A Balog-völgyi kisközség téglalap alaprajzú, délnyugat-északkeleti tengelyű, nyeregtetős református temploma 1848-ban épült fel klasszicista stílusban. Tornya 1852-ben épült a falpillérrel szegélyezett délnyugati oromfalhoz. Falait függőleges falsávok tagolják. Belső terét sík deszkamennyezet fedi. Berendezése 19. századi. Faragott fa oszlopokon nyugvó karzatára orgonát építettek be. A templom falán az 1. világháború falubeli áldozatainak emléktáblája őrzi a hősök...
A Balogvölgy legdélibb fekvésű faluját 1372-ben említik a források. Az újkorban nemesek lakta település. A kezdetektől Rimaszécs filiája. Első templom 1882-ben épült, de rossz állapota miatt a 2. világháború után elbontották. Új temploma 1968-ban épült fel. Vaskerítéssel körülvett kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes. Bejárata előreugró, felül ívelt lezárással, felette...
A református templom azonos a XIV. századi dézsmajegyzékben olvasható Boldogságos Szűz Mária titulusú plébániával. Messziről feltűnik a község északi végén, dombtetőn álló, fehér falú épület, amelynek nyugati homlokzata előtti szép arányú, fából ácsolt emeletén árkádos-tornyos, zsindelyborítású harangláb magasodik. Szintén deszkából készült átjáró köti össze a templommal, előcsarnokot képezve a bejárata elé. A keletelt hossztengelyű, egyhajós...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
Az Árpád-kori eredetű magyar falu a 12-13. században keletkezett. Központjában álló, ősi (plébánia) temploma a fennmaradt írott forrásokban a 14. században jelenik meg, de feltételezhető, hogy központi magja ennél korábbi, román kori építmény. Ehhez később keletről egy poligonális záródású, gótikus, támpilléres szentélyt építettek. A barokk korban, valószínűleg 1750 körül nyugati irányban meghosszabbították a hajót. Újraboltozták...
A rozsnyói ún. régi kórház Dr. Kós Károly özvegye, Mihalovits Lujza adományaiból épült, akinek végrendelete volt kórházat alapítani Rozsnyón a római katolikus egyház kezelésében. A kórház működése alatt az akkor ideiglenes termekben Schopper György püspök vagyoni részesedéshez jutott és a kórház részére új épületet építtetett, amelyeket 1887-ben nyitottak meg. A régi kórház Rozsnyó egyik legnagyobb,...
Kassa legrégebbi, ismert, középkori eredetű városháza a tér közepén, a mai nemzeti színház helyén állt, de ez az újkorra olyannyira tönkrement, hogy 1756-ban le kellett bontani. A ma „régi városházának” nevezett épület a Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló egy emeletes, reprezentatív, későbarokk palota. Több középkori telek egyesítésével...
A pozsonyi öreg vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a 15. századból, mely a város erődítménye volt. A mostani épület, mely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének. Az eklektikus stílusú épület Laubner Gyula pozsonyi építészmérnök tervei alapján készült. A tér déli falát uraló épület a századforduló vásárcsarnokainak megszokott alaprajzi kialakítását...
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra...
A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...
A templomot 1769 és 1771 között építették fel, utcára néző homlokzattal, de torony és utcai bejárat nélkül. Az addig templomként használt Huszita imaház lelkészlakká alakíttatott át. Az új istenházát Várady András, az egyház akkori lelkésze szentelte fel. A templom karcsú, 17 öles (32,3 méter) tornyát 1861-62-ben emelték. 1912-es esperesi jelentés szerint a templom gyökeres belső...
A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.
A katolikus plébániaház a Fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló magja a 15. század elején épült fel gótikus stílusban. Az egy emeletes, nyereg tetős, cseréppel fedett sarokházat később nyugati irányban, a plébániatemplom irányában bővítették. E részben reneszánsz boltozatot találunk. Az épület 1782-ben későbarokk-klasszicista külsőt kapott. (Minden bizonnyal az ugyanekkor a ferences kolostoron dolgozó,...
A falu templomát 1789-ben szentelték fel, 2014-ben újították fel. Egyhajós, barokk stílusú épület. Oltárképe a 19. századból való, a község védőszentjeit, a Mindenszenteket ábrázolja. Az egykori barokk szószék már nincs meg, de a díszeként szolgáló 4 evangélista faszobor a karzat mellvédjén látható. A templom érdekessége az Öltöztető Szűz Mária szobor.
A sárga színű, neoromán stílusú templom főhomlokzatát a torony uralja, hosszúkás üvegablakokkal. A tornyon található felirat az építtetés és a felújítás évszámait mutatja. A templom a 18. században barokk stílusban épült, majd a 20. század elején építették át a jelenlegi stílusúra. Az 1960-as évek elején, majd legutóbb 2000-ben renoválták. A templom 18. századból származó oltárképe...
A falu közepén, a főúttól beljebb, a lakóházak között találjuk. Barokk stílusban épült, 2003-ban renoválták. Állítólag a második világháború alatt találatot kapott a torony, ágyúgolyó ütött lyukat rajta, de a templom falát csak kívülről hozták rendbe, belül még látszik a lövedék okozta rombolás.Falán latin nyelvű aranyozott feliratú fekete márványtábla. A templomot szépen kovácsolt vaskerítés veszi...
A diósförgepatonyi hívek Pati Ferenc atyával 1991-ben fordultak kéréssel Tóth Domonkos püspök atyához, hogy kápolnát szeretnének építeni. A püspök válasza az volt, hogy ne kápolnát, hanem templomot építsenek. Ezt a javaslatot a hívek nagy örömmel fogadták. Végh Árpád építőmester vezetésével megalakult az építkezési bizottság. Az első adomány 1991. november 13-án lett a pénztárba bevételezve. Ferenc...
A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1924-ben épült. Karzata alatt helyezték el a lengyel Máriának nevezett ikonszerű képet, melynek alkotója és adományozója egy lengyel katona volt 1942-ben. A templom bejáratánál helyezték el a második világháború után kitelepített lakosainak emléktábláját. A templom fa főoltára Tihanyi Lajos templom berendezeti műintézetében készült Selmecbányán.
A helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó...
