Kisújfalu lakói 1650 körül lettek reformátusok. 1680-ban Kisújfalu anyaegyházként működik, leányegyháza a komjáti egyházmegyébe tartozó mezőölvedi gyülekezet, Farnaddal együtt. 1785-ben Kisújfalut a vármegye Bátorkeszi leányegyházává nevezi ki, sőt a temetési szertartásról is rendelkezik. 1787-ben újra megnyílt református iskolája, és a templomot is újraépítették; ezt jelzi a bejárat fölött ma is látható évszám. A császár 1786-ban...
A református templom elődje IV. Béla 1268-as oklevelében említett, Szent Mihályról elnevezett román stílusú templom volt. A román stílusút a 13. században, a gótikus hozzáépítést a 14.-15. század fordulóján, a tornyot a 20. században építették. A 15. században átalakították késő gótikus stílusban. A török háborúk idején erősen megrongálódott, ebben az időben a lakosság is sokat...
A marcelházi református (protestáns) egyházról készült első jegyzetek 1650-ből származnak, az első prédikátor Galántai Mihály volt. A helyi gyülekezet a XVII. század utolsó éveiben Thököly Imrétől, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc menlevelet kapott. 1717-ben viszont Komárom vármegye parancsnoka elzavarta a prédikátort. Fontos mérföldkő a gyülekezet életében, hogy az 1717-1731 között szolgáló Mike István prédikátor kezdte...
Nincsenek írásos adatok arról, mikor építették a községben az első katolikus templomot vagy kápolnát. A falu lakosainak emlékezetében nemzedékről nemzedékre hallomásból átadva úgy maradt meg a templom helye, hogy a jelenlegi községi hivatal közelében állt. Ezt a feltevést igazolják a különböző okokból végzett ásatások közben talált alaptöredékek is. A reformáció elterjedése Martoson a komáromi református...
1699-ben az „örök emlékű” Szikszai Gergely volt a falu lelki gondozója, kinek hivatala alatt kezdődött meg a gyűjtés az új templom építésére. Hivatalos engedéllyel ellátott kéregető levelekkel járták a messzi vidékeket a hívek, hogy a gyűjtött pénzből felépüljön az Úr Háza. Az új templom a régi alapokra épült 1740-ben, és 1780-ban bővítették a nyugati részt...
A református templom a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították, és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek. A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. A 17. században módos parasztcsaládjai megváltották magukat s nemességet szereztek. Az újkorban nemesi település, amely 1906-tól viselte a Nemesradnót nevet. A település népe a 16. század végétől református. Temploma Kalla Mihály, rimaszombati építész tervei alapján épült. Ismert korábbi templomának a rajza is. Szabad tér közepén áll...
Az ógyallai-bagotai gyülekezet a múlt század elején – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – kezdett hozzá a templomépítésbe Mórocz Mihály, akkori lelkipásztor vezetésével, hogy a katolikus hívekhez hasonlóan, újat emeljen az első, 1793-ban épült, akkorra már elavultnak bizonyult helyére. 1911. március 23-án kezdődött meg a Tuba Lajos által, majd Gere József és Károly átdolgozásában készített terv...
Az örösi templomról szóló legkorábbi feljegyzések 1700-ból valók, ezek alapján akkor itt egy fatemplom állt. A későbbiekben ez a templom megsemmisült; a mai kőtemplom elődjének megépítése a 19. sz. elejére esik (alapkövét 1806. május 16-án tették le, 1830-ra befejezve). Sajnos, a parókia és az irattár egy korábbi (1806), a templom egy későbbi (1841) tűzvész áldozata...
A balogvölgyi kisközség református temploma 1971-ben épült. Az új templom saját erőből, a hívek adományából és társadalmi munkában épült fel. A templom és a kultúrház környéke a tulajdonképpeni Kacsaszög, vagyis a régi Rakottyás.
A Balog-völgyi kisközség téglalap alaprajzú, délnyugat-északkeleti tengelyű, nyeregtetős református temploma 1848-ban épült fel klasszicista stílusban. Tornya 1852-ben épült a falpillérrel szegélyezett délnyugati oromfalhoz. Falait függőleges falsávok tagolják. Belső terét sík deszkamennyezet fedi. Berendezése 19. századi. Faragott fa oszlopokon nyugvó karzatára orgonát építettek be. A templom falán az 1. világháború falubeli áldozatainak emléktáblája őrzi a hősök...
A Balogvölgy legdélibb fekvésű faluját 1372-ben említik a források. Az újkorban nemesek lakta település. A kezdetektől Rimaszécs filiája. Első templom 1882-ben épült, de rossz állapota miatt a 2. világháború után elbontották. Új temploma 1968-ban épült fel. Vaskerítéssel körülvett kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes. Bejárata előreugró, felül ívelt lezárással, felette...
A református templom azonos a XIV. századi dézsmajegyzékben olvasható Boldogságos Szűz Mária titulusú plébániával. Messziről feltűnik a község északi végén, dombtetőn álló, fehér falú épület, amelynek nyugati homlokzata előtti szép arányú, fából ácsolt emeletén árkádos-tornyos, zsindelyborítású harangláb magasodik. Szintén deszkából készült átjáró köti össze a templommal, előcsarnokot képezve a bejárata elé. A keletelt hossztengelyű, egyhajós...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
Az Árpád-kori eredetű magyar falu a 12-13. században keletkezett. Központjában álló, ősi (plébánia) temploma a fennmaradt írott forrásokban a 14. században jelenik meg, de feltételezhető, hogy központi magja ennél korábbi, román kori építmény. Ehhez később keletről egy poligonális záródású, gótikus, támpilléres szentélyt építettek. A barokk korban, valószínűleg 1750 körül nyugati irányban meghosszabbították a hajót. Újraboltozták...
A rozsnyói ún. régi kórház Dr. Kós Károly özvegye, Mihalovits Lujza adományaiból épült, akinek végrendelete volt kórházat alapítani Rozsnyón a római katolikus egyház kezelésében. A kórház működése alatt az akkor ideiglenes termekben Schopper György püspök vagyoni részesedéshez jutott és a kórház részére új épületet építtetett, amelyeket 1887-ben nyitottak meg. A régi kórház Rozsnyó egyik legnagyobb,...
Kassa legrégebbi, ismert, középkori eredetű városháza a tér közepén, a mai nemzeti színház helyén állt, de ez az újkorra olyannyira tönkrement, hogy 1756-ban le kellett bontani. A ma „régi városházának” nevezett épület a Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló egy emeletes, reprezentatív, későbarokk palota. Több középkori telek egyesítésével...
A pozsonyi öreg vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a 15. századból, mely a város erődítménye volt. A mostani épület, mely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének. Az eklektikus stílusú épület Laubner Gyula pozsonyi építészmérnök tervei alapján készült. A tér déli falát uraló épület a századforduló vásárcsarnokainak megszokott alaprajzi kialakítását...
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra...
A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...
A templomot 1769 és 1771 között építették fel, utcára néző homlokzattal, de torony és utcai bejárat nélkül. Az addig templomként használt Huszita imaház lelkészlakká alakíttatott át. Az új istenházát Várady András, az egyház akkori lelkésze szentelte fel. A templom karcsú, 17 öles (32,3 méter) tornyát 1861-62-ben emelték. 1912-es esperesi jelentés szerint a templom gyökeres belső...
A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.
A katolikus plébániaház a Fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló magja a 15. század elején épült fel gótikus stílusban. Az egy emeletes, nyereg tetős, cseréppel fedett sarokházat később nyugati irányban, a plébániatemplom irányában bővítették. E részben reneszánsz boltozatot találunk. Az épület 1782-ben későbarokk-klasszicista külsőt kapott. (Minden bizonnyal az ugyanekkor a ferences kolostoron dolgozó,...
A falu templomát 1789-ben szentelték fel, 2014-ben újították fel. Egyhajós, barokk stílusú épület. Oltárképe a 19. századból való, a község védőszentjeit, a Mindenszenteket ábrázolja. Az egykori barokk szószék már nincs meg, de a díszeként szolgáló 4 evangélista faszobor a karzat mellvédjén látható. A templom érdekessége az Öltöztető Szűz Mária szobor.
