A sárga színű, neoromán stílusú templom főhomlokzatát a torony uralja, hosszúkás üvegablakokkal. A tornyon található felirat az építtetés és a felújítás évszámait mutatja. A templom a 18. században barokk stílusban épült, majd a 20. század elején építették át a jelenlegi stílusúra. Az 1960-as évek elején, majd legutóbb 2000-ben renoválták. A templom 18. századból származó oltárképe...
A falu közepén, a főúttól beljebb, a lakóházak között találjuk. Barokk stílusban épült, 2003-ban renoválták. Állítólag a második világháború alatt találatot kapott a torony, ágyúgolyó ütött lyukat rajta, de a templom falát csak kívülről hozták rendbe, belül még látszik a lövedék okozta rombolás.Falán latin nyelvű aranyozott feliratú fekete márványtábla. A templomot szépen kovácsolt vaskerítés veszi...
A diósförgepatonyi hívek Pati Ferenc atyával 1991-ben fordultak kéréssel Tóth Domonkos püspök atyához, hogy kápolnát szeretnének építeni. A püspök válasza az volt, hogy ne kápolnát, hanem templomot építsenek. Ezt a javaslatot a hívek nagy örömmel fogadták. Végh Árpád építőmester vezetésével megalakult az építkezési bizottság. Az első adomány 1991. november 13-án lett a pénztárba bevételezve. Ferenc...
A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1924-ben épült. Karzata alatt helyezték el a lengyel Máriának nevezett ikonszerű képet, melynek alkotója és adományozója egy lengyel katona volt 1942-ben. A templom bejáratánál helyezték el a második világháború után kitelepített lakosainak emléktábláját. A templom fa főoltára Tihanyi Lajos templom berendezeti műintézetében készült Selmecbányán.
A helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó...
Rozsnyó, a középkori eredetű, német telepesek által lakott, gazdag bányaváros szabályos, négyszög alakú főtere a Felvidék legnagyobb középkori tere. Ennek közepén áll a 36,5 m magas Tűztorony, más nevén Rákóczi-őrtorony. A karcsú, magas, sarkain támpillérekkel gyámolított kőtorony 1643 és 1654 között épült (Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján). Eredetileg a városházához tartozott, ennek épülete...
A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom – más néven Diák templom –...
Sajó Sándor Ipolyságon, a régi premontrei kolostor melletti domboldalon a Káptalan utca sarkában álló régi épületben látta meg a napvilágot 1868. november 13-án. Sajó Sándorban a szülőföld szeretete párosult a hazaszeretettel, pedig nem származott tősgyökeres magyar családból. Az eredeti neve Heringer volt, családja már generációkkal előbb elmagyarosodott. Ezért írhatta később, hogy magyarnak született. Részéről ez...
„2017-ben a nyílászárók cseréje már elkerülhetetlen volt, az épület hőháztartása szempontjából is, a régi ablakok nagyon rossz állapotban voltak. Egy pályázatnak köszönhetően kétmillió forint támogatásban részesült a Cappella Polgári Társulás, amelyből meg tudtuk valósítani ezt a beruházást” – mondta Lóczy Tibor. A polgári társulás 2017-ben Magyarország kormánya hathatós támogatásának köszönhetően újította fel – részben –...
A pozsonyi Salvator gyógyszertárat Lippay György hercegprímás, esztergomi érsek alapította még a 17. században. Működtetői a pozsonyi jezsuiták voltak. Később a városban többször költözött, számos helyen működött, különféle tulajdonosok kezén. A patika mai, öt szintes épülete a dóm közelében, 1894-ben épült fel, Rudolf Adler tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A vakolatdíszektől roskadozó homlokzat központjában, a földszinten...
A templom a falun kívül esik, mintegy 700–1000 méterre. Körülötte ma is használatos temetőt találunk. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori temploma. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei, apostoloknak szentelt templomok sorába. Építtetője bizonyára a...
Sáp községet először 1252-ben említik oklevélben „Saap” néven. A templom mindkét falurészen kívül esik 700-1000 méterre. Körülötte ma is használt temető van. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori templomai. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei,...
A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...
A nemesgombai Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi. A templomnak gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén.
A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága. A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre...
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...
A késő gót stílusú Szent Katalin-templom Selmecbánya egyik legszebb középkori emléke. Azzal is kiemelkedik az egyházi intézmények közül, hogy egy építési ciklusban épült 1488–1500 között, s hogy napjainkig változatlan formában megmaradt. A templom főhajója és a szentély egy téregységet alkot, az összeköttetést az egységes hálós csillagboltozat is megerősíti. A hajó fala nyitott a támpillérek...
A Szent Mihály-temetőkápolna a plébániatemplommal egyidőben épült, a 13. század első felében. ( A templommal egyidőben, annak közelében épült temetőkápolnákról más vidékekről is tudunk: Bény, Csallóközcsütörtök.) A temetőkápolna (karner) egy két szintes rotunda: alul a temetkezési hely, a csontkamra, felül a kápolna kis keleti apszissal. A csontkamrát rakott késő román bordás boltozattal fedték. A kápolna...
Selmecbánya a leggazdagabb és legjelentősebb bányavárosok közé tartozott. A bányászatot itt még a garamszetbenedeki bencések kezdték a 11. század végén. A bányásztelepekből a város fokozatosan alakult ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített ide. A város első plébániatemploma a várhegyen épült és Szűz Mária tiszteletére...
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...
A Kálvária, mely 1744 és1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes a Scharffenberg nevű hegy tetején. Ez a hegy egyike a viharos geológiai múltú, vulkanikus eredetű Selmeci-hegység csúcsainak. A Kálvária eredeti összeállításában látható tizenkilenc kápolna, két templom és a Szent Lépcsők, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt szoborcsoport alkotják. A Kálvária egyike...
