A templom a falun kívül esik, mintegy 700–1000 méterre. Körülötte ma is használatos temetőt találunk. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori temploma. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei, apostoloknak szentelt templomok sorába. Építtetője bizonyára a...
A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...
A nemesgombai Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi. A templomnak gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén.
A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága. A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre...
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...
A késő gót stílusú Szent Katalin-templom Selmecbánya egyik legszebb középkori emléke. Azzal is kiemelkedik az egyházi intézmények közül, hogy egy építési ciklusban épült 1488–1500 között, s hogy napjainkig változatlan formában megmaradt. A templom főhajója és a szentély egy téregységet alkot, az összeköttetést az egységes hálós csillagboltozat is megerősíti. A hajó fala nyitott a támpillérek...
A Szent Mihály-temetőkápolna a plébániatemplommal egyidőben épült, a 13. század első felében. ( A templommal egyidőben, annak közelében épült temetőkápolnákról más vidékekről is tudunk: Bény, Csallóközcsütörtök.) A temetőkápolna (karner) egy két szintes rotunda: alul a temetkezési hely, a csontkamra, felül a kápolna kis keleti apszissal. A csontkamrát rakott késő román bordás boltozattal fedték. A kápolna...
Selmecbánya a leggazdagabb és legjelentősebb bányavárosok közé tartozott. A bányászatot itt még a garamszetbenedeki bencések kezdték a 11. század végén. A bányásztelepekből a város fokozatosan alakult ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített ide. A város első plébániatemploma a várhegyen épült és Szűz Mária tiszteletére...
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...
A Kálvária, mely 1744 és1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes a Scharffenberg nevű hegy tetején. Ez a hegy egyike a viharos geológiai múltú, vulkanikus eredetű Selmeci-hegység csúcsainak. A Kálvária eredeti összeállításában látható tizenkilenc kápolna, két templom és a Szent Lépcsők, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt szoborcsoport alkotják. A Kálvária egyike...
A Nagyboldogasszony – (plébánia – ) templom román alapokra épült háromhajós bazilika a 17. századból. Nevezték német templomnak is, mert valamikor németül prédikáltak benne. Egykor a dominikánusok Szent Mihály-temploma volt, amelyet a mellette lévő ispotállyal együtt IV. László adományozott nekik. Jelenlegi klasszicista külsejét a J. S. THALHER építész által vezetett XVIII. századi átépítés során nyerte....
A Fő utca északi részén, annak nyugati térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes ház a 17. század végén épült fel – korábbi ház helyén – barokk stílusban. A 18. század közepétől a gróf Berzeviczy család tulajdonában állott, de egy ideig itt lakott a város katonai parancsnokának felesége, a comendatissa is. Az 1830-as években...
A Somorján található műemléképületek közül a református templom épülete a legértékesebb, amely Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus temploma. A templom eredetileg a 13. század harmadik negyedében épült kései román stílusban. Az eredeti építményt a mai főhajó és a szentély képezte, sekrestye és oldalhajók nélkül. Valószínű, hogy a templom helyi erődként is szolgált, s...
„A lombos és tűlevelű kevert erdővel körülvett területen eredetileg két gyógyhatású ásványvízforrás volt. Az első kút, vagy más néven, sós – ezt használták inkább a gyógyfürdőkben, és a hátsó kút, vagy másképp a savanyú víz – ezt, mint ízes szénsavas ásványvizet ismerték a lakosok. Ma már a környéken több forrás buzog, mert a geológiai fúrások...
A község értékes műemléke a Sőtér Kálmán-kúria, amely 187 után létesült a Bolgár család régebbi, barokk stílusú kúriájának átalakítása nyomán. A Kúria részben egyébként valószínűleg a Bolgár család (Inámi) 11 nemesi kúriája állt. Ezek fokozatosan tűntek el a telkek tagosítása – 1850 után -, amikor a nemesi rend (rang) sokat vesztett tekintélyéből. Sőtér itt 1872-ben...
A 45-ös számú ház neve Spillenberg-ház. Több generáción keresztül orvosok lakták. A Spillenberger Sámuel Szepes-Tapolcán 1613-ban papírmalmot létesítettek. Ebben a házban lakott Korponayné Géczy Julianna, a „lőcsei fehér asszony”. Sokan ismerik Jókai Mór híres regényét, A lőcsei fehér asszonyt, amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író. A címszereplő „fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna...
„Stefánia –út (Stephaniestrasse.) Az Ujvárosnak s egyáltalán Pozsonynak ezen főközlekedési, a városi villamos vasút által is élénkített útja a Grassalkovich-teret köti össze a Sánc- és Mély-utakkal, illetve a Lamacsi-úttal. Belé szaladnak az Izabella főhercegnő-út, Gásparich Kilit-, a Günther Vilmos-, Katona József-, az Aulich- és a Gyurikovics-utcák. A Stefánia-úton át juthatni a Magy. államvasúti indóházhoz és...
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...
A községben 2000-ig nem volt a katolikusok részére templom, ezért építették 1973-ban a kápolnát mint a község katolikus lakosságának istentiszteleti helyét. Ennek körülményeit nem ismerjük.
A templomot az 1913-ban épült katolikus iskolából alakították ki, ahol korábban is, templom híján a májusi litániakat tartották a szapiak. A kihasználatlanul álló egykori iskolához tornyot építettek és 2000. október 7-én felszentelték az új templomot, és annak harangját.
A szapi református templom 1885-ban épült. Ez az évszám olvasható a bejárat felett. Ez már a szapi reformátusok második temploma, az első 1789 szeptember 8-án készült el klasszicista stílusban és 1863-ban teljesen leégett. Az új templom alapkövét 1885. július 13-án tették le, és 1886 októberében szentelték fel. A templom Rózsa Pál komáromi épitőmester tervei alapján...
Korponától ÉK-re, 10 km-re fekszik Szászpelsőc község. A szász telepesek által lakott községet már 1256-ban és 1332-ben említik. Mezővárosi jogokat kapott, de azzá nem fejlődött ki soha. 1419-ben Zsigmond király megerősítette a település kiváltságait. A falu Szt. Katalin tiszteletére szentelt templomának építése a 13. század első felére tehető. Az itteni plébániát 1254-ben említik. A török...
Százd falut neve szerint szászok alapíthatták. Annyi bizonyos, hogy a már Szent István idejéből ismert Hunt-Pázmány nemzetség tagjai voltak birtokosai. Első okleveles említése 1261-ből való, később mezővárosi jogokkal is bírt, és hetivására volt. Földbirtokosai ugyan változtak, de fejlődése a török időkig töretlen volt. Később az esztergomi szandzsákhoz tartozott a falu, és ziamet birtok volt. A...
Szécsénke kis magyar falu az Ipoly völgyében. Első okleveles említése 1260-ból való. A középkoron keresztül több földbirtokos uralta, az újkorban a Tersztyánszkyak voltak a jelentősebbek. A Szent Kozma és Demján tiszteletére szentelt templom a 13. század végén épült késő román stílusban. Annak ellenére, hogy 1754-ben barokk stílusban megújították ás 1963-ban javították, alapjaiban megőrizte eredeti állapotát....
A kronosztikon az 1719-es évszámot jelöli a szegényház fölépítésének évéül. Tehát az 1710-es tűzvész alkalmával elpusztult „espitály” helyett építtethette a jótékony gróf. Műértékét oromfala adja, hol 3 fülkében szoborcsoportok vannak elhelyezve. Balról Piéta, középen a Szt. Háromság, jobbról Szt. Flórián csoport. Már maga az a tény is feltűnő, hogy a szegényházat ily gazdagon ékesítették. Magyarázható...
Eredetileg reneszánsz stílusban 1554-ben épült városkapu, egyetlen megmaradt darabja a város hajdani négy kapujának. A 18. század első harmadának végén barokk stílusban átépítették. Ismert még Hegybányai-, illetve Piargi kapu néven is, amit két kör alakú toronnyal tagolt fal védelmezett. Ebből az egyiket, a szélesebb út megépítése miatt, 1910-ben lebontották. Az utóbbi időben jelentősen lepusztult állapotán...
