A rozsnyói ún. régi kórház Dr. Kós Károly özvegye, Mihalovits Lujza adományaiból épült, akinek végrendelete volt kórházat alapítani Rozsnyón a római katolikus egyház kezelésében. A kórház működése alatt az akkor ideiglenes termekben Schopper György püspök vagyoni részesedéshez jutott és a kórház részére új épületet építtetett, amelyeket 1887-ben nyitottak meg. A régi kórház Rozsnyó egyik legnagyobb,...
Kassa legrégebbi, ismert, középkori eredetű városháza a tér közepén, a mai nemzeti színház helyén állt, de ez az újkorra olyannyira tönkrement, hogy 1756-ban le kellett bontani. A ma „régi városházának” nevezett épület a Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló egy emeletes, reprezentatív, későbarokk palota. Több középkori telek egyesítésével...
A pozsonyi öreg vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a 15. századból, mely a város erődítménye volt. A mostani épület, mely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének. Az eklektikus stílusú épület Laubner Gyula pozsonyi építészmérnök tervei alapján készült. A tér déli falát uraló épület a századforduló vásárcsarnokainak megszokott alaprajzi kialakítását...
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra...
A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...
A templomot 1769 és 1771 között építették fel, utcára néző homlokzattal, de torony és utcai bejárat nélkül. Az addig templomként használt Huszita imaház lelkészlakká alakíttatott át. Az új istenházát Várady András, az egyház akkori lelkésze szentelte fel. A templom karcsú, 17 öles (32,3 méter) tornyát 1861-62-ben emelték. 1912-es esperesi jelentés szerint a templom gyökeres belső...
A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.
A katolikus plébániaház a Fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló magja a 15. század elején épült fel gótikus stílusban. Az egy emeletes, nyereg tetős, cseréppel fedett sarokházat később nyugati irányban, a plébániatemplom irányában bővítették. E részben reneszánsz boltozatot találunk. Az épület 1782-ben későbarokk-klasszicista külsőt kapott. (Minden bizonnyal az ugyanekkor a ferences kolostoron dolgozó,...
A falu templomát 1789-ben szentelték fel, 2014-ben újították fel. Egyhajós, barokk stílusú épület. Oltárképe a 19. századból való, a község védőszentjeit, a Mindenszenteket ábrázolja. Az egykori barokk szószék már nincs meg, de a díszeként szolgáló 4 evangélista faszobor a karzat mellvédjén látható. A templom érdekessége az Öltöztető Szűz Mária szobor.
A sárga színű, neoromán stílusú templom főhomlokzatát a torony uralja, hosszúkás üvegablakokkal. A tornyon található felirat az építtetés és a felújítás évszámait mutatja. A templom a 18. században barokk stílusban épült, majd a 20. század elején építették át a jelenlegi stílusúra. Az 1960-as évek elején, majd legutóbb 2000-ben renoválták. A templom 18. századból származó oltárképe...
A falu közepén, a főúttól beljebb, a lakóházak között találjuk. Barokk stílusban épült, 2003-ban renoválták. Állítólag a második világháború alatt találatot kapott a torony, ágyúgolyó ütött lyukat rajta, de a templom falát csak kívülről hozták rendbe, belül még látszik a lövedék okozta rombolás.Falán latin nyelvű aranyozott feliratú fekete márványtábla. A templomot szépen kovácsolt vaskerítés veszi...
A diósförgepatonyi hívek Pati Ferenc atyával 1991-ben fordultak kéréssel Tóth Domonkos püspök atyához, hogy kápolnát szeretnének építeni. A püspök válasza az volt, hogy ne kápolnát, hanem templomot építsenek. Ezt a javaslatot a hívek nagy örömmel fogadták. Végh Árpád építőmester vezetésével megalakult az építkezési bizottság. Az első adomány 1991. november 13-án lett a pénztárba bevételezve. Ferenc...
A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1924-ben épült. Karzata alatt helyezték el a lengyel Máriának nevezett ikonszerű képet, melynek alkotója és adományozója egy lengyel katona volt 1942-ben. A templom bejáratánál helyezték el a második világháború után kitelepített lakosainak emléktábláját. A templom fa főoltára Tihanyi Lajos templom berendezeti műintézetében készült Selmecbányán.
A helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó...
Rozsnyó, a középkori eredetű, német telepesek által lakott, gazdag bányaváros szabályos, négyszög alakú főtere a Felvidék legnagyobb középkori tere. Ennek közepén áll a 36,5 m magas Tűztorony, más nevén Rákóczi-őrtorony. A karcsú, magas, sarkain támpillérekkel gyámolított kőtorony 1643 és 1654 között épült (Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján). Eredetileg a városházához tartozott, ennek épülete...
A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom – más néven Diák templom –...
Sajó Sándor Ipolyságon, a régi premontrei kolostor melletti domboldalon a Káptalan utca sarkában álló régi épületben látta meg a napvilágot 1868. november 13-án. Sajó Sándorban a szülőföld szeretete párosult a hazaszeretettel, pedig nem származott tősgyökeres magyar családból. Az eredeti neve Heringer volt, családja már generációkkal előbb elmagyarosodott. Ezért írhatta később, hogy magyarnak született. Részéről ez...
„2017-ben a nyílászárók cseréje már elkerülhetetlen volt, az épület hőháztartása szempontjából is, a régi ablakok nagyon rossz állapotban voltak. Egy pályázatnak köszönhetően kétmillió forint támogatásban részesült a Cappella Polgári Társulás, amelyből meg tudtuk valósítani ezt a beruházást” – mondta Lóczy Tibor. A polgári társulás 2017-ben Magyarország kormánya hathatós támogatásának köszönhetően újította fel – részben –...
A pozsonyi Salvator gyógyszertárat Lippay György hercegprímás, esztergomi érsek alapította még a 17. században. Működtetői a pozsonyi jezsuiták voltak. Később a városban többször költözött, számos helyen működött, különféle tulajdonosok kezén. A patika mai, öt szintes épülete a dóm közelében, 1894-ben épült fel, Rudolf Adler tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A vakolatdíszektől roskadozó homlokzat központjában, a földszinten...
