A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.
A katolikus plébániaház a Fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló magja a 15. század elején épült fel gótikus stílusban. Az egy emeletes, nyereg tetős, cseréppel fedett sarokházat később nyugati irányban, a plébániatemplom irányában bővítették. E részben reneszánsz boltozatot találunk. Az épület 1782-ben későbarokk-klasszicista külsőt kapott. (Minden bizonnyal az ugyanekkor a ferences kolostoron dolgozó,...
A falu templomát 1789-ben szentelték fel, 2014-ben újították fel. Egyhajós, barokk stílusú épület. Oltárképe a 19. századból való, a község védőszentjeit, a Mindenszenteket ábrázolja. Az egykori barokk szószék már nincs meg, de a díszeként szolgáló 4 evangélista faszobor a karzat mellvédjén látható. A templom érdekessége az Öltöztető Szűz Mária szobor.
A sárga színű, neoromán stílusú templom főhomlokzatát a torony uralja, hosszúkás üvegablakokkal. A tornyon található felirat az építtetés és a felújítás évszámait mutatja. A templom a 18. században barokk stílusban épült, majd a 20. század elején építették át a jelenlegi stílusúra. Az 1960-as évek elején, majd legutóbb 2000-ben renoválták. A templom 18. századból származó oltárképe...
A falu közepén, a főúttól beljebb, a lakóházak között találjuk. Barokk stílusban épült, 2003-ban renoválták. Állítólag a második világháború alatt találatot kapott a torony, ágyúgolyó ütött lyukat rajta, de a templom falát csak kívülről hozták rendbe, belül még látszik a lövedék okozta rombolás.Falán latin nyelvű aranyozott feliratú fekete márványtábla. A templomot szépen kovácsolt vaskerítés veszi...
A diósförgepatonyi hívek Pati Ferenc atyával 1991-ben fordultak kéréssel Tóth Domonkos püspök atyához, hogy kápolnát szeretnének építeni. A püspök válasza az volt, hogy ne kápolnát, hanem templomot építsenek. Ezt a javaslatot a hívek nagy örömmel fogadták. Végh Árpád építőmester vezetésével megalakult az építkezési bizottság. Az első adomány 1991. november 13-án lett a pénztárba bevételezve. Ferenc...
A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1924-ben épült. Karzata alatt helyezték el a lengyel Máriának nevezett ikonszerű képet, melynek alkotója és adományozója egy lengyel katona volt 1942-ben. A templom bejáratánál helyezték el a második világháború után kitelepített lakosainak emléktábláját. A templom fa főoltára Tihanyi Lajos templom berendezeti műintézetében készült Selmecbányán.
A helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó...
Rozsnyó, a középkori eredetű, német telepesek által lakott, gazdag bányaváros szabályos, négyszög alakú főtere a Felvidék legnagyobb középkori tere. Ennek közepén áll a 36,5 m magas Tűztorony, más nevén Rákóczi-őrtorony. A karcsú, magas, sarkain támpillérekkel gyámolított kőtorony 1643 és 1654 között épült (Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján). Eredetileg a városházához tartozott, ennek épülete...
A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom – más néven Diák templom –...
Sajó Sándor Ipolyságon, a régi premontrei kolostor melletti domboldalon a Káptalan utca sarkában álló régi épületben látta meg a napvilágot 1868. november 13-án. Sajó Sándorban a szülőföld szeretete párosult a hazaszeretettel, pedig nem származott tősgyökeres magyar családból. Az eredeti neve Heringer volt, családja már generációkkal előbb elmagyarosodott. Ezért írhatta később, hogy magyarnak született. Részéről ez...
„2017-ben a nyílászárók cseréje már elkerülhetetlen volt, az épület hőháztartása szempontjából is, a régi ablakok nagyon rossz állapotban voltak. Egy pályázatnak köszönhetően kétmillió forint támogatásban részesült a Cappella Polgári Társulás, amelyből meg tudtuk valósítani ezt a beruházást” – mondta Lóczy Tibor. A polgári társulás 2017-ben Magyarország kormánya hathatós támogatásának köszönhetően újította fel – részben –...
A pozsonyi Salvator gyógyszertárat Lippay György hercegprímás, esztergomi érsek alapította még a 17. században. Működtetői a pozsonyi jezsuiták voltak. Később a városban többször költözött, számos helyen működött, különféle tulajdonosok kezén. A patika mai, öt szintes épülete a dóm közelében, 1894-ben épült fel, Rudolf Adler tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A vakolatdíszektől roskadozó homlokzat központjában, a földszinten...
A templom a falun kívül esik, mintegy 700–1000 méterre. Körülötte ma is használatos temetőt találunk. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori temploma. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei, apostoloknak szentelt templomok sorába. Építtetője bizonyára a...
Sáp községet először 1252-ben említik oklevélben „Saap” néven. A templom mindkét falurészen kívül esik 700-1000 méterre. Körülötte ma is használt temető van. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori templomai. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei,...
A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...
A nemesgombai Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi. A templomnak gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén.
A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága. A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre...
