A 16. század Kassán is a protestáns (lutheránus és református) hit elsöprő győzelmét hozta olyannyira, hogy egy időre még a híres dóm is protestáns kézre került. Később, a 17. században a reformátusok a mai Orsolya és Mészáros utcák sarkán építették fel templomukat. (A város református gyülekezetét a hagyomány szerint 1644. húsvétján maga I. Rákóczi György...
A Hanva nembeliek birtokaként, 1245-ben említik először. Elölről pár lépcső vezet fel a templomhoz. A torony a hajó elé épített, kétszintes, a bejárat csúcsíves, felette körablak. A második szint ablakai csúcsívesek. A toronysisak nyolcszögletes, gúla alakú, a falak felett csúcsban végződő megoldással, melyet fogrovatok kereteznek, alattuk órahely. A hajó mindkét végén faoszlopok tartják a karzatot,...
Lakossága református vallású, mely fíliaként Uzapanyithoz tartozik. A jelenlegi temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban. 1949-ben újították fel.
Radnót határából önállósult a 13/14. század fordulóján. Az újkorban a zsípi anyaegyház fíliája, a 18. században gyermekei is az ottani iskolát látogatták. Kis kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes, párkánnyal tagolt, felül kereteit félköríves ablakokkal, a sarkokon pilaszterekkel. A toronysisak négyoldalú gúlaként indul, felette hagymaszerűén kidomborodik, majd lanternás, felül kidomborodó,...
Barsvárad Lévától 14 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik. A 2011-es népszámlálás szerint 335 lakosából 142 (42.2 %) magyar, 120 református. A község Alsó- és Felsővárad egyesítésével 1944-ben jött létre. A 2. világháborút követő lakosságcsere során a lakosság 60%-nak el kellett hagynia a szülőföldjét, a kitelepítettek 95%-a református volt. Az egyházközséghez tartozik a 2...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
Kis térség közepén áll a templom, hajó elé épített toronnyal, amelyen a félköríves bejárat felett körablak, felette köríves, hosszú ablak. A sarkokon kváderkőszerű vakolatdíszítés, felül órahellyel. A sisak négyszögletű gúlaként indul, majd nyolcszögletűvé változik, tetején gomb és csillag. A hajó boltozatos mennyezetű, a szószék a hajó egyenes végébe helyezett. A bejárat felett téglából rakott karzat,...
A község lakosságának egy része aránylag hamar áttért a református hitre. Már a 16. században volt a faluban református templom. A mai templom a 19. század elején épült, 1801 és 1804 között, klasszicista stílusban. A bejárat fölötti emléktáblán az 1802-es évszám olvasható. Az épületet többször javították: 1901-ben, 1908-ban, tetőjavítást végeztek 1980-ban. A templom a teremtemplomok típusához...
Református temploma 1786-ban II. József türelmi rendelete alapján épült klasszicista stílusban. A templomot Alsógellér, Felsőgellér és Bogya együtt építették. Mai formáját 1841-ben nyerte el, szószéke a 19. század első felében készült. A templomkertben 2006-ban emlékoszlopot emeltek Gulyás Lajos lelkipásztor (1918-1957) tiszteletére, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. A református templom falán olvasható a templomot emeltető...
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott források a 13. században tesznek említést. Középkori temploma, a Hanva nemzetség monostora, melynek mára nyoma sem maradt, a Templom-dombon állt. A helyén emelt, ma is álló templomépület a legjellegzetesebb klasszicista református templomok egyike. A nagy múltú község fölé magasodva szinte őrködik a szelíd vonulatú hegyekkel és...
A komáromi református egyházmegye gyülekezete Kamocsa. Az első írásos emléket, amely a gyülekezet létrejöttének az 1550. esztendőt jelöli meg egy presbiteri jegyzőkönyvben találtam. Történt ugyanis, hogy a kamocsai hívek kéréssel fordultak a Ns. Komárom vármegyéhez, elhasadt harangjuk újraöntését kérelmezve „amely harangon nem volt semmi kép, csak az írás – Anno 1550 – amely igen szépen...
Kisújfalu lakói 1650 körül lettek reformátusok. 1680-ban Kisújfalu anyaegyházként működik, leányegyháza a komjáti egyházmegyébe tartozó mezőölvedi gyülekezet, Farnaddal együtt. 1785-ben Kisújfalut a vármegye Bátorkeszi leányegyházává nevezi ki, sőt a temetési szertartásról is rendelkezik. 1787-ben újra megnyílt református iskolája, és a templomot is újraépítették; ezt jelzi a bejárat fölött ma is látható évszám. A császár 1786-ban...
A református templom elődje IV. Béla 1268-as oklevelében említett, Szent Mihályról elnevezett román stílusú templom volt. A román stílusút a 13. században, a gótikus hozzáépítést a 14.-15. század fordulóján, a tornyot a 20. században építették. A 15. században átalakították késő gótikus stílusban. A török háborúk idején erősen megrongálódott, ebben az időben a lakosság is sokat...
A marcelházi református (protestáns) egyházról készült első jegyzetek 1650-ből származnak, az első prédikátor Galántai Mihály volt. A helyi gyülekezet a XVII. század utolsó éveiben Thököly Imrétől, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc menlevelet kapott. 1717-ben viszont Komárom vármegye parancsnoka elzavarta a prédikátort. Fontos mérföldkő a gyülekezet életében, hogy az 1717-1731 között szolgáló Mike István prédikátor kezdte...
Nincsenek írásos adatok arról, mikor építették a községben az első katolikus templomot vagy kápolnát. A falu lakosainak emlékezetében nemzedékről nemzedékre hallomásból átadva úgy maradt meg a templom helye, hogy a jelenlegi községi hivatal közelében állt. Ezt a feltevést igazolják a különböző okokból végzett ásatások közben talált alaptöredékek is. A reformáció elterjedése Martoson a komáromi református...
1699-ben az „örök emlékű” Szikszai Gergely volt a falu lelki gondozója, kinek hivatala alatt kezdődött meg a gyűjtés az új templom építésére. Hivatalos engedéllyel ellátott kéregető levelekkel járták a messzi vidékeket a hívek, hogy a gyűjtött pénzből felépüljön az Úr Háza. Az új templom a régi alapokra épült 1740-ben, és 1780-ban bővítették a nyugati részt...
A református templom a 18. században épült későbarokk stílusban, 1924-ben belsejét átalakították, és tornyát helyreállították. A templomban egy brassói ötvös munkáját, a korábban a komáromfüssi templomban levő 1527-ben készült aranykelyhet őriznek. A parókia épülete klasszicista stílusban épült a 19. század elején. Fal köti össze a templommal.
1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. A 17. században módos parasztcsaládjai megváltották magukat s nemességet szereztek. Az újkorban nemesi település, amely 1906-tól viselte a Nemesradnót nevet. A település népe a 16. század végétől református. Temploma Kalla Mihály, rimaszombati építész tervei alapján épült. Ismert korábbi templomának a rajza is. Szabad tér közepén áll...
Az ógyallai-bagotai gyülekezet a múlt század elején – az Osztrák-Magyar Monarchia idején – kezdett hozzá a templomépítésbe Mórocz Mihály, akkori lelkipásztor vezetésével, hogy a katolikus hívekhez hasonlóan, újat emeljen az első, 1793-ban épült, akkorra már elavultnak bizonyult helyére. 1911. március 23-án kezdődött meg a Tuba Lajos által, majd Gere József és Károly átdolgozásában készített terv...
Az örösi templomról szóló legkorábbi feljegyzések 1700-ból valók, ezek alapján akkor itt egy fatemplom állt. A későbbiekben ez a templom megsemmisült; a mai kőtemplom elődjének megépítése a 19. sz. elejére esik (alapkövét 1806. május 16-án tették le, 1830-ra befejezve). Sajnos, a parókia és az irattár egy korábbi (1806), a templom egy későbbi (1841) tűzvész áldozata...
A balogvölgyi kisközség református temploma 1971-ben épült. Az új templom saját erőből, a hívek adományából és társadalmi munkában épült fel. A templom és a kultúrház környéke a tulajdonképpeni Kacsaszög, vagyis a régi Rakottyás.
A Balog-völgyi kisközség téglalap alaprajzú, délnyugat-északkeleti tengelyű, nyeregtetős református temploma 1848-ban épült fel klasszicista stílusban. Tornya 1852-ben épült a falpillérrel szegélyezett délnyugati oromfalhoz. Falait függőleges falsávok tagolják. Belső terét sík deszkamennyezet fedi. Berendezése 19. századi. Faragott fa oszlopokon nyugvó karzatára orgonát építettek be. A templom falán az 1. világháború falubeli áldozatainak emléktáblája őrzi a hősök...
A Balogvölgy legdélibb fekvésű faluját 1372-ben említik a források. Az újkorban nemesek lakta település. A kezdetektől Rimaszécs filiája. Első templom 1882-ben épült, de rossz állapota miatt a 2. világháború után elbontották. Új temploma 1968-ban épült fel. Vaskerítéssel körülvett kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes. Bejárata előreugró, felül ívelt lezárással, felette...
A református templom azonos a XIV. századi dézsmajegyzékben olvasható Boldogságos Szűz Mária titulusú plébániával. Messziről feltűnik a község északi végén, dombtetőn álló, fehér falú épület, amelynek nyugati homlokzata előtti szép arányú, fából ácsolt emeletén árkádos-tornyos, zsindelyborítású harangláb magasodik. Szintén deszkából készült átjáró köti össze a templommal, előcsarnokot képezve a bejárata elé. A keletelt hossztengelyű, egyhajós...
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...
Az Árpád-kori eredetű magyar falu a 12-13. században keletkezett. Központjában álló, ősi (plébánia) temploma a fennmaradt írott forrásokban a 14. században jelenik meg, de feltételezhető, hogy központi magja ennél korábbi, román kori építmény. Ehhez később keletről egy poligonális záródású, gótikus, támpilléres szentélyt építettek. A barokk korban, valószínűleg 1750 körül nyugati irányban meghosszabbították a hajót. Újraboltozták...
