egyszerű homlokzatot félköríves záródású ablakok tagolják. Főhomlokzata háromszögletű oromzatban végződik, melyen két szoborfülke látható, jelenleg üresen. A kápolna bejárata felett az építtető címere látható.
Verebélytől hét kilométerre Léva irányában, Mohi szomszédságában van Csiffár község. Egy 1209-ből származó írásos dokumentum említi a falut, plébániája pedig már 1332-37-ben létezett. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, 1512-től a budai prépostsághoz, 1534-től az egri püspökséghez, majd 1536-tól az esztergomi érsekséghez tartozott. A csiffári Szent János-templomot 1774-ben klasszicista stílusban építették egy korábbi lebontott középkori templom helyén....
A Nádasdy Ferenc gróf által megkezdett templom-építést 1691 Haskó Jakab nyitrai püspök fejezte be. Egyhajós, dongaboltos barokk épület, kétoldalt a pillérközökben mellékoltárok. A főoltár oszlopos, fehér ruhás szentekkel a 17. századból való.
Római katolikus temploma Szent József tiszteletére 1764-ben épült barokk és klasszicista stílusban. Berendezése a 18. század második felében készült. 1637 körül épülhetett fából, amit 1672-ig a református egyház használt. 1713-ban ismét újból építették zsindellyel fedve. Nem volt tornya, a templom előtt harangláb volt. 1753-ban romos templomként van ismét feltüntetve. 1756-ban Keglevich József kezdeményezésére épült, kétszakaszos...
Zsigárd az esztergomi érsekség birtoka volt, ezért Esterházy Imre gróf, érsek 1728-1730 között barokk stílusú római katolikus templomot építtetett, amelyet Szent Józsefnek ajánlottak. A templomot 1765-ben újra fedték, 1813-ban megrongálódott, ezért megjavították és klasszicista stílusban átépítették. 1878-ban Simon János érsek javíttatta (a bejárat feletti emléktábla utal rá: Joannes cardinalis Simon ampliavit et restaurant A. D....
A későgótikus Szt. Katalin templom Selmecbánya legszebb templomai közé tartozik. “Szlováknak” is nevezik, mivel már 1658 óta szlovákul is prédikáltak benne. A Szent Katalin templom 1488-1491 között épült. 1500-ig dolgoztak a belső díszítésén. Egyik hajóját késő gótikus csillag alakú boltozat íveli, amely presbitériumba megy át. A hajót mindkét oldalról kápolnák szegélyzik, amelyek fele olyan magasak....
A nagy múltú Pozsony fennállásának kezdetétől több templomnak adott helyet. Az ismert, nagy méretű egyházi épületek mellett nem kevés a kisebb, turisták által szinte nem látogatott, ugyanakkor értékes templomok, kápolnák száma sem. Ezek sorába tartozik a Mihály-kaputól induló, a város egyik fő utcájának számító Mihály utca keleti térfalában megbúvó Szent Katalin-kápolna is. Feltehetőleg ez a...
A gímesi templomot először 1411-ben említik, 1623-ban a protestánsok használták. A török jelentősen megrongálta, csak 1720-ban újították fel. A Szent Kereszt felmagasztalása templom átépítését Forgách Pál támogatta, de az épület csak 1759-ben és 1790-ben nyerte el mai barokkos formáját (felismerhetőek még a régi jegyei a 13. – 14. sz.-i toronynak és a hajónak). 1950-ben új...
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült barokk stílusban. A templomot gróf Csáky Imre kalocsai érsek építtette.
A templomot először 1396-ban említik, a 18. században lebontották. A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomot a korábbi templom helyén 1759-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette későbarokk stílusban. Tervezője Fellner Jakab volt. 1763-ban sekrestyével bővítették. Falfestményeit 1960-ban Massányi Ödön festette. Főoltára 19. századi. Felszereléséből figyelmet érdemel az az 1729-ben készített monstrancia, melyet Buday...
A város főterének domináns épülete a plébániatemplom, amely 1584-85-ben épült. Eredetileg késő gótikus, egyszerű épület volt, de később többször átépítették. A Bocskay-féle felkelés alatt nagy károkat szenvedett, 1612-ben csaknem teljesen felújításra szorult. Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) érdeme, hogy 1633-ban renoválták. A török hódoltság idején is átépítették és mecsetként...
A 19. században épült, neogótikus jegyeket hordozó kápolna a temető bejáratával szemben található. 1965 körül leégett, de felújítás után visszanyerte eredeti állapotát. Poligonális záródású egyhajós építmény.
Szécsényke temploma a török időkben elpusztult, 1754-ben építette újjá a Koháry család. 1773-ban felújították, 1778-ban Esterházy Pál szentelte fel. A hagyomány szerint a templomot a középkorban a település egy másik részén akarták felépíteni, de az összehordott követ csodás módon minden reggelre a mostani helyre kerültek. (Kovácsné Benőc Mária 1913, és Molnár Sándor 1911 adatközlése, 1992)...
A Batthyány tér 2. (Primaciálne námestie 2.) szám alatt álló érseki palota (Prímási palota) bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi. Jobboldalt hátul található a Szent...
1718-ig a településen Szentháromság tiszteletére állhatott egy templom (kápolna?), majd 1718-ban vagy ezt követően Szent László király tiszteletére építettek egy újabb objektumot. A régi római katolikus templom 1773-ban épült, amely a mai komáromszentpéteri katolikus építményhez hasonlított. A templomot Szluha Ferencné Konkoly Thege Júlia (Julianna?) építtette, valószínűleg testvéreivel, Konkoly Thege Lászlóval és Jánossal együtt. Ide az...
A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépítették az első...
A kőfallal körülvett templom és kápolna Csejte község legrégibb része. Kimagasló dombon épültek. Köréjük kőfalat emeltek sánc alakban, ami által erődítménnyé alakultak. A Páduai Szent Antal nevét viselő kápolna a 14.század elején épült, stílusa koragótikus. A régi feljegyzések az 1332. évet említik, amikor is templomként szolgált. A kápolna külső falát 18. századbeli, libát ábrázoló freskó...
Az Árpád-kori eredetű magyar falunak már 1332. előtt állt plébániatemploma, ami vélhetőleg még a koraújkorban elpusztulhatott. Helyét egyesek a mai Temetődombon, a ravatalozó környékén sejtik, ahonnan törmelékek kerültek elő a föld alól. Más vélemények szerint a középkori és a mai templom helye azonos volt. Gondot okoz az 1697-es egyházlátogatásról szóló jegyzőkönyvben említett, kőből épült, zsindellyel...
