Az emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanonokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál felett látható. A sarkon álló Atlasz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban, amit a heyiek Corgonynak hívnak. A legenda szerint Corgony kovács volt, aki olyan erős volt, hogy egymaga védte meg a Felső városrészt...
A Knapp ház, amelyet nagy odafigyeléssel újítottak fel, ma az Arany Sas Szállónak ad otthont. A Majtényi család földszintes háza helyén építtette fel pazar, szecessziós stílusú házát Knapp Dávid 1905-1906-ban. Zsidó kereskedő és vállalkozó volt: mezőgazdasági gépek, varrógépek, valamint Lincoln, illetve Ford márkájú személyautók forgalmazásával foglalkozott. Jótékony tevékenysége városszerte ismert volt. Feleségével együtt a lévai...
Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....
A Hont vármegye középkori egyházas helyei című kiadványban írják Kőkeszi kapcsán az alábbiakat: „Szent Márton hitvalló templomáról 1346-ban olvasunk, a tizedjegyzék szerint Kukesu egyháza szintén Szent Márton tiszteletére van szentelve s filialisai Nyék és Cohum. Kőkeszi temploma ma is Szent Márton egyháza. (Bakács, 1943:8) Szerepel a falu plébániája (Nyékkel együtt) az 1332-es pápai tizedlajstromban is,...
A Kondor-kúria mára már eltűnt. Az uradalom tartozékai közül csupán egy 19. század eleji szép magtárépület s egy átalakított cselédház áll, melynek mindkét oldaláról több ajtó nyílik az egykor közös tűzhelyű konyhába.
A mai épület helyén egykor két, középkori eredetű polgárház állott. Az egyházi fenntartású, középfokú oktatási intézmény (konviktus) épületét 1657-ben fejezték be. Amint azt a homlokzat tengelyében lévő főbejárat fölötti felirat elmondja, a katolikus nemes ifjak nevelésére szolgáló intézményt Balassa Zsuzsanna alapította 1652-ben. A működtető jezsuita rend 1773-as betiltását követően világi papi szeminárium, raktár, majd katonakórház...
A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik...
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.
Túr település neve először 1156-ban fordul elő, az esztergomi káptalan kapta dézsmáját. 1260-ban említik Szent Márton tiszteletére emelt templomát, s a pápai tizedjegyzékben 1332-ben István nevű papját is, tehát bizonyosan plébániája volt. Középtúron áll ennek a templomnak a maradványa. Elhanyagolt állapota és okleveles említések hiányában csak nagyon kevés mondható történetéről. A hajója teljesen elpusztult, így...
Ipolyszakállos római katolikus temploma a 17. században épült, barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi, későbarokk alkotás.
A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....
A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya (a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították) őrzi, timpanonjában ősi címerükkel. Az angolkerttel határolt épületben ma szálloda és étterem működik.
Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély...
Szellemi és gazdasági fellendülés időszakában a kulcsodi református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, és a régi egyházi épület helyén 1847-ben felépült a klasszicista stílusú, de barokk elemeket is felmutató református templom. A templomot 1885-ben nagyobb változások nélkül átépítették. Főbb ismertető jegyei: teremtemplom, egyenes záródás, szegmens ívű ablakok, a fal síkjából kiugró torony, félköríves hangnyílások, barokkos ívű...
Az egykori iskolaépületből kialakított kultúrház tornácos udvari bejáratú, lépcsősor vezet fel hozzá. Régen a tanítói lak is benne működött. A nagyteremben Zólyomi Zsolt által festett freskó látható, mely a falut ábrázolja. Az épületben kap helyet a falu könyvtára is.
Az Kutscherfeld-palota a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az...
A XII. századi eredetű, magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás csak egy századdal később emlékezik meg. Középkori gyökerű református temploma a XV. század második felében épült fel, gótikus stílusban. Ez egy keletelt tengelyű, egyhajós, viszonylag kis méretű, torony nélküli épület volt. Téglalap alaprajzú, nyereg tetős, zsindellyel fedett hajójához keleten egy igen nyomott félkörívű diadalívvel...
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású és az egyetlen pozsonyi születésű Nobel-díjas tudós. 1862-ben született a Kisfaludy Károly utca 69. szám alatt (ma Kecske utca 24–26.)...
Az első református fatemplom 1660-ban épült, de omladozó állapota miatt 1735-ben lebontották. Helyén új templomot kezdtek építeni, de a földesúr parancsára bezárták, majd lerombolták. 1785-1788 között a korábbi templomok helyén klasszicista türelmi templomot építettek, torony nélkül. 1808-ban az épület leégett, de a következő évben felújították. 1824-ben emeltek rá tornyot. A belső tér nyugati és keleti...
1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg Léván, akik Jaklin báró segítségével a rendház mellé 1720-ban egy templomot is építettek. 1786-ban azonban II. József császár szerzetes-ellenes rendeletei miatt a lévai ferences atyáknak el kell hagyni Lévát és ingatlanjaikat bérbe adták, 1806-ban pedig már árverésre bocsájtották azokat. Amikor az árverés híre Szentiványi János királyi tanácsos, barsi alispán...
Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai című kötetében így összegzi a vár történetét: „Vér vízzé nem válik. I. Károly királyunkon is teljes életében meglátszott, hogy olasz. Ahol csak szerét tehette,mindenütt kitüntette őket. Hanem özönlöttek is be seregesen, mint légy az édes tejre. Így jött be valami Douch nevű kalandor gróf, kit legott nagy birtokkal ajándékozott meg a...
A rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt. Jelenleg a kastélyban a település önkormányzata tevékenykedik.
A szász (cipszer) lakosságú város a reformáció évszázadában egyöntetűen luteránus vallásúvá lett, így e közösség használatába került a fő téri Szent Jakab plébániatemplom. A 17. század közepén aztán az ellenreformáció nyomására a protestánsok kiszorultak a fő téri templomból: azt vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 1687-ben Csáky gróf segítségével kaphattak egy telket a városfalakon kívül, ahol...
A pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az...
A szabad királyi városok egyik legfontosabb, a földesúri hatalom alatt álló településekhez képest komoly előjognak számító kiváltsága volt az önálló ítélkezés joga. Így Lőcse városa, ill. annak tanácsa és bírája is önállóan ítélkezhetett polgárai felett a bűnügyek többségében. A polgáraitól szigorú, törvényes és puritán életvitelt megkövetelő város e jogát demonstrálandó, a Fő téren szégyenketrecet (Ketterhäuschen)...
A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben...
Lőcse főterének egyik legszebb ékessége a15. században keletkezett Thurzó-ház, melyet az építtető családról neveztek el. A betlenfalvi Thurzók pazar palotáját két szomszédos ház egybeépítésével hozták létre. A család az 1530-as évekig tartotta meg lőcsei házát. Miután elszegényedtek, mert sok lányuk született, és mindegyiknek hozományt kellett adni, gazdag polgároknak adták el az épületet, 1902-ben tőlük vásárolta...
A Lőcsei-ház egy korábbi lakóház, napjainkban étterem és kávézó funkcióját betöltő épület a szlovákiai Kassai kerületben található Kassa városában, az Egyetem és a Fő utca találkozásánál, a Fő utca 65. szám alatt. Az épületet ma műemléki védelem alatt tartják nyilván. A házat valószínűleg a 14. század során építették. A Lőcsei-ház számít a város legrégebbi napjainkban...
