A plébániatemplom melletti harangtorony 1659-ben épült, a poprádi harangtornyot másolja. A jellegzetes pártázatos reneszánsz stílusjegyeit hordozza magán. Eredetileg sgrafittók díszítették. A toronyban két gótikus harang lakik.
A mai várost a tatárjárás után szász telepesek létesítették. A század végére már városfalai és városi kiváltságai voltak. Az 1412-ben szabad királyi városi rangot kapó, jelentős kézműiparral rendelkező Podolin 12 szepesi várossal együtt zálogként lengyel uralom alá került (1412. november 8-án Luxemburgi Zsigmond 37 000 cseh garasért – zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három...
A kápolnát a 13. században építették román stílusban, így ma ez a város legidősebb, fennálló épülete. Később, a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Berendezése, oltárai a barokk korból, a 18. századból származnak. Főoltárán Szent Anna, Szent Joakim és a kis Szűz Mária festménye látható. Az újkorban Magyarország legjelentősebb kegyhelyei között szerepel. A városi legendárium számos...
A poprádi evangélikus gyülekezet 1545 körül jött létre, de fából készült templomukat csak 1760-ban építhették fel. A mai templom alapkövét Fabriczy András (Pazdics, 1751. augusztus 20. – Poprád, 1830. január 23.) tette le 1829-ben, aki 41 évig volt a poprádi gyülekezet lelkésze (sírkövét a templomban őrzik). Az épület Fabriczy János (Poprád, 1800. május 13. –...
Poprád település még az Árpád-korban keletkezett a Poprád folyó partján. A középkorban nem tartozott a jelentős szepességi települések közé, csak a 18. század végétől erősödött meg, később magába olvasztotta a korábban jelentősebb városokat, mint Szepesszombatot vagy Felkát. Az aranyművesek védőszentjének, Szent Egyed (az aranyművesek védőszentje) -plébániatemplomát 1280 körül építették kora gót stílusban a település piacterén....
A pozsonyi történelmi belváros északi peremén 1903-ban épült fel Pártos Gyula építész tervei szerint, szecessziós stílusban a Posta- és Távírda-igazgatóság székházának épülte a régi postaépület helyén. A ház, alkalmazkodva a jelentős szintkülönbséghez, déli oldalán egy szinttel többől áll, mint az északin. Lábazata kváderkövekből épült. Az épület az eltelt évszázad alatt kisebb-nagyobb változtatásokat élt át, így...
Pozba község az Érsekújvár – Léva vasútvonal középpontján fekszik. A község első hiteles történelmi adata 1339-ből keltezett. Ebben az évben adta ki Róbert Károly király a Baravhkaiak (Baracskaiak) javára iktató parancsát, melyben Pozbáról is említést tesz. Már akkor a Balog család ősi fészke Pozba. A reformáció lelki áramlata bizonnyal Komjáti felől érte el a községet....
„Pozsony épületei között sok az olyan, a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Legismeretesebb műemléke a vár, a mely a belváros nyugati oldalán emelkedő magaslaton áll. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Építése ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak, úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Legrégibb részének architektúrája a IX. század...
Pozsony városának első erődítésére valószínűleg a tatárjárás után került sor, a 13. század második felében (szabad királyi várossá 1291-ben lett). A 14. század középső harmadában már megvolt mind a négy városkapuja, napjainkra azonban csak az északi Mihály-kapu maradt fenn (többször átépített, modernizált formában. Más források szerint ekkor még csak az északi Szent Mihály-kapu, a keleti...
Boldogfa első írásos említése 1245-ból való, amikor is a közeli Borsa határjáró levelében említik „Tulwej” — Tolvaj (nevű) birtok formában. Templomának építtetője Tolvaji Jakab lehetett, ezért az építés idejét 1276-1278 közé tehetjük. A Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt templom építéstörténetében több szakaszt különíthetünk el. Az első két szakasz a romanika és a gótika jegyében még...
A tér legrégebbi épülete az Óvárosháza: a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A torony sokáig Pozsony főtornyának számított: innen hirdették ki a királyválasztásokat s az országgyűléseket, a forgalomba kerülő új pénzeket, a győzelmi ünnepeket stb. Maga az épület három ház egybeépítésével kapta mai formáját: a tornyos rész Jakab bíró háza, mellette az...
A település területe már nagyon régóta lakott hely, ezt a római leletek is bizonyítják. Az esztergomi érsekséghez tartozott, innen a település Püspöki neve is. Első okleveles említése 1221-ből való, mely már a templomról is szól. A Szent Miklós-templom eredetileg román stílusban épült, később több ízben átalakították. Nagyon valószínű, hogy még a 14. században nyerte el...
A leleszi monostor, mint a hit és a kultúra központja, jelentős hatással volt a vidékre és befolyásolta a környék fejlődését. A történelem folyamán a szerzetesrend és a monostor épülete, nagyon sok megpróbáltatásnak volt alárendelve. A földesurak és környékbeli nemesek, folyamatosan próbálták meg elfoglalni a hiteleshely és levéltárként is működő épületet. A vagyonért és földekért való...
A mai templom és rendház helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Hunyadi Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok háza, a királyi kamara székhelye volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. A rekatolizáció kezdetén, a 17. század elején itt...
„A Káptalan-utca egy másik nevezetes háza a Prépostlak. Ez 1311-ben említtetik először. Ekkor Herkl városbíró a prépostsággal csereszerződést kötött. A prépost átengedett a városnak a városi fal emelésére egy a prépostsághoz tartozó telket, viszont a város városi telket engedett át a prépostnak lakása előudvaraként. Később Balbi Jeromos prépost a préposti lakást kényelmesebbé tétette. Mátyás király...
Eredetileg a Felső-Csallóköz honfoglalás kori magyar települései közé tartozott. A 13. században beköltöző német telepesek különféle kiváltságokat kaptak. 1238-as első okleveles említése már német nevén Prukknak nevezi. ( A Bruck, „híd” bajor nyelvjárási alakja a Prukk.) Több oklevél, például az 1315-ből való, említi korábbi román kori templomát, mely még a német betelepítés előtt épült. A...
A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...
Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.
Az egykori krónikás, Pölhös Vince feljegyezte, hogy a pusztatemplom az ipolybalogival és a szécsényivel egy századbéli, azaz a XI. században épült. A tatárok ugyan lerombolták, de később újra felépült… Titulusa Mindenszentek volt. A Magyar Katolikus Lexikon szerint 1291-ben már biztosan létezett a község plébániája is. Máshol azt írják, hogy a községet 1244-től adatolható temploma alapján...
A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.
Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...
Radosna plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században klasszicista stílusban építették át. Az épület timpanonját Révay Antal nyitrai püspök címere díszíti.
„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....
II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Az altemplom lejárata a templom északi oldalán található, szűk lépcső vezet le. A lépcsővel szemben három szarkofág: a középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti, a bal oldaliban Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldaliban gróf Esterházy...
A templom keletelt, egyhajós épület, egyenes záródású szentéllyel, nyugati oldalán toronnyal. A település keleti szélén, magaslaton álló templomot erődfal veszi körül. Szilice falu templomának keletkezése az Árpád-kor végére nyúlik vissza. Ezt bizonyítja a hajó falkutatásának eredménye, melynek során a déli oldalon előkerültek a románkori ablakok és a bejárat, melyet a régészek szépen helyreállítottak. A templom...
A lévai református lelkészi hivatal jelenlegi épületét 1873-ben építették. 1911-ig tanítóképző működött benne. Akkor vásárolta meg a lévai gyülekezet a Magyar Királyság kormányától, s miután felújította, gyülekezeti és iskolai célokra használta. Átadására 1912. május 8-án került sor, amelyen jelen volt gróf Tisza István, a dunántúli egyházkerület főgondnoka. 1945-ben államosították, megszűnt a helyi református hatosztályos elemi...
Város legrégebbi műemléke az 1785-ben épült református templom, amelyet 1785. december 4-én adtak át ünnepélyes istentisztelet keretén belül. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Scéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri harangokat a Nagyszombatban öntött harangokkal cserélték...
